Barcellona

(ejtsd: bárcselloná, Pozzo di Gotto, tengerparti város Messina olasz tartományban szemben a Livári szigetekkel, (1891) 14,765 lak., olajfa-termeléssel, kénes forrásokkal.

Barcelona

1. spanyol tartomány, a régi Cataluna legfontosabb része; határai: a Földközi-tenger, Gerena, Lerida és Tarragona tartományok. Területe: 7731 km2. Nagyobbára hegyek, a Keleti Pireneusok ágai takarják; köztük legjelentékenyebbek a Sierra de Cadi (2450 m.) és az Igualada mellett emelkedő, hires és gyönyörü Montserrat (1195 m.). Csekély részét kivéve mindenütt csak parti folyók öntözik: a Tordera, Besos, a Llobregat stb., amelyek közt ez utóbbi a legnagyobb. Mivel B. legnagyobb részét sziklás hegyek takarják, termékenysége csak a tenger melletti sikságokon nagy, de a lakosság munkássága egyebütt is intenziven műveli a földet és termel főképen szőllőt, olajfát, eperfát, buzát, hüvelyeseket; az erdőkben sok a paratölgy. A lakosok (902,970; 117 egy km2-re) jómóduak, a vagyonosság forrása a virágzó ipar és kereskedés. Az előbbi felöleli a ruházati ipar minden ágát, a vas-, üveg- és papiripart és paradugó-készítést. B. 12 partidóra és 327 ayuntamientora van fölosztva. - 2. B., az ugyanily nevü tartomány fővárosa, a Földközi-tenger partján, nem messze a Llobregat torkolatától, a hatalmas erőddel ellátott, meredek falu Monjuich (Mons Jovis) lábánál, halmokkal kerített sikságon. Madrid után a legnépesebb hely, (1887) külvárosait (Gracia, Barceloneta, San Andrés, stb. is beleszámítva) 450,000 lak. Mióta régi kőfalait lerombolták, modern épületekben gazdag; szűk, kanyargós utcáinak száma csökkent. Legszebb utcája az 1220 m. hosszu árnyas Rambia (miként neve mutatja, egykor homokos patak medre volt), a kikötőnél a Kolumbus emlékszobránál kezdődik és ÉNy-i irányban átszeli a várost; minden nagyobb utca belétorkol; más jelentékenyebb sétahelyek a tengerparton a Muralla del Mar a 2 km. hosszu Pasco de Gracia, amely a Rambla É-i végétől Gracia külvárosba vezet, és a Pasco de Barceloneta, amely a DK-i részen csupa egyenes utcákból álló ilyen nevü külvárosba vezet ki. Régi műemlékekben B. szegény, a rómaiak idejéből csak néhány félig eltemetett oszloprom maradt fenn - a középkorból, a XIII. századból fennáll a székesegyház, nagy gót templom szt. Eulalia mauzoleumával, a Santa Maria del Mar (a XIV. századból) szintén gót templom, és a San Pablo del Campo, bencés templom, végre a város K-i végében az Atarazanas erőd romjai. Kolostorai közül a legszebb az irgalmasoké. Modernebb épületei közül legszebbek a börze (Lonja) és a Teatro de Liceo, Spanyolország legnagyobb szinháza. Nagyban emelik még B. szépségét a környéken, gyönyörü kertekben álló nagyszámu nyaralók (torres). Elég számosak a tudományos intézetei; van egyeteme, virágzó keresk. iskolája, két nyilvános könyvtára, az érdekes ásvány- és geologiai gyüjteményekben gazdag Salvador-muzeuma és a ritka kincsekben gazdag aragoniai oklevéltára. B. a mulatság, kereskedelem és ipar székhelye. Szinházainak, szin- és zenetársulatainak száma egész Spanyolországban a legnagyobb (Madridban 11, B.-ban 15). Iparágai közül a legfontosabb a gyapotszövés, fonás és nyomás (évenkint 250,000 csomagot dolgoz föl) a selyemszövés (1400 szövőszék), a gyapjuszövés (1400 szövőszék), vasöntés (1700 munkás), papir-, üveggyártás, cipő- és ruhakészítés. Iparánál is jelentékenyebb B. kereskedelme; kikötője csak a D-i szelek előtt van nyitva; a bejáratnál levő homokpad miatt a nagy (4 m.-nél mélyebb járatu) hajók a molo előtt kénytelenek horgonyozni, ennek dacára B. már a középkorban igen fontos kereskedelmi hely volt. 1258. készített tengerészeti törvénykönyvét (Consolato del mar) mindenütt érvényesnek ismerték el. Most is tengeri forgalma nagyobb mint Spanyolország bármely más városáé. Rendes hajóösszeköttetésben áll nemcsak a Földközi-tenger nagyobb kikötőivel (Fiuméből az Adria hajói utján), hanem az Atlanti-óceán mellett fekvő Lisszabonnal, Liverpoollal, Hamburggal és Amerikában Rio de Janeiroval, Habanával és Buenos-Ayresszel is. 1888. 2760 hajó (2,321,288 tonna tartalommal) fordult meg kikötőjében. A kivitt áruk értéke volt (1887.) 230. 879,966 peseta (1 a. m. 40 kr.), a bevitt áruké: 284.504,106 peseta. A kivitel tárgyai első sorban: kézműáruk (főképen a spanyol gyarmatokba), vörös bor, déli gyümölcsök, (az osztrák-magyar monarkiába is) és szesz; a bevitelé: francia és angol iparcikkek, gabona és liszt (részben Fiuméból), fa és dongák (a Keleti tenger partjairól és Fiuméból), kender, nyersgyapot, bőrök, kávé és fűszerek meg szén. A forgalom előmozdítására szolgál még Spanyolország legfontosabb bankja, a vasutak és 14, részben hajóbiztosító, társasága. Számos államnak, a többi közt az osztrák-magyar monarkiának is, van B-ban főkonzula.

B. kezdetben feniciai gyarmat volt; később a karthagóiak foglalták el; a rómaiak idejében Colonia Faventia Julia Augusta Bia Barcino nevet viselt, a IV. században már A. néven is említik. 415. Athaulf, a nyugati gótok királya, foglalja el; 713. arab kézbe kerül. 801. Jámbor Lajos hódítja meg és a spanyol határgrófság fővárosává teszi. 985. az arabok ismét elfoglalják és földulják; csakhamar azonban de Borrel gróf visszahódítja és B. önálló grófok uralma alatt virágzásnak indul. 1137., midőn IV. Berengar Rajmund II. aragoniai Ramiro egyetlen leányát, Petronellát nőül vette, B.-t Aragoniához csatolják. 1640. a francia királyoknak veti magát alá, de 1652-ben hosszu ostrom után kényszerül megint a spanyoloknak hódolni. 1697. a franciák ismét elfoglalják, de a ryswicki békében visszaadják. A spanyol örökösödési háboruban Károly főherceg pártjára áll. 1714. V. Fülöp csapatai foglalják el. 1809 febr. 16. Duhesme francia tábornok keríti hatalmába és a franciák 1814-ig meg is tartják. 1827, 1835, 1838, 1840, 1841, 1842 és 1856. B. véres fölkeléseknek volt szinhelye. L. Ant. Capmany: Memorias historicas sobre la marina, comercio y arter de B. Madrid 1779-92.

Barcelonette

(ejtsd: bárszlonett), járási főváros Basses-Alpes francia départementban, az Ubaye vagyis B-i völgy közepe táján, a Cortebelle és Roche-Pointue alján (1886) 2234 lak., kalap-, posztó-, selyem és bőrgyártással, 1231. alapította Raymond Bérenger, Provence akkori grófja.

Barcenit

(ásv.), antimonsavas só, még pontosan meg nem határozott összetétellel; tartalmaz kénesőt, ként, kálciumot. Cinoberrel keverve lapos oszlopokban található Mexikóban (Huitzuco). Sötétzöld szinü, a livingstonithoz hasonlít.

Barchent

Parket v. Velez (Barchent, futaine, fustian), l. Velez.

Bárcika

(Alsó- és Felső), kisközség Borsod vm. szentpéteri j.-ban, (1891) 498 magyar lak., vasuti állomással, posta- és táviróállomással, postai takarékpénztárral. Rudóbányáról íde a borsodi bányatársulat bányavasutja vezet, mely itt a magy. kir. államvasutak miskolc-füleki vonalához csatlakozik.

Barclay-sound

öböl angol Kolumbia partján, Vancuver-szigettől nyugatra, 10-12 km. hosszu; kis szigetek és zátonyok kisebb részekre osztják; leghosszabb csatornája az Albernii. Berkely hajós kapitányról kapta nevét.

Barcley

(ejtsd: barklé), 1. János, latin költő és szatirikus, szül. Pont-á-Moussonban 1582 jan. 28., megh. Rómában 1621 aug 12. Pont-á-Moussonban tanult, hol atyja, a skót B. Vilmos, jogtanár volt, majd 1603. Angliába ment s utóbb Angersben és Párisban, majd Angliában s végre 1618-tól fogva Rómában élt. Főműve: Argenis, a kor romantikus erkölcsrajza (Páris 1621, s többször is). A jezsuiták ellen irott regénye Euphormionis Lusinii satyricon (1603, London I. rész, 1603, Páris, II. rész) és Apologia Euphormionis (London 1610). Icon amicorum-ját (London 1614) sokáig iskolai könyvnek is használták.

2. B. Róbert, a quekerek legkiválóbb dogmatikusa, szül. Edinburgban 1648. megh. 1690. okt. 3. Uryban, Aberdeen mellett. Párisban, hol tanulmányait végezte, áttért a katolikus vallásra. Majd reformált szülei által visszahivatva a quekerekhez csatlakozott, kiknek igen buzgó apostola lett. Főműve: Apologia theologiae verae christianae (1676, új kiad. 1849.) s Catechism and confession of faith (1873).

3. B. Sándor, angol iró és költő, született 1480 körül, meghalt Londonban 1552. Oxfordban tanult s az otteryi kollégium lelkésze lett Devonshireben, hol The castle of labour c. allegorikus költeményét (London 1506) adta ki, valamint a Ship of fools-t irta meg, melyet Pynson nyomatott ki (1509). Utóbb belépett az elyi kolostorba, ahol Mancini latin költeménye: De quatuor virtutibus után Mirror of good manners-ét irta meg. Eklogiái (1548, Lond.) angol nyelven elsők voltak. A norfolki hercegnek ajánlotta Introductory to write and pronounce French (London 1521) művét. B. lefordította Sallustius Jugurtháját is. A kolostorok megszüntetése után vikárius lett Wokeyben, s végre Londonban.

Barcola

kies fekvésü tengeri fürdő Trieszt és Miramare között, hová Triesztből a déli vasut, lóvasut meg csavargőzös közlekedik. Kedvező fekvése az egész osztrák és magyar tengerparton csakis Grado mulja felül. 1892 óta a fürdőhelyiség villamosan van kivilágítva.

Barcona

(ejtsd: -kona), olasz elnevezése annak a két- v. háromárbocu nagyobb terjedelmü csónaknak, melyet a hajósok rendesen lugger árbocozattal, a középtengeren használnak és hajdan még hadi célokra is használtak. A csónak elől a legszélesebb, bókonyoldalai függélyesek, egyenesek, az orr- és far-tőke azonban beeső, azaz rézsút áll a víz tükrére. Orrmány-árboca nincs, hanem ezt egy könnyen ki- és betolható rúd helyettesíti.


Kezdőlap

˙