Bargas

Szejid B.-ben Szejid Szaid, zanzibari szultán 1870-88, szül. 1837., megh. 1888 márc. 26. Bár szigoruan ragaszkodott a vahiak szigoru szektájához, mindig szives volt az európai misszionáriusok és expediciók iránt. Az angol befolyásnak engedve 1873. aláirta a rabszolgakereskedés eltörlésére vonatkozó szerződést, ellenben a németeknek Kelet-Afrika felett való védnökségét csak makacs ellentállás után ismerte el 1885 augusztusában. Utódja fitestvére Szejid kalifa lett.

Barge

(ejtsd: bárdse), város Cuneo olasz tartományban a Ghiandone jobb partján, 2914 lak. Borgae név alatt már a rómaiak idejében is fönnállott. Károly Albert király lemondása után B.-i gróf név alatt élt Oportoban.

Barge

(ejtsd: bárds). Igy nevezik az angol hadi tengerészetnél a tengernagyok v. magasabbrangu hajóparancsnokok 8-12 evezős diszcsónakját, Franciaországban ez elnevezés alatt egy nagyobb terjedelmü, lapos fenekü, vitorlával és evezőkkel ellátott és a folyamhajózásra használt csónakot értenek.

Bargello

(ejtsd: bardsello), Firenzének egyik történeti nevezetességü középülete; korábban a podesta, későbben a rendőrkapitány (bargello) palotájául szolgált, újabb időben nemzeti muzeummá alakították át, és ide gyüjtötték egybe Firenze közép- és renaissancekori művészeti emlékeit. Olaszos csúcsives építmény. Elrendezése négyszögü. Külseje egyszerü, tisztes, szinte komor. A négy szárny egyikét állítólag Agnolo Gaddi építette 1255., a másik három szárny 1333-1345. épült és Benci di Cione, meg Neri Fioravanti műve.

Bargés

(ejtsd: -zsé) János József Leander abbé, francia orientalista, szül. Auriolban 1810 febr. 27. Többször beutazta Algériát. Temérdek nyelvészeti és historiai munkát irt, melyek közül felemlítendők: Temple de Baal á Marseille ou Grande inscription phénicien, Aperçu historique l, Eglise épiscopale de Tlemcen. Livre de Ruth, Paoyrus égyipto-araméen, Hébron et le tombeau du patriarche Abraham. stb.

Bargiel

Valdemár, német zeneköltő, Schumann Klára mostoha öccse, szül. Berlinben 1828 okt. 3. Atyja korán tanította orgonára, zongorára és hegedüre; elméletre Dehn, majd Lipcsében Hauptmann, Moscheles, Rietz, Gade tanították. 1859. a kölni konzervatórium tanára lett, 1865. az amsterdami Maatschappij tot bevordering van toonkunst intézet igazgatója, 1874. pedig a berlini zenei főiskola tanárává nevezték ki. Alkotó ereje jelentős. Művei általában az újabb romantika dallamban gazdag termékei: ábrándok zongorára, hegedü és zenekari darabok, szimfoniák (Medea, Prometheus stb.) megnyitók, zsoltárkarok, melyek mindannyian szigoru formaérzékkel vannak irva.

Barguszinszk

kerületi főhely Dél-Szibériában, Dauria vagyis Transzbaikal orosz kormányzóságban, a Baikal folyója, a Barguszin mellett, 1659 lak., halászattal meg gyógyforrásokkal. A szomszéd vadásznépek fontos piaca.

Bárgyuság

(eszt.), az a faja a balgaságnak, mely az értelmet ólomsullyal látszik lenyomni az elmekórság határáig. A gyengeelmüség, korlátoltság minden jelensége remekül van földolgozva és árnyalva Shakespeare Szentivánéji álom és Téli rege cimü vigjátékaiban.

Barham

Rikárd Harris, angol iró, ismertebb Ingoldsby Tamás álnév alatt, szül. Canterburyben 1788 dec. 6. megh. Londonban 1845 junius 17. Előbb a londoni Szt. Pál iskolában tanult, 1805. pedig Oxfordba ment, hol súlyos betegség után papi pályára szánta magát. Először Kentben, majd több helyen lelkészkedett s végre prédikátor lett a londoni Szent Pál-székesegyházban. Régebben irt már a lapokba verseket és prózát, de irói és költői nevét csak 1837-ben vívta ki a Bentleyféle Miscellany-ben megjelent s Ingoldsby legends cím alá összefoglalt humoros elbeszéléseivel (versben és prózában). A munka sok kiadást ért, illusztrálva is megjelent s 1880-ban egyszerre hat kiadása látott napvilágot. Egyéb munkái: My cousin Nicholas (1841, 3 rész), The life and remains of T. E. Hook (1849, 2 rész) stb.

Bar-Hebraes

(a héber fia, voltaképen Gregorius Abulfaraezsben el Arun), arabus és szir iró, egy kikeresztelkedett zsidó orvos fia, szül. Kis-Örményországban 1226. Már fiatal korában nagy buzgalommal foglalkozott a szirus, arabus és görög nyelvekkel, valamint az orvosi természettudományokkal, s nagy tudománya folytán a század Phönixének nevezték. Egy ideig Antiochia mellett egy barlangban anakoréta-életet folytatott, azután Tripoliszba ment, ahol már 20 éves korában gulai, 1247. lakabai s 1252. aleppói püspök, majd 1264. jakobiti anaphrian (a patriárka után legelőkelőbb méltóság) lett. Számos munkái a történelem, teologia, filozofia, nyelvtan és orvostan köréből valók. Legjelentékenyebb munkái: Chronicum syriacum, Horreum mysteriorum.


Kezdőlap

˙