Béldeszka

a gömbölyü, farönkő rácsfürészen deszkákra való földarabolásánál az a deszka, mely a fa belét tartalmazza. A B. nem vetemedik meg és nem aszik annyit, mint a kifelé eső deszkák, amiért az asztalos rajztáblákhoz, asztallapokhoz stb. szereti használni.

Bél-divertikulum

a béllel közlekedő, keztyűujj alakú, vakon végződő, végükön néha kiöblösödött üregek, melyek nagy számmal léphetnek fel, s a bélsár pangása következtében tetemesnagyságot érhetnek el. A Meckel-féle divertikulum főleg a vakbéltől 1 m.-re felfelé szokott előfordulni s az egyik magzatútnak, az u. n. ductus omphalomesentericusnak maradványa.

Béldy

-család. (Uzoni gróf és nemes.) Régi székely család, mely nevét Béld marosmenti helységtől vette, előnevét pedig Uzon háromszéki faluról irja. A család első ismert őse Benedek, ki a XIV. század elején mint hires vitéz szerepelt. Unokája Pál 1509. vitézül viselte magát a Moldvába betörni akaró zavargók ellen, 1514. pedig Szapolyai mellett a Dósa-féle lázadást segítette leverni. Unokája I. János a Báthoriak alatt főasztalnoki és tanácsosi rangot viselt. 1599 nov. 3. a csik-szt.-domokosi határban Báthori Endre fejedelem oldalánál esett el. Fiai közül II. Kelemen a XVII. század elején szerepelt s a fejedelemséget kereső Székely Mózes hive volt. Báthori Gábor és Bethlen Gábor korában háromszéki főkapitány és tanácsur volt s 1625. mint főkapitány a székely sereg élén harcolt Brassónál Radul vajda ellen. Nejétől Bánfy Máriától származott III. Pál (l. o.), II. Rákóczi György tábornoka.

B. Pál, B. Kelemen és Losonci Bánffy Zsuzsánna fia, született 1621., megh. Jedikulában, (Törökország) 1679 vége felé. Neveltetését I. Rákóczy György udvarában nyerte; 1653. II. Rákóczy György főasztalnoka, 1655-ben háromszéki főkapitány lett és a fejedelem lengyelországi hadjáratában mint lovassági parancsnok vett részt. Rákóczy György halála után Apaffy Mihálynak egyik legbizalmasabb embere és a fejedelmi tanács tagja lett, hol Teleki Mihály és Bánffy Dénes között a békéltető szerepét játszotta. Bánffy Dénes bukása után. Teleki fondorkodásai most már B. ellen fordultak. 1676-ban azzal vádolta, hogy a fejedelem élete ellen tör és maga akarja elnyerni a fejedelmi széket. Ezért Apaffy elfogatta és börtönbe vettette, melyből kiszabadulva, Törökországba menekült. De egyik kelepcéből a másikba került, mert a porta elfogatta és 1678-ban Jedikulába záratta, hol meg is halt. Életét Deák Farkas irta meg: Uzoni Béldi Pál. Budapest 1887.) Bántffyval neje miatt való viszályát tragédiában Szigligeti Ede: Béldi Pál címen dolgozta fel. Unolkáját, B. Józsefet, fogarasvidéki főkapitányt 1770-ben grófi rangra emeltek.

Bele

Régi magyar személynév, mely valószinüleg a török «bil», «bel» azaz tud, ismer szóbul származott igenév s jelentése a. m. «tudó». «tudós», «okos».

Belebbezés

(bj.,confinatio). A szabadságbüntetés egy neme, mely abból áll, hogy az elitélt, a haza határain belül, azon a helyen köteles tartózkodni, melyet a biróság számára kijelöl (interdictio omnium locorum praeter certum). A szárd btkv. szerint a B. abban áll, hogy az elitélt az itéletben kijelölt községben köteles tartózkodni, legalább másfél miriameternyi távolságban a bűntett elkövetésének helyétől, és saját, és a sértett félnek lakhelyétől. Az uj olasz btkv is megtartotta ezt a büntetési nemet, habár egyenlőtlenségét beismeri. A tilalom áthágása esetében a B. helyibe a börtönbüntetés lép. A magyar btkv. a B.-t nem ismeri.

Belebej

kerületi székhely Ufa orosz kormányzóságban, a Belebejka partján 4464 lak., bőrgyártással.

Belec

község Varasd vármegye zlatári j.-ban, 1958 horvát lak., régi várral.

Belecska

l. Görbő-Belecka.

Beled

nagyközség Sopron vm. kapuvári j.-ban, 2437 magyar lakossal, a pozsony-szombathelyi vasut állomása, posta- és táviróhivatal, postatakarékpénztár.

Beleegyezés a bűntettbe

A jogalanynak beleegyezése a bűntettbe a sértés jogellenességét s igy a bűntettet csak annyiban zárja ki, ha s amennyiben a jogalany az illető jog felett szabadon rendelkezhetik. A jogrend a szabad rendelkezést megtagadja mindazokban az esetekben, melyekben az illető jognak általánosabb társadalmi jelentősége van. Igy másnak megölése, noha a megölt beleegyezését adja hozzá, nem szünik meg büntetendő cselekmény lenni, de ez a magyar btkv. szerint a szándékos emberölésnek különösen privilegizált és sokkal enyhébben (3 évig terjedhető börtönnel) büntetendő eseét képezi; vitás, vajjon a testi sértésnek, mint ilyennek büntetendőségét a beleegyezés kizárja-e. A vagyon ellen elkövetett büntetendő cselekményeknél ellenben, - természetesen a közveszélyt magában rejtő bűmcselekményeknek kizárásával -a bűntettbe való beleegyezésnek a bűntettet kizáró jelentősége van, a római elv alapján: Volenti non fit injuria.


Kezdőlap

˙