Barlangliget

(Tátra-B., Bélai B., Höhlenhain), Szepes-Bélához tartozó nyaraló-telep Szepesm. poprádvölgyijárásban, gyönyörü vidéken, 720 m. magasságban fekszik a M agas-Tátra keleti tövében, a szepes-béla-zsgyári országut mellett s a Tátra-alji turistaut (Mária-Terézia-ut) keleti végpontján. Egészséges levegője, gyönyörű fenyvesei s a kínálkozó érdekes kirándulások miatt nagyon felkapott telep. Van posta- és távíróhivatala, telefonállomása (mely a Tátra telepeivel kapcsolja össze) és postai takarékpénztára. A felette emelkedő hegyen 855 m. magasságban nyílik a híres bélai cseppkőbarlang, hazánk legszebb barlang jainak egyike, melyet 1881-ben fedeztek fel s melyet Szepes-Bélavárosa nagy költséggel tett hozzáférhetővé. A barlang, melynek egész kiterjedése 4 200 m., keskenyebb-szélesebb, helyenként hatalmas csarnokokká táguló hasadék gyanánt a hegy le jtöje alatt rézsút 990 m. magasságig emelkedik (2200 lépcső), meglátogatása 2-2 1/2 órát igényel; hőmérséklete 7.7 ° C. Látogatóinak száma évenként 2-3000. Egy másik barlang az u. n. Alabástrombarlang B.-től 1 órányira, a Vaskapu alatt elterülő völgyben 1350 m. magasságban nyílik; igen érdekes, de nehezen járható. V. ö. Kolbenheyer Károly: B. (Turisták Lapja 1889. I. 260-263.). Weber S amu: Beschreibung der Szepes-Bélaer Tropfsteinhöhle. (Béla 1883.) U. az: A Szepes-Bélai c seppkőbarlang. (Béla 1887.) Fischer Miklós: A bélai cseppkőbarlang (Magy. Kárpátegyes. iba Évk. XII. 1885. 217-222.) Weber Samu: A bélai barlang (u. o. XIII. 1886. 248).

Barlangtemplom

így nevezik az indiai he gyekbe vájt szent helyeket. Legtöb ilyen földalatti templom a buddhistáktól származik s buddhista szerzeteseknek kedvenc tartózkodási helyül szolgált. Számuk ezernél többre megy. A legrégibb B.-k a bennök talált föliratok tanusága szerint a Kr. e. a III. században épültek. V. ö. Fergusson és Burgess The cave templs of India (London 1880).

Bar-le-Duc

(ejtsd: -lö dü k) v. Bar-sur-Ornain a francia M euse département fővárosa, hegyen épült a felső (régi) s az alsó (új) városrészből áll. A hegyen máig láthatók az egykori vár romjai.

Barleria

L. (növ.) az akantuszfélék génusza; 85 fajjal az Óvilág forró tartományaiban, Asztráliában és néhánnyal Amerikában.

Barletta

(a rómaiak idejében Bardulum, a középkorban Barulum), kerületi fő- és kikötőváros Bari olasz tartományban, szép vidéken, az Ofanto partján; (1881) 33,179 l., régi, érdekes székesegyházzal, óriási szoborral, amelyet sokan Heraclius szobrának tartanak, gazdag sófőzőkkel és halászattal. Erődje romokban hever. Kikötöjébe csak kisebb hajók járhatnak; ennek dacára forgalma élénk (13,0000 tonna); kiviteli cikkei Bari termékei. Közelében (7 km.-re) van a Campo de sanguine állítólag a cannaei csata színhelye.

Barletta

(Barlette) Gábor, domokos r. szerzetes a középkorban, híres egyházi szónok. Népies, sokszor gunyoros és komikus szónoklatait 1497. adták ki Bresciában, melyek több kiadást értek. Ez a mondás: qui nescit barlettare, nescit praedicare - róla maradt fenn.

Barley-corn

ang. hosszmérték, a yard 1/96 része.

Barlow

(ejtsd: bárlo), 1. Joel, északamerikai költő, államférfi és politikai iró, szül. Readingben (Connecticut) 1755., megh. Zarnawicében, Krakó mellett 1812 okt. 22. Jogot tanult s a függetlenségi harcban hat heti előkészület után mint tábori lelkész szolgált 1783-ig. Majd ügyvéd és lapszerkesztő volt Hartfordban, hol lángoló szabadságszeretettel és lelkesen fogadott költeményét, The vision of Columbus adta ki. 1788-ban Európába ment, az Ohio-társaság részéröl földeket kinálni, ami hozzájárult Ohio állam gyors megalapításához. Londonban léte alatt irta (1791) Advice to the privileged orders c. kötetét s a következö évben The conspiracy of kings c. költeményét, s egyúttal felhivást intézett a párisi nemzeti konventhez, hogy törölje el a királyságot; miért is 1793-ban francia diszpolgárrá, valamint az akkor szerzett Savoya biztosává lett. Párisban irta tréfás hőskölteményét: Hasty pudding. 1795-ben algériai amerikai konzul lett s Washington megbizásából szerződéseket kötött Algériával, Tunisszal, Tripolisszal, s kieszközölte az ott fogságban sinlődő északamerikaiak szabadon bocsátását, amiért hazája köszönetét érdemelte ki. 1797. ismét Párisba ment, majd 1805-ben, miután kereskedelmi téren meggazdagodott visszatért Amerikába s Washingtonban letelepedett, hogy csakis a tudományoknak éljen. De Madison elnök 1811-ben párisi követté nevezte ki. Iratai közül megemlítendők még: Letters to the citizens of the United States of America on the system of policy (Páris 1800) és The Columbiad c. kibővítése a Vision of Columbus-nak (Philadelphia 1808).

2. B. Péter, a woolwichi katona-akadémián a matematika tanára, szül. Norwichban 1776. október 13., megh. Londonban 1862. Megemlítendők a fémek vezetó-képességére és az elektromos áramnak a mágnestűre való hatásaira vonatkozó kisérletei. Különösen ismeretes forgási készüléke, az u. n. Barlow-féle kerék, mely higanyba mártva egy mágnes-patkó szárai közt forog; továbbá a solenoid hatása valamely mágnestűre, valamint az elektromagnetizmusról való elmélete, mely szerint a galván-fluidum minden része egy vezetö testben a mágnes fluidum minden részére egy mágnesben a távolság négyzetével fordított arányu erővel hat. Az erő tangenciális erőnek tételeztetik fel, mely az egyik fluidum sarkait a másikéira törekszik merőlegesen állítani. B. végül még az anyagok szilárdságára vonatkozó becses vizsgálatokat is végzett.

Barlow fehérítő kazánja

l. Fehérítés.

Barlow-féle kerék

fizikai készülék, melyben egy vizszintes forgás-tengelyü, rézből való könnyü fogaskerék, melyet sugármenti irányban elektromos áram fut át, egy mágnespatkó sarkait között forog. Az elektromos áramok és a mágnesek kölcsönös hatásainak kisérleti igazolására szolgál; gyakorlati haszna nincs.


Kezdőlap

˙