Bélgurdély

(diverticulum ilei), a vékonybél alsó részén, az ú. n. csipőbélen néha előforduló kurtább vagy hosszabb vaktömlő; egyes esetekben a köldökkel kötőszöveti zsineg útján függ össze. Nem egyéb, mint az ébrényi bél köldökvezetéknek (ductus vitello-intestinalis) a maradványa.

Belgyógyászat

az emberi test belső szerveinek gyógyításával foglalkozik. A betegségek gyógyításának főfeltétele a betegség ismerete levén, a belgyógyászat felöleli a betegségeknek rendszeres tárgyalását is. A B. határait nemcsak a megbetegedett szervek szerint vonták meg, hanem körébe tartozóknak vették általában mindazon betegségeket, melyeket gyógyszerekkel lehet kezelni, ellentétben a sebészi betegségekkel. Azonban már Hippokrates korában sem lehetett az orvosi tudomány ezen kettéválasztását szigoruan keresztülvinni; p. a genyes mellhártyagyuladást már ezen korban is sebészileg kezelték Az a nagy lendület, amelyet a sebészet fejlődése különösen Angol- és Franciaországban vett, a sebészet körét nagy mértekben növelte és azóta az azelőtt belgyógyászatilag kezelt betegségek mind nagyobb számban kezeltetnek sebészi eljárásokkal. Másrészt a B. is nyert tért a külső szervek kezelésében, különösen a bőr- és bujakóros betegségek gyógyításában, úgy hogy a B. és sebészet elkülönítése folyton veszít jogosultságából. A szorosan vett B. ma mindinkább szűkebb körre is szorítkozik, a vezérszerepet mégis megtartja, amennyiben a kórboncolástan, a kórszövettan, a fizikai diagnosztika, a kisérleti kórtan, a gyógyszertan és gyógyszerhatástan, a betegségek okainak kutatása s ezzel az immár külön tudományt képező bakteriologia, a közegészségtan, szóval az orvosi tudomány minden szakasza motivumait a B.-ból meríti s eredményeivel a B.-t gazdagítja.

Bélgyuladás

(enteritis), a bél egyes v. összes hártyáira kiterjedő gyuladásos folyamat. Az olyan gyuladást, amely a bél savós hártyájára szoritkozik, hashártya-gyuladásnak (peritonitis) nevezik. A bél izomhártyájának izolált gyuladása igen ritka és igy a bélgyuladás fogalma nagyjában a bél nyákhártyájának gyuladását jelenti. Ide tartozik a bélkatarrus is, mely ha két hétnél nem tart tovább, akut, ha tovább tart, kronikus. A kettő közt sokszor átmeneti alakok fordulnak elő. A gyuladást különböző lokalizációja szerint különböző névvel jelölik. Jól kifejezett megjelenésmódjuk folytán külön helyen tárgyalandók a vakbélgyuladás (typhlitis) és a végbélgyuladás (proctitis). Az előbbit többnyire a vakbélbe jutott idegen testek, p. gyümölcsmagvak v. székrekedés következtében nagy fokban beszáradt bélsárrögök okozzák és a lob a környező szövetekre is átterjed (peri- és paratyphlitis). Jelei lehetnek: a vakbél táj fájdalmassága, ugyanitt tapintható duzzanat, makacs székrekedés, néha láz. Következményei bélelzáródás, bélsárhányás, a bél áttörése, halálos hashártyagyuladás stb. Kezelésénél a bél átjárhatóságának fentartása mellett lobellenes eljárás jön tekintetbe. Az akut B. okai lehetnek: túlságos mennyiségü vagy abnormis összetételü béltartalom; pangó bélsár székrekedésnél, bélférgek, infuzóriumok, meghülés, mérgezések, abnormis összetételü emésztőnedvek által végzett rendellenes emésztés, vérkeringési zavarok, a szomszéd szervek gyuladásai, fertőző, lázas, kachexiához vezető betegségek, a bélfal megbetegedései (p. fekélyek stb.). A kronikus bélkatarrus az akutból fejlődik. Az akut bélkatarrus tünetei: hasmenés, azaz a béltartalomnak a fokozott peristaltica által való gyorsabb továbbvittele és a viznek részint ezen okból, részint a felszivódást gátló más körülményekből következő kisebbfoku fölvétele (a hasmenés leginkább a vastagbél katarrusánál fordul elő, mig magasan fekvő, vagy végbélkatarrusnál hiányozhatik); a gyakran kólikáig fokozódó fájdalom; folytonos székelési inger (tenesmus); korgás, a belek felpuffadása. A duodenum katarrusánál: hányás, sárgaság, étvágytalanság, gyöngeség; fokozott szomj. Akut bélkatarrus esetében a beteget ágyba kell fektetni; a fájó hasra meleg borogatást kell tenni, az étkezést lehetőleg teljesen megszorítani. Abnormis béltartalomnál a bél kiürítésére előbb hashajtók rendelendők. A hasmenés elleni gyógyszerek közül legfontosabbak az opium és készítményei, az után összehuzó szerek: plumbum aceticum, tannin, alunem stb., melyek kellő étrend mellett kronikus bélkatarrusnál is alkalmaztatnak. A difteritikus lob - anatomiai értelemben - mint primaer vastag- és végbélmegbetegedés, a vérhas (dysenteria) alapját képezi. Másodlagos difteritikus lob előjön a legkülönfélébb fertőző betegségek következtében, néha Bright-kórnál, tuberkulózisnál, karcinózisnál. Mint ilyen néha tünetek nélkül, máskor a vérhas tünetei közt folyik le. Az enteritis phlegmonosa genyedéshez vezető lob, mely különösen a duodenumnak nyákhártya alatti kötőszövetében jön elő. Jellemző tünetei nincsenek.

Bélgyümölcs

A kertészek így nevezik a mandolát, diót, mogyorót és a gesztenyét.

Belháboru

polgárháboru, mikor valamely ország lakosai egymás közt meghasonolván, egymás ellen fegyvert fognak.

Belhajózás

helyesen: belvizi hajózás, 1. Folyamhajózás.

Belhám

1. Bőr.

Bélháromkúti apátság

a Bükk- és Mátrahegység találkozásánál 1232-ben keletkezett. Első szerzetesei a pilisi cisztercita apátságból jöttek, s már 1240-ben januárban IX. Gergely megerősítette őket. Az oklevelekben az apátság Triumfontium de Bel (néha hozzátéve: Cumanorum), vagy Bél-Háromkút s Apatfalva néven szerepel. V. ö. Ipolyi, A kunok bélháromkúti apátsága.

Bélhavas

Csik vmegyében, a Hargita-hegységben emelkedő tető.

Belházy

N. János, pénzügyminiszteri tanácsos; előszeretettel foglalkozik az érem- és pénzverés történetével; 1889-ben jelent meg Magyar pénzverés c. munkája. E szakmában több cikke jelent meg, leginkább a numizmatikai lapokban.


Kezdőlap

˙