Bartholin

Tamás, dán orvos, szül. Kopenhágában 1616 okt. 20., megh. Hegestedben 1680 dec. 4. Tanulmányait nagyrészt külföldön végezte. Csak 1643. kezdett különösen az orvosi tudományokkal foglalkozni; 1645-ben Baselben orvosdoktorrá lett s visszatért Kopenhágába, hol a matematikát tanitotta. 1645-ben a boncolástan tanárává választották s mint ilyen az orvostudománynak nagy szolgálatokat tett. Felfedezte a ductus thoracicust (mellvezeték), az embernél a nyirokedények viszonyát a chilusedényekhez és a nagy vérkörhöz, a ductus Wirsungianus rendeltetését stb. Ezek és irodalmi dolgozatai korának egyik legnagyobb anatomusává emelték, úgyhogy előadásait külföldiek is látogatták. 1661-ben megvált tanári állásától;1670-ben udvari orvossá lett. 1671-ben, majd később halála évében 1680-ban ujra rektorrá választották. Irt nemcsak boncolástani, hanem kórboncolástani, összehasonlító boncolástani, élettani, kórtani és gyógyszertani munkákat is.

Bartholini

v. Tidemann-féle mirigyek. B.-nek nevezik az orvostudományban azokat a mirigyeket, melyek a nő testében a hüvely bemenete mellett feküsznek, a nyálkahártya és a szeméremfüző izom között. Ezeket máskép Cowper-féle mirigyeknek is szokták nevezni (úgy mint a férfinál a megfelelő mirigyeket), de hibásan, mert ezeket a nőben Bartholini fedezte fel. A B. laposdad, bab- vagy mandola-alaku képződmények, melyek a fürtös v. bogyós mirigyek osztályába tartoznak; 14-16 mm. hosszúak, 9-11 mm. szélesek, 5-7 mm. vastagok. Kivezető csövük mindegyik oldalon a hüvelybemenet oldalának közepén nyilik a hüvelytornácba s körülbelül 15-20 mm. hosszu, 1-3 mm. vastag. E mirigyek váladéka a közösülés alkalmával az ondóval vegyül s azt higítja; egyébkor a vizellet csípősségét gyengíti.

Bartholinus

Erasmus, dán orvostudor, szül. Roeskildeben 1625. aug. 13., meghalt Kopenhágábán 1698. november 4. Atyja tanár volt Kopenhágában, azután pedig kanonikus Roeskildeben. Miután tanulmányait elvégezte és az orvostudori cimet megszerezte, utazásokat tett Angliában, Hollandiában, Franciaországban és Olaszországban. Utazásairól visszatérvén, a fizika, és egy évvel később, az egészségtan tanára a kopenhágai egyetemen, később pedig a legfelsőbb törvényszék ülnöke és jogügyi tanácsos lett. A Dánia és Island között való közlekedés alkalmával több nagy darab islandi kettőző pát, mely Islandon a Roesford hegyen nagy mennyiségben fordul elő, jutott birtokába, melyeken több kitűnő megfigyelést tett. Megmérte romboéder alaku kristályánák szögeit és különösen sok figyelmet fordított a kettős fénytörésre. Erre nézve azt találta, hogy a két megtört sugár közül az egyik a rendes törési törvényt követi, mig a másik, melyet ő mozgékonynak nevez, attól eltér. A közönséges sugár törési arányát olyannak találta, mint 5: 3. Azt is észrevette, hogy a másik sugár némely irányban nem törik meg. A sarkítás tüneményét nem vette észre. Azt gondolta, hogy a kettős fénytörés a molekulákból és a molekulák között levő ama közökből ered, melyeken a fénysugár átmegy. Emez észleleteit leirta: Experimenta Crystalli Islandici Disdiaclastici, quibus mira et insolita refractio detegitur, Havniae 1669. c. munkájában. Többi munkája: Analytica ratio inveniendi omnia problemata proportionalium. Havniae. 1657. Specimen recognitionis nuper editarum Observationum Tychonis Brahe. Ib. 1668. stb.

Bartholmess

Keresztély, francia bölcsész, szül. Elzászban, Geisselbronnban 1815 febr. 26., megh. Nürnbergben 1856 aug. 31. 1853. a filozofia tanára volt Straszburgban. Az ujkori filozofia történetének derék munkása volt. Művei: Jordano Bruno; 2 köt. (1847); Histoire philosophique de l'académie de Prusse, 2 köt. (1851); Histoire critique des doctrines religieuses de la philosophie moderne, 2 köt. (1855); Huet, évecirculumflexque d'Avranches, ou le scepticisme théologique (1849).

Bartholomaeides

(Eördögh) László, evangelikus lelkész, szül. Klenócon (Hontm.) 1754 nov. 16., megh. Ochtinán 1825 ápr. 18. Tanult Klenócon, Dobsinán, Kézsmárkon, ez utóbbi helyen a híres Benczur József tanítványa volt, kit 1777. Mária Terézia Pozsony város tanácsosává nevezett ki. Az 1779. év elején az evangelikus egyházba áttért s emiatt a több évi börtönre itélt Kubinyi Antal bizta reá fiának az evang. vallásban való nevelését. Majd Wittenbergában 3 félévet töltött, sonnan 1783. visszajövet, előbb Raskón tanító, 8 hó mulva pedig Ochtinán lelkész lett, később egyh. megyei hivatalnokká, 1822-ben főesperessé választották, mely tisztet azonban időnként felújuló kinzó betegeskedése és heves természete miatt már 1824-ben letette. B. számos történelmi, etikai, vallásos és természetrajzi tárgyu munkát irt, melyek részben nyomtatásban megjelentek, részben kéziratban maradtak.

Bartholomaeus

(edesszai). Egy remete neve ki körülbelül Kr. u. 730 táján élt Sziriában. Ő a szerzője annak a kéziratnak, mely a Korán cáfolata c. alatt ismeretes, és melyet a leydeni könyvtárban őriznek. E kézirat nyomtatásban 1685-ben, a Vardorum Sacrorum első kötetében jelent meg.

Bartholomew

(ejtsd: bartholomju), grófság Indiana Észak-amerikai államban. Területe: 1150 km. 22 777 l. Főhelye Columbus.

Bartholomit

a botriogénhez igen közel álló ásvány, vasnátronhidroszulfát. Sárga gumókban apró tűs szövettel. Indiában (St. Bartholomew) Piritből képződik.

Bartholomiták

Igy nevezik a reformált örmények rendjét. A B. rendje lassanként fejlődött. Néhány Genovában letelepedett örmény szerzetes V. Ince pápától egy kolostort kapott, ahol az istentiszteletet a maguk szertartása szerint végezték. Később azonban a római egyházhoz simultak és szt. Vazul szabályai helyett a szt. Ágostonéit fogadták el. Az ilyképen átalakult rendet 1356-ban VI. Ince megerősítette és tagjainak megengedte, hogy külön generálist választhassanak. A mindinkább hanyatlott szerzetet végre X. Ince pápa 1650-ben eltörölte. A B. rendjének kiváló hitszónokai is voltak, ilyenek: Cherubini, Cerbelloni, Costa Pál. Ugyancsak B.-nak nevezték ama világi papokból álló társulat tagjait is, kik esküvel kötelezték magokat arra, hogy a püspök kivánatára bárminő lelkipásztori teendőt elvégeznek, jövedelmöket pedig, amennyiben azt más jótékony célra nem fordítják, a társulatra fogják hagyni. A társulatot 1639-ben Salzburg táján Holzhauser Bertalan alapította, XI. Ince pápa pedig 1680-ban megerősítette. A B. minden egyházmegyében a papnövendékek, működő és elaggott papok számára házakat szerveztek, úgyhogy ez az intezmény célszerü voltánál fogva a püspökök és pápai követek támogatásával, Németországból Lengyel-, Magyar-, Olasz- és Franciaországba is átszármazott. De a XVII. századdal együtt ez intézmény is sírba szállott, emlékül itthagyva a Seminaria puerorum-ot és a Bajorországban (Göttingenben) alapított áldozárok intézetét.

Barthos

János, helyettes államtitkár az ő felsége személye körüli minisztériumban, szül. Sátoralja-Ujhelyt 1821. A negyvenes évek folyamán novellákat írt az Athenaeum, Honderü, Pesti Divatlap, Életképek és más szépirodalmi lapokba; 1847 óta nem folytatta írói működését; 1891-ben megvált hivatalától és nyugalomba vonult.


Kezdőlap

˙