Bélai apátság

szt. Margitról, Pázmány szerint a bold. Szűzről címzett apátság, kettő volt hazánkban ily cimen és mindkettőt a szt. Benedekrend birta. Az egyik Szlavoniában Kőrös vármegyében volt. Mátyás király halála után világi kezekbe került. II. Ulászló átadta a szentmártoni apátságnak, amiért a főapátság 4000 frtot fizetett a jajcai erősség javára. A török pusztítás idejében a zágrábi nagyprépost vette át és birja ezen apátság javait és címét maig is.

A másik ilyen nevü apátság a Szepességben feküdt, az esztergomi egyházmegye területén, némelyek szerint Béla mezővárosban, mások szerint Strázsa nevü helységben, Béla közelében. Pázmány említést tesz róla. (L. Czinár, Monasterologia I. 302. Jerney, Hiteles helyek története. Történelmi tár II. 87. - Pázmány, Acta Syn. Dicoec. 1629. Appendix II. 101. 106.)

Bélai mészhavasok

(B.-i hegység), Szepes vármegyében, a Magas-Tátra zömétől ÉK-re emelkedő tekintélyes hegység, mely orografiai jellemvonása s geologiai alkatánál fogva attól lényegesen különbözik. A B -t az elülső és hátulsó Rézaknák szük völgye s az azokat összekötő Kopahágó (1773 m.) választja el a Magas Tátrától, melyhez az említett hágó által a Fehértavi csúcs gerincén át közvetlenül csatlakozik. D. felé a bélai lapály. K. és É. felé a Béla patak völgye, a Zsgyári hágóig (1081 m.), mely a szepesi Magurától választja el. Ny felé a Javorinka völgye határolja. A B.-ok DK-ÉNyi irányban 14 km. hosszuságban s 4-5 km. szélességben terülnek el; főgerincük szabályosan kifejlődött, mélyebb hágók által meg nem szakított, rendesen szélesebb hátu, havasi legelőkkel fedett s ez által a Magas Tátra sziklás s zord gerinceitől lényegileg elütő láncolat, melyhez párhuzamos mellékágak csatlakoznak; a kisebb mélységig ereszkedő déli ágak rövidek, meredekek, nagyobb völgyek képződésére nem alkalmasak, az északiak jóval hosszabbak, mély, meredek lejtőjü völgyek által elválasztvák, bővizü patakoktól öntözöttel. A főgerinc a Barlangliget feletti Kobili heggyel (1097 m.) kezdődik, melyben a hires bélai cseppkőbarlang van (l. Barlangliget); főbb csúcsai: a Faixtisztás (1490 m.), Vaskapu (1603 m.), Homlokos (Stirnberg 1947 m.), Mészárszék (2019 m.), Bolond Gerő (Thörichter Gern 2061 m.), továbbá a Szélesmező mély behorpadásán túl a Sirató (Greiner 2158 m., az egész hegység legmagasabb csúcsa), a Havran (2151 m.), Novy (1999 m.), Muran (1827 m.) és Rogova (1268 m.), mellyel a hegység Javorinánál véget ér; a déli rövid mellékágakban csúcsképződést nem találunk, az északi ágakban a Javorinka (1464 m.) és Gaffelsthurm (1631 m.) a legmagasabb csúcsok. A B.-ok bővelkednek barlangokban, a bélai cseppkőbarlangon kivül találjuk itt a bélai Alabástrombarlangot, továbbá az u. n. Jégpincét, több kis barlangot a Muran és Novy hegyek oldalában s Javorinka közelében. A B. természeti szépségei kiválók, a Magas Tátra ridegsége s zordsága hiányában, a szelidebb hegység szépségeivel hat, habár tetemes magassága, mély völgyei s helyenkint hatalmas sziklaképződményei tiszteletet parancsolnak. A hegység belsejében emberi élet nincs; aljában néhány juh-ól, a zsgyári völgyben Zsgyár falu s több kisebb telep, tovább Javorina fekszik. Javorina, de különösen a K-i tövében fekvő Barlangliget a B. felkeresésére a legjobb kiinduló pontok. A Magyarországi Kárpátegyesület a B. hegység több helyén intézkedéseket tett a turista-forgalom emelésére, ma azonban még igen sok itt a teendő. V. ö. Kolbenheyer: Die Hohe Tátra ( 7. kiadás, Teschen 18901, valamint a Magas-Tátrát tárgyaló egyéb utikönyveket.

Béla király névtelen jegyzője

1. Anonymus Belae Regis Notarius.

Bélakút

apátságát a Szerémségben IV. Béla 1235. alapította s a Champagneból behivott cisztercitáknak adta. Javaihoz tartozott Pétervárad egészen s Pestnek két plébániája is. 1282. a szerzet tagjai elzárták apátjukat s elvették tőle a pecsétet. Két apátja ismeretes: 1277. János és 1300. Vilmos.

Belár

A hun-magyar eredet mondája szerint Hunor és Mogor testvérek a Meotis melletti tartózkodásuk hatodik esztendejében kimentek a pusztaságra s véletlenül Belár (Kézai szerint) v. Bereka fiainak leányaira és feleségeire bukkantak, kik férjeik nélkül a kürt ünnepét ülték; köztük volt Dula alán fejedelem két leány a is (l. Dula). Hunor és Mogor a nőket lovaikra kapva elrabolják, velük összekelnek s ezen házasságból származott a hun és a magyar nép. A monda etnikus háttere teljesen megfelel a Volga és Azovi tenger-menti vidék néprajzi viszonyainak s egyes szálai olyan hagyományos emlékekből vannak összefonva, melyek valóságos história elemeket tartalmaznak. Ilyen Dula fejedelem hagyománya, mely összevág azzal a történeti ténnyel, hogy az első bolgár dinasztia Dula nemzetségéből származott s a magyarokkal való közelebbi kapcsolatnak is van nyoma a bizanciaknál, akik szerint Kuvrát a Duló-dinasztia alapítója, a bolgárok, kotragok és unugurok királya volt. Maga a Belár név is a volgai bolgárokra utal; «les Bileres c'est-â-dire la, grande Bulgarien», mondja Plan Carpini János, kit IV. Ince pápa 1246. a mongolokhoz követségbe küldött s a Volga mentén is megfordult. Anonymus szintén említi a Bular földet, honnan Taksony korában nagyszámu izmaklita költözött Magyarországba, ami akkor történhetett, midőn 969 körül, tehát Taksony uralkodásának vége felé az oroszok feldulták Nagy-Bolgárországot s a lakosok az egykoru arab tudósítások szerint mindenfelé elszéledtek. A Belár vagy Bulár név eredeti alakja a Bilar volt és szorosabban Nagy-Bolgárország egyik részét értették alatta; emlékét az orosz Bilarszk város tartotta fenn.

Bela-Radovan

község Varasd vmegye varasdi j-ban, 2149 horvát lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Bela-Réka

folyócska Krassó-Szörény vmegyében, a Cserna jobboldali mellékvize: a Szemenyikhegységben ered s DK-re tartva, Jablanicánál a Csernába ömlik.

Belaszpur

Elő-India egyik tartománya, Csattiszgar brit-indiai tartományban; Mahanadi felső völgyét foglalja magában. Területe körülbelül 22.800 km2, mintegy 800.000 gond és egyéb vad néptörzsekhez tartozó lak. Főhelye B.

Bélátfúródás

A bél kifekélyesedése, mely ritkán maró szerek, gyakran álképletek, daganatok, főleg azonban fertőző betegségek következtében, nevezetesen tifusznál, gümőkórnál stb. jönr létre, s a bél felületes rétegeinek nagyfoku pusztulásával jár. Az ilyen elvékonyodott, fekélyes rész igen gyenge, szakadozó, s néha egy keményebb bélsárrög odaszorítása elegendő, hogy a hártyaszerü rész keresztül szakadjon. Ekkor, igen ritka szerencsés esetektől eltekintve, a bélbennék a hasüregbe jut, halálos hashártyalob, esetleg az elszakadt véredényekből halálos elvérzés jön létre. Tünetei: heves fájdalom a bélben, a has felpuffad, fájdalmas lesz; az arc beesik, szivverés szapora és gyenge, hőmérsék alászáll. Tifusznál többnyire a betegség 3. és 4. hetében lép fel.

Belatinc

(Bellatinc), kisközség lala vmegye alsólendvai járásában, 1388 vend és magyar lak., B. vidéki takarékpénztárral, táviróval egyesített postahivatal, postatakarékpénztár. Jelentékeny marhavásárokkal.


Kezdőlap

˙