Batsó

Valentin, debreceni születésü, orvosi tanulmányait Bécsben végezte s doktori értekezésül Dissertatio inauguralis chemica de Aspidio filice mare (Bécs 1826) cimü munkát irt az erdei vesepáfrány növényről.

Batta

1. (Százhalom), nagyközség Fehér vármegyének adonyi, járásában (1891) 1133 magyar és szerb lak.; az Érd és B. közti magaslatokon (Százhalom) régi sirhantok vannak (szám szerint 126), melyek alatt a tárnokvölgyi ütközetben elesett vitézek égetett hamvai nyugosznak. V. ö. Kereskényi Gyula: Érd és B. községek történeti vázlata. Székesfehérvár 1874. Erdy János, Magyar akademiai értesítő 1847. 2. B., kisközég Krassó vármegye marosi járásában, (1891) 1524 oláh lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Bátta

l. Báta.

Báttá

1. Egy a Csad tótól délre lakó afrikai néger nép. 2. Szumátra sziget (Szunda szigettenger) belsejében lakó maláji u. n. hegyi-maláji nép neve. E név voltakép gunynév s magyarul azt teszi korhely, amely gunynevet nekik a mohammedán vallásu malájiak adták. A B.-k valamivel kisebb termetüek, de nem gyengébb testalkatuak mint a többi malájok, más testi sajátságaikra nézve azonban sok tekjntetben eltérők. Főkép a bőrszinük különbözik a többiekétől; sötét feketebarna bőrüek. Most már a hollandok fenhatósága alatt élnek, de e mellett a régi községi életet folytatják. Minden falunak (melynek házait cölöpökre építik) van egy előljárója (radzsa) több, községnek ismét van egy fő-radzsája, aki a népgyüléseket vezeti. E népgyüléseken minden szabad ember és pedig még a félíg felnőtt suhancok is részt vehetnek. Nevezetes szerepet játszanak a közéletben a papok, amennyiben a legtekintélyesebb birák szerepét viszik. A vallásuk ugy látszik indiai eredetü. Főistenségük a 7 mennyországban lakó teremtő (diebátá),. aki e föld kormányzását három alistenségre bizta: A B.-knak irásuk is van, már régóta vannak szent könyveik (pusztáhá), amelyeket bükkfaháncsba kötve a községházakban őriznek. Jellemökre nézve az utazók véleménye eltérő. Némelyek szerint vidorak, vendégszeretők, becsületesek, bátrak; mások szerint pedig: alattomosak, verekedők, önzők. Csak a főnökök élnek többnejüségben. Ha a B. házasodni akar, akkor vagy elszökteti vagy megveszi a leányt, vagy pedig a leány szüleinél leszolgálja egy bizonyos időn át. Az elkövetett bűntényekért birságot lehet fizetni, némely bűntényre azonban halálbüntetés van szabva, mint p. a házasságtörésre. Igen érdekes, hogy némely büntényekért a vétkest ünnepélyes lakomán megeszik. Ilyen emberhusevésre való elítélés alá esik: 1. a házasságtörő, 2. mindaz, aki éjjel lop, 3. a hadi fogoly, 4. aki ugyannabból a faluból vesz nőt feleségül és 5. a hazaáruló, vagy aki háboru idején kivül rátör valakinek az életére, vagyonára stb. Az ilyen elitéltet fekete karóhoz erősítik s azután a legkegyetlenebb módon leölik, ugyanis az ünnepélyen résztvevő férfiak mindegyike egyegy darab testrészt, husdarabot vág le magának a még élő ember testeből. (Az asszonyoknak az emberhusevés meg van tiltva, de titokban szerét ejtik, hogy ők is lakmározhassanak belőle, mert az emberhus a B.-knál izletes pecsenyeszámba megy.) Annak előtte évenkint 60-100 ilyen emberhus-lakoma fordult elő, manap a hollandok befolyása alatt e szokás mindinkább ritkább lesz. Régibb időkben még a hosszasabb betegségben sinlődőket, meg a tehetetlen öregeket is megették különös szertartások között. A kljelölteknek t. i. fára kellett mászni, s azután a fát addig rázták, mig az áldozat a főldre bukott, mialatt azt énekelték, hogy «eljött az idő, a gyümölcs megérett, illő hogy leessék». A földre hullottakat azután a gyermekek vagy rokonok fölkoncolták és részint már nyersen, részint sütve megették. Legizletesebbnek tartották a füleket, a pofákat, a kezek tenyerét, a lábak talpát, valamint a szivet. Esznek különben disznó-, bivaly-, kutya- és csirkehust, a huson kivül pedig rizst kukoricát batátokat és burgonyát. Ételeiket spanyol borssal, gyömbérrel és betelborssal füszerezik. A B.-k igen ügyes vadászok és a fegyvereket (lőfegyvereket, puskaport) maguk készítik. Megmérgezett végü nyilakat is használnak. Ruházatuk sok tekintetben festői. A vadászaton kivül földmiveléssel és háziiparral is sikeresen foglalkoznak.

Battaglia

(ejted: báttállyiá ), falu Padova olasz tartományban a Battaglia és Monselice-csatorna összeköttetésénél (1881) 3858 lak. Mellette a Santa Elenán fakadnak az 57°-68° C. meleg kénes források; nagy fürdőházát sokan látogatják. Közelében van a fantasztikus Cattajo kastély.

Báttai apátság

szt. Mihály arkangyalról címzett benedekrendi apátság a pécsi egyházmegyében, Tolna vármegyében, ahol a Sárviz a Dunába ömlik. A B.-t szt. László alapította, a XIV. század elejétől a kalocsai érsekek lefoglalva tartották az apátság Apáti, másként Nodyarki nevü faluját, mely évenként 300 ezüst márkát jövedelmezett. A pécsi püspök és káptalan Navad mezővárost és hat kisebb helységet foglalt le belőle. Két világi úr: Aegidius dictus de Bocolara és Stephanus dictus de Curnisse pedig kegyuri jogokat kövételt magának az apátság fölött s ezt egyre-másra fosztogatta. Az apátság panaszával XII. Benedekhez fordult, ki az ügy elintézését az esztergomi érsekre bizta. A mohácsi ütközet előtt II. Lajos király az apátság területén, Battán rendelte Tomory érseket és Zápolya Györgyöt fővezérekké. A mohácsi vész után rabló törökök dúlták föl az apátságot, melynek gazdag egyházi öltönyeit és egyéb drágaságait a lakosoktól Máté szent-mártoni főapát átvette s a főapátság kincstárába elhelyeztette. Az apátság sokáig elhagyatva állott. 1617-ben II. Mátyás Zlatinay Györgynek adományozta kinek közvetlen utódja Veresmarty Mihály pozsonyi kanonok volt. A törökök kiüzetése után szt. Ferenc rendiek kapták. A bencések több izben kérték vissza s bár I Lipót és III: Károly kedvező igéreteket tettek nekik, kivánságuk nem teljesült. 1728. Kollonich Zsigmond bécsi érsek kapta B.-t, ki ott új templomot építtetett. Mária Terézia az általa alapított Teréziánumnak adományozta, melyet ekkor Jézus-társaságiak igazgattak. II. József császár a renddel együtt a Teréziánumot is föloszlatta s a B. jövedelméből ösztöndíjakat alapított. Mikor a Teréziánum visszaállíttatott, visszakapta az apátság javait is. (V. ö. Koller, Historia episc. Quinque-Eccl. II. 467.; Czinár, Monasteriologia, I. 228. Danielik, Emlékkönyv, II. 380.)

Battaille

(franc., ejtsd: bataily), l. csata. En bataille a. m felfejlődve; 2. francia kártyajáték.

Battarismus

(lat.) tulgyors beszéd, mely mellett egyes szótagok elnyeletnek.

Báttaszék

l. Bátaszék.

Báttaszéki

(Hoffmann) Lajos, jogi és szépirodalmi iró, köz- és váltó-ügyvéd, született Báttaszéken, 1844. A középiskola osztályait Baján és Budapesten, jogi tanulmányait Pesten és Bécsben végezte 1869. kezdte meg ügyvédkedését Nagyváradon; a kir. biróságok életbeléptével Békés-Csabára, onnan 1885. Aradra költözött, 1889 óta pedig Illés Károly társaságában ügyvédi gyakorlatot folytat Budapesten. Az említett vidéki városokban számos (mintegy 10) lapot alapított és szerkesztett, a mellett 1862-től kezdve apróbb cikkeket, verseket és elbeszéléseket irt a nevezetesebb szépirodalmi, politikai és jogi szaklapokba. Megjelentek a következő munkái: Nők könyve, Pest 1864. A római jog tankönyve. Mackeldey után ford., három köt. Pést 1863-64. Hitregetan. Pest 1864. Fővárosi genreképek. Nagyvárad 1867.. Polgári házasság, vágy szerelem gőzzel. Elbeszélés, Nagyvárad 1872. A magyar általános magánjogi törvénykönyv tervezete. I. rész. Budapest 1874. Minden féle antiszemiták és zsidókról. Arad 1888. (Németül is megjelent.) Mi a teendő véderőre vonatkozó törvényjavaslattal szemben? Arad 1889.


Kezdőlap

˙