Bárium-hiperoxid

l. Báriumoxidjai és hidroxidjai

Bárium-jodát

jódsavas bárium Ba(JO3)2. A jódsav oldatát báriumhidroxid-oldattal telítve, a B. fehér kristályos csapadék alakjában leválik. Az így előállított só 1 molekula kristályvizet tartartalnaz; a brómsavas és klórsavas báriummal izomorf. Vízben alig oldódik. A hevítéskor jód és oxigén eltávozik és a feljodsavas kalium vissza marad.

Báriumjodid

jódbárium, BaJ2. Jodhidrogénsav vizes oldatának bariumkarbonáttal való telítése, és az oldat beszárítása útján készül. Vízből 2 mole kula vízzel (BaJ2. 2H2O) kristályosodik. Vízben és borszeszben könnyen oldható.

Bárium-karbonát

szénsavas bárium BaCO3. A természetben mint W itherit fordul elő. Egész tiszta állapotban a klórbáriumból úgy készül, hogy ennek oldatát ammoniumkarbonátoldattal elegyítik s a csapadékot a kimosás után megszárítják. Hófehér por ez, mely vízben majdnem oldhatatlan. A fehér izzás hőmérsékére felhevítve, széndioxidot veszít és báriumoxiddá alakul. A B.-ból más báriumsókat készítenek továbbá kukoricaliszttel, korpával stb. keverve patkányok és egerek megmérgezésére is használják.

Báriumklorát

(báryumchlorát), klórsavas bárium Ba(ClO3)2. Ugy készül, hogy klorsavat bárium-karbonáttal telítenek; magát a sót az oldat besűrítése és kikristályosításával kapják. Vízből kristályosítva 1 molekula vizet tartalmaz. Kristályai monoklinok; 4 rész vízben oldható, borszeszben majdnem oldhatatlan. Éghető anyagokkal elegyítve az ütés, dörzsölés v. a hevítéskor fölrobban. Zöld lánggal égő görögtűz előállításához használják.

Bárium-klorid

(chlorbárium), BaCl2; vízből kikristályosítva BaCl2. 2H2O. E fontos báriumsó a természetben előforduló báriumkarbonátból, sósavban való feloldás útján készül. A besűrített oldatból 2 molekula krístályvizzel színtelen, a rombos rendszerbe tartozó kristályokban válik ki. Még úgy is elő lehet állítani, ha a barit (BaSO4) porát szénnel bensőleg elegyítvén, erősen hevítik, amidőn az redukció következtében báriumszulfiddé alakul. A báriumszulfidet azután sósavban feloldják s ekkor B. keletkezik. Az oldatból kikristályosítják. A levegőn kissé elmállik, 100°-on összes kristályvizét elveszti és a vízmentes B. marad vissza. A kristályviztartalmu só fajsúlya 3.05, a vízmentes sóé 3.85. Közönséges hőmérséken 100 súlyrész víz 35 súlyrész, 100°-on 58 súlyrész vízmentes B.-ot old. Borszeszben úgyszólván oldhatatlan. Vizes oldata fontos kémlőszer (kénsavra). A permánens fehér (permanentweiss) al kalmas előállítására széltében használják. L. Bá riumszulfát.

Bárium-kromát

krómsavas bárium BaCrO4. Szép sárga szinü csapadék alakjában leválik, ha szabályos káliumkromát-oldathoz klorbárium-oldatot elegyítünk. Ujabban gyárilag készül és sárga ultramarin néven festékül használják A piro kromsavas v. dikromsavas bárium BaCr2O7 előállítható a szabályos sóból, ha azt kromtrioxiddal vízben feloldják. Ez oldatból 2 molekula vízzel kikristályosítható.

Bárium nitrát

salétromsavas bárium, Ba (NO3)2. E sót úgy ál líttják elő, hogy bárium-karbonáttal forró, híg salétrom-savat telítenek. A besűrített oldatból, a só oktaéderekben kikristályosodik; kristályvizet nem tartalmaz. A levegőn nem változik semmit; fajsúlya 3.16. Vízben nehezen oldódik; 100 súlyrész víz közönséges hőmérséken 8 súly rész, 100°-on 32 súlyrész B.-ot old. Vizes oldatát kémlőszerül használják (kénsavra), abban az eset ben, ha a klorbárium oldata nem alkalmazható. Halványzöld lánggal égő görögtűz előállításához is használják. Megkisérlették robbantó porokban a kálium-nitrátot sóval helyettesíteni.

Bárium oxidjai és hidroxidjai

A bárium két oxidja ismeretes; ezek a báriummonocid (vagy báriumoxid) BaO és a bárium dioxid (- hiperoxid v. - szuperoxid) BaO2. A báriumoxid a természetben nem fordul elő, csupán savakkal vegyülve báriumsók formájában. Előállítása bárium jodát - karbonát v. - nitrátból történik oly formán, hogy e sókat erősen izzítják, ami közben gázalaku bomlástermékek távoznak és bárium oxid marad vissza. Szürke fehérpor, fajsúlya 4.7. A levegőből mohón vizet és szénsavat szív, ezért csak a legjobban elzárt edényben tartható el. Vízzel meglocsolva erősen fölmelegedik és báriumhidroxiddá alakul. Etil- és metil-alkohollal kristályos vegyületeket képez. A báriumhidroxid (báriumoxidhidrát, maró-barit) Ba(OH)2, előállítható báriumoxidnak vízzel való megoltása útján. A víz fölöslegét vörösizzásra való fölhevítéssel lehet elüzni. Fehér alaktalan por, amelynek fajsúlya 4.5. Vízben oldható; forróvizben jóval több oldódik, mint a hidegben. Forrón készült vizes oldatából a kihüléskor 8 molekula krístályvizzel kikristályosodik. A bárium-hidroxid vizes oldata erősen lugos kémhatású; az oldatot báritviz-nek szokták nevezni; a kémiában kémlőszerül használatos. Báriumdioxid, a báriumoxidból készül, ezt ugyanis vörösizzóra fölhevítik és reája oxigént v. levegőt vezetnek. Fehér por, amely a levegőn nem változik. Fehérizzóra fölhevítve oxigénje felét elbocsátja és báriummonoxiddá alakul, a báriumoxid azonban a vörösizzás hőmérsékén újból oxigént vesz fel. E reakció alapján levegőből oxigént lehet előállítani, s az oxigén gyári előállítására fel is használják a báriumdioxid e sajátságát. Nyolc molekula krístályvizzel való vízben kevéssé oldható vegyülete - az u. n. báriumdioxidhidrát. Ba O2+8H2O - is ismeretes. E vegyületet igen. tisztán előállítani, úgy hogy ha hidrogén-hiperoxid vizes oldatához fölös baritvizet öntenek, amidőn az gyöngyház fényű kristályok alakjában leválik. A BaO2 8H2O-ot kiszárítva legtisztább, bárium-dioxid áll elő. A báriumdioxid és hidrátja híg kénsavval elbontva hidrogénhiperoxid oldatot ad; a hidrogénhiperoxid oldat gyári előállítása ily módon történik.

Bárium sói

Több báriumsó a természetben is. előfordul (l. Bárium); a többieket mesterséges uton készítik és pedig többnyire úgy, hogy az illető savakat báriumoxiddal, szulfiddal v. karbonáttal telítik. A bárium sói közül a klorid, jodid, bromid, nitrát, klorát vízben oldhatók, míg a szulfát, a karbonát, a kromát, a foszfát ma jdnem oldhatatlanok. A bárium-bromid és jodid borszeszben is oldhatók. A báriumsók oldatából az alkali fémek karbonátjai fehér csapadék alakjában báriumkarbonátot választanak le. Hasonlóan a kénsav és szulfátok oldatai igen híg báriumsó-oldatból is szulfátot választanak le. A krómsavsók nem túl híg oldatai szép sárga válmányt adnak. Az oxálsav semleges báriumsó-oldattal fehér csapadékot - oxálsavas báriumot - ad. A színtelen lángot az illó báriumsók szép zöldre festik. Színképében több narancsvörös, sárga és zöld vonal látható. A B. a megfelelő kalcium és stroncium sókhoz fizikai és kémiai sajátságaira nézve hasonlók.


Kezdőlap

˙