Bátorság

az a lélekhangulat, a belsőnek az az energiája, mely a fenyegető veszélyektől meg nem ijed, hanem azokkal szembe száll. A bátor a vakmerőtől abban különbözik; hogy ok nélkül nem keresi a veszélyt, mig a vakmerő a veszélyt magáért a veszélyért szerzi. Élénk képzelem, mely a döntő pillanatban a veszély képét erősen fokozza, könnyen bátortalanná tehet. Az erkölcsi bátorság meggyőződéseink őszinte nyilvánitására vonatkozik, ha olyankor történik, mikor abból ránk veszély, kellemetlenség, üldözés stb. hárulhat. Ennek ellentéte az ugynevezett meggyőződéseinkkel való kérkedés, mikor minden ok és veszély nélkül fitogtatjuk mások előtt. A szellem hősiességét a szinházi Kátók, a meggyőződéseiket zörgető pedansok csak majmolják.

Bátory Schulcz Bódog

1848/49-iki honvédezredes, szül. Körmöcbányán 1804 jan. 4., megh. Garam-Kövesden, 1883. Jogot végzett, azután a katonai pályára lépett, hol főhadnagyságig vitte. A szabadságharcban 23 csatában vett részt, a Bátory előnévvel tulajdon katonái díszítették föl, rettenthetetlen bátorsága miatt. Különösen kitüntette magát az ácsi csatában, aug. 3-án, melynek babérja, Klapka kljelentése szerint, első sorban őt illeti meg. A komáromi kapituláció után csendes elvonultságban élt. Emlékiratai 1870. Jelentek meg.

Bátos

(Botsch), nagyközség Kolozsmegyének tekei járásában, (1891) 1655 német lak., postával és postatakarékpénztárral.

Batosz

(gör., eszt.), alacsony, lealázkodó irály, az angol Swift használta e szót, ellentétben a pátosszal (l. o.).

Batrachia

a farkatlan kétéltüek vagy általában a béka félék. L. Békák.

Batrachit

l. Monticelli.

Batrachium

DC. (növ.). L. Békaboglár.

B. továbba tömlős daganat a nyelv alatt. L. Békadaganat.

Batrachomyomachia

(gör.) a. m. békaegérharc s cime egy sokáig Homérosnak tulajdonított, de tulajdonképen a Kr. e. való V. században élt káriai Pigréstől irott kis (303 versből álló) eposznak. Tárgya ez: Egy szomjazó egeret, kit Morzsalopónak (Psicharpax) hinak, a viz partjáról megszólít Pofók (Physignathos), a békák királya, a Péleus nemzetségéből, s kérdí tőle, hogy kicsoda és mi járatban van? Morzsalopó bemutatja magát neki, mint a nemes és nemzetes Kenyérrágó (Tróxartés) fiát s elmondja, hogy neki mint egérnek milyen pompás élete van, akárcsak az embereknek. Pofók restelli, hogy az egérnek áll feljebb, hivalkodik a maga jó éjetével, s ajánlkozik, hogy a hátára veszi Morzsa Topót, hogy lássa mind a sok csodát. Az egér rá is kapaszkodik a béka hátára, ki vele eluszik, de a tó közepén egy sikló láttára alábukkanván, a vizbe fullasztja. Ezt meglátta a partról egy másik egér, Tálnyali (Leichopinax, Csokonaynál Pörcnyali), ki az esetet az egereknek hirül viszi. A bosszutól lihegő Könyérrágó népgyülésben harcra szólítja fel az egereket; Arés felfegyverzi őket, dárdájuk tű, sisakjuk dióhéj. De a hadizenetre a békák. is mozgósítanak, lábvértjük a mályvalevél, lándzsájuk káka, sisakjuk a csiga háza. Zeus a küszöbön álló harc hirére összehivja az isteneket, kik azonban Athéné tanácsára elhatározzák, hogy csak távolról nézik a harcot. Az egerek és békák Zeus mennydörgésére összecsapnak, a küzdelem kegyetlen s a hadi szerencse sokáig váltakozik, mignem végre a hős Zsurmalopó (Meridarpax, Csokonaynál Bőrrágódi), ki megesküszik, hogy mind egy szálig kiirtja a békák faját, oly mészárlást visz véghez köztük, hogy igéretét beváltja vala, ha Zeus meg nem sajnálja a békákat, s előbb villámával kisérti az egereket megszalasztani, majd hogy ez nem sikerül, a rákokat küldi rájuk, kik ez egereknek megfutamításával az egynapi harcnak véget vetnek. A tartalom e rövid ismertetése mutatja már a kis eposz jellegét, hogy t. i. a nagy harci eposzoknak, különösen az Iliásznak paródiája, mely hatását különösen a komoly epikus patosszal megzengett tárgy jelentéktelenségének köszöni. Mintájára hasonló paródiák készültek mint a Geranomachia (daruharc), Arachnomachia (pókharc), a bizantinusoknál Théodóros Prodromos Katomyomachiá-ja (Macskaegérharca). Manuél Moschopulos magyarázatokat irt hozzá (kiadta Ludwich Koenigsberg 1890-91.). Első kiadása 1486. Velencében került ki sajtó alól ujabb kiadásai közül megemlíthetők az Ábel-é (Lipcse és Prága 1886, a homérosi himnuszokkal együtt) és Brandt-é a Corpusculum poěs. graecae ludibundae I. kötetében (Lipcse 1888). Készülőben a Ludzviché. Csokonai V. Mihály e parodikus költeményt csak annyiban travesztálta (4 pipa. dohányban), hogy az eredetinek komoly hangját, tréfás, bohókás hanggal váltotta fel, de a cselekményhez és a bonyodalomhoz nem nyult. Magyarra fordította a B: t Vályi Nagy Ferenc (Sárospatak 1809). V. ö. még Weland: De praecipuis parodiarnm homericarum scriptoribus. Göttinga 1823.

Batrina

(román szó, a. m. öreg). 1. 1794 m. magas hegy a Pareng-hegységben, Hunyad vmegyében, szép havasi rétekkel. 2. Fensik a Biharhegységben, 1574 m. magas. 3. Hegycsúcs Máramaros vmegyében a borgói hegycsoportban, 1718 m. magas. 4. Szolnok-Doboka vmegye deési járásában, Emberfő mellett emelkedő 1650 m. magas hegytető. 5. Hegy Maros-Torda vmegyében, 1634 m. magas.

Batsch

Károly Ferdinánd, német tengernagy szül. Eisenachban 1831 jan. 10. 1846. a kereskedelmi tengerészethez lépett szolgálatba, két év mulva a porosz hadi tengerészethez ment át és mint hadi tengerész az amerikai tengerészethez lett egy évre vezényelve. 1852. sorhajóhadnaggyá léptettetvén elő, egy expedicióban vett részt. mely expedició a kalózok ellen szerveztetett. Miután még csaknem két éven át az angol tengerészethez osztatott be, 1864. korvett-kapitánynak neveztetett ki és mint ilyen Rügen mellett a dánok ellen vivott kisebb ütközetekben a Grille nevü német ágyunaszádot vezényelte. Mint törzstiszt és parancsnok több nagy utazást tett. 1873. a német tengernagyi törzskar főnöke, 1875. ellentengernagy lett, ilyen ranggal vezényelte 1878. azt a páncélos hajórajt, mely a német érdekek megóvása céljából a Egei tengerbe küldetett. Ezzel a hajórajjal az a szerencsétlenség történt, hogy a hajórajban lévő Wilhelm és Kurfürst páncélhajók egymásba űtköztek. A Kurfürst 2 1/2 perc alatt elsülyedt, mig a Wilhehn sulyosan megsérült. B. ezen incidens miatt hadi törvényszék elé állíttatván, 6 hónapi várfogságot kapott, melyből 14 napot kitöltvén, büntetése elengedtetett. 1880. B. altengernaggyá, 1881-ben kikötői tengernaggyá neveztetett kí Kielben. 1883. nyugalomba vonult. B. kitünő irónak is bizonyult. Nautische Studien (1892), Nautische Rückbliclte (1892) és Deutsch Seegras c. műveí ritka finom tollal vannak irva. Megirta azonfelül Adalbert porosz hercegnek (és tengerésznek) történetét (1890).


Kezdőlap

˙