Belle-Isle

Fouquet Károly Lajos Agost herceg, francia tábornagy; a hires Fouquet pénzügyminiszter (surintendant des finances) unokája; szül. 1684., megh. 1761.; Catinat alatt részt vett a spanyol örökösödési háboru olaszországi hadjárataiban. 21 éves korában már egy lovas ezred parancsnoka lett és ezredével 1706-ban Torinóban kitüntette magát. 1714. Villars francia tábornaggyal a rastadti békealkudozásokban vett részt, majd Hünningen kormányzója lett. XV. Lajos alatt mint Fleury bibornok-államkormányzó által különösen kedvelt és pártfogolt egyén az udvar legbefolyásosabb egyénei közé tartozott. 1731. altábornagy lett; 1736. a lengyel örökösödési háboruban Triert vivta meg és savoyai Eugen ellen Philippsburgot védelmezte ügyesen és elszántan. Az 1735. békekötés után a király altábornaggyá léptette elő s 1741. az osztrák örökösödési háboruban ő vezette a francia hadsereget Csehországba, hol a rosszul védelmezett Prágát rohammal vette be (1741 nov. 26.) s onnan Frankfurtba ment VII. Károly császár koronázásához. A magyar-osztrák seregek Csehországban való diadalainak hirére Belle-Isle Csehországba sietett, hol a gyenge francia hadtestet (a szászok és a poroszok által cserben hagyva) Mária Teréziának főleg magyar csapatokból alkotott nagy seregével szemben találta. Belle-Isle előbb Prágába vonult vissza s amikor meggyőződött, hogy ott maradása esetén serege fegyverletételre lesz kényszerítve, december havában a rendkivül hideg időjárás által is gyötört seregét szerencsésen visszavezette Németországba. E visszavonulás története a hadtörténelem egyik legérdekesebb lapját képezi s Belle-Isle nevét örökké nevezetessé tette 1746. a Provenceban vezényelte a francia sereget s Brown osztrák tábornokot Antibes ostromlásának abbanhagyására kényszerítette. Az aacheni békekötés után belle-islei herceg, 1757. pedig hadügyminiszter lett s mint ilyen különösen a katonai nevelésügy kifejlesztésére fordította figyelmét. B. volt a Fouquet család utolsó fiivadéka. - Testvéröccse B Lajos Károly B.-i gróf, francia tábornok volt. Ó vezényelte 1746. a Piemontba nyomuló francia sereget, melynek élén a Col de l'Assiette megrohanása közben elesett.

Béllelés

(bánya). Az ácsolatot (l. o.) akkor szokás béllelni, ha a kőzet nyomása nem kivánja, hogy az egyes ajtófelek sűrün egymás mellé állíttassanak, hanem elégséges, ha csak egy méternyi távolságban állanak egymástól; ebben az esetben az ajtófél és kőzet közé egyik ajtóféltől a másikig érő béllés-fákat, hasított darabokat, vagy széldeszkákat tesznek, hogy apróbb kődarabok lehullását megakadályozzák. L. Bánya.

Bellěme

(v. Bellesme; ejtsd: bellém), járási székhely Orne départementben a Méme forrásai közelében, 2825 lak. Kalap- és üvegáru-készítéssel; jelentékeny bor-, gabona- és fapiac Közelében van a VII. Károly király viziójáról ismeretes B. erdő, mely kelta és római emlékekben (dolmen, római ut, három római táborhely) gazdag. Ugyancsak ezen erdőben van a la Herse nevü, a spaaihoz hasonló ásványvizforrás, melyet számos fürdővendég használ. B. már a X. század elején egy grófság székhelye volt, 950. birtokosa, az Alençoni hercegség főhelye lett; régi erődjének romjai maig is láthatók.

Bellér

v. böllér, némely vidéken így nevezik a marha- és sertéskereskedőt, valamint a hentest. Ily értelemben használják a szláv eredetü kupec szót is. Legtöbb helyütt azonban azokat nevezik bölléreknek, akik nem hentesmesterek ugyan, de a sertésölésben s annak husa feldolgozásában kiválóbban ügyesek, gyakorlottak, s egyes házaknál a sertésöléssel megbizatnak.

Bellermann

1. Henrik, német zeneszerző és tudós, szül. Berlinben 1832 márt. 10. Hosszabb időn át gimnáziumi énektanár, 1871. királyi zeneigazgatóvá, Marx halála után pedig egyetemi zenetanárrá nevezték ki Berlinben. 1875 óta az akadémia tagja. Munkái: Die Mensuralnoten und Taktzeichen des XV. u. XVI. Jahrhunderts (Berlin 1858); Kontrapunkt (3. kiad. 1867), és Die Grösse der musikalischen Intervalle als Grundlage der Harmonie (u. o. 1873). B. számos egyházi kar és dal szerzője, több szofoklészi szomorujátékhoz is irt zenét; jeles énektanár is.

2. B. János Frigyes, német filologus, született Erfurtban 1795 márc. 8., meghalt Berlinben 1874 febr. 5., hol 1867-ig, midőn nyugalomba vonult, gimnáziumi igazgató volt. Sok klasszikafilologlai tankönyvet irt. Igen fontosak a görögök zenéjére vonatkozó kutatásai: Die Hymnen des Dionysios und Mesomedes (1840); Anonymi scriptio de musica (1841); Die Tonleitern und Musiknoten der Griechen (1847).

3. B. János Joakim, német teologus és nyelvtudós, szül. Erfurtban 1754 szept. 23., megh. 1842 okt. 25. U. i. és Göttingában végezte tanulmányait; 1782. habilitáltatta magát az erfurti egyetemen s később tanár lett; 1804. gimn. igazgató Berlinben, majd az ottani egyetem megalapítása után a teologia rendkivüli tanára és egyházi tanácsos lett. Művei közül kitünnek a következők: Handbuch der biblischen Litteratur etc. (II. kiad Erfurt 1796-1804, 4 köt.); Geschichtliche Nachrichten aus dem Altertum über Essäer und Therapeuten (Berlin 1821); Die Urim und Thummim, die ältesten Gemmen (u. o. 1824); Bemerkungen über phönikische und punische Münzen (4. Programm, Erfurt 1812-16) stb.

4. B. Keresztély Frigyes, ném. teol., az előbbi fia szül. Erfurtban 1793 jul. 8., megh. Bonnban 1863 márc. 24. Berlinben és Göttingában teologiát tanult, 1818-25-ig a lissaboni német evang. hitközség lelkésze volt, 1827-35-ig a porosz követség és a német-francia evang. hitközség lelkésze Nápolyban, azután a berlini Szt. Pál-templom lelkésze lett, 1858. nyugalomba vonult. Több teologlai iraton kivül megjelentek tőle: Über die ältesten christlichen Begräbnisstätten, besonders die Katakomben zu Neapel (Hamb. 1839); Die alten Lieberbücher der Portugiesen (Berl. 1840); Erinnerungen aus Südeuopa (u. o. 1821); Portugiesische Volkslieder und Romanzen (Lipcse 1864).

Bellerophón

(v. Bellerophontés), korintusi horosz, Glaukos (más monda szerint Poseidón) fia, Sisyphos unokája. Sajáttag Hipponoosnak hítták s B. nevét Belleros korintusi fejedelemnek meggyilkolása miatt kapta. De ez csak a név etimonjának megmagyarázása kedvéért a régiektől kigondolt monda. Legvalószinübb. hogy a B. elnevezés a felhőben megjelenő-t jelenti; e jelentésére vallanak a Pégasos- és Chimaira-mitoszok is. Midőn t. i. B. a Peiréné forrásból ivott, ráakadt a Pégasos nevü szárnyas lóra. Felakarja zabolázni, de sikertelenül. Polyidos prófétához fordul tehát tanácsért, ki őt Athéné szentélyébe utasítja, hol B.-nak éjjel álmában megjelenik az istennő, neki zabolát ad át s felszólítja, hogy Poseidón Damaiosnak (a lófékező P.-nak) áldozatot mutasson be. B. megteszi, a így kényére kapja a Pégasost, mely mint Poseidónnak, a tenger istenének szülötte, tengerből felszálló felhőket jelképezi.

[ÁBRA] Bellerophón.

Alkalmazhátó e mitoszmagyarázat B.-nak a Chimairával (l. ott) való harcára is. Itt is az ujabb mitologusok hivatkozva az ősi néphitre, mely az égi háborut mint a felhőkbe burkolt istenségeknek egymás közt duló harcát fogta föl, ugy magyarázza a B.-Chimaira-mitoszt, hogy B. a száguldó, rohanó, viharos felhő, mely föléje kerekedik a kártevő zivatarnak és azt legyőzi, azaz a levegőt tisztító jótevő utóvihar, melyre hosszabb időre derült, napfényes, kellemes időjárás szokott következni. Midőn B. még korai időkben korintusi nemzetségi héroszból, görög nemzeti hőssé vált, oly mitoszi vonásokkal gazdagították fent említett mondáit, melyek más nemzeti héroszoknak mitoszi lényegökkel sokkal könnyebben összeegyeztethető vonásainak reá való kissé módosított átvételei. E nem kizárólagosan az ő mitoszi lényegéhez tartozó mondák közül a legrégibb lehet a Homéros által mesélt Proitos-mitosz. A Proitosnál, Tirinsz királyánál vérvád miatt vezeklő B.-t megszereti Anteia (vagy Stheneboia) királyné s midőn nála, mint Putifár Józsefnél, viszonszerelemre nem lelhet, azzal vádolja őt férjénél, hogy el akarta csábítani, s ezért halálát követeli. Proitos azonban nem meri megölni, hanem titkosjegyü levéllel, apósához (Iobatéshez) Likiába küldi, mely levélben arra kéri ipját, hogy a követet gyilkoltassa meg. Iobatés kilenc napig szivesen látja B.-t, s csak tizednap olvasván el a levelet, rögtön azt parancsolja neki, hogy ölje meg a tartományát pusztító Chimairát. B. ezt meg is teszi, mire azután a likiai király a szolimok népe és az amazónok ellen küldi. B. ezeket is mind diadalmasan legyőzvén, Iobatés lesből akarta megöletni, a tirinszi követ azonban az orozva reátámadókat egytől-egyig agyonveri. Most végre meggyőződik a likiai király B.-nak isteni eredetétől, összeházasítja leányával s örökül hagyja neki trónját. Euripidés Bellerophontés c. tragédiájában még ehhez azt meséli, hogy B. megtudván Stheneboia ármányát, Tirinszbe utazik Proitoshoz, s a királynénak szerelmet színlelve, arra birja, hogy vele a Pégasoson megszökjék. Mélosz szigeténél azután Stheneboiát a lóról a tengerbe löki. Soha kudarcot nem okozó szerencséje B.-t hivalkodóvá és elbizakodottá tette, úgy hogy arra a godolatra vetemedett, hogy szárnyas lován az Olimpus közelébe emelkedjék megtudandó az égen történőket. De Zeus bőgölyt eresztett a Pégasosra, mely kínjában B.-t levetette az Aléion síkságára, hol világtalanul tévelyeg. Még sokáig üldözi azután a balsors, mig végre vezekléseért meg nem könyörülnek rajta az istenek, és csendes halállal engedik kimulni. Korintusban s Likiában is a Chimaira-monda lokalizációja után, istennek járó tiszteletben részesítették. Képünk a római Palazzo Spada egy domborművét, a Pégasost itató B.-t mutatja be.

Bellerophón

a kövült csigák egy neme, több faja a paleozoos rétegekben, különösen a karbonos szisztemában fordul elő. Az Alpesekben és Amerikában Bellerophon-rétegek - B. volt a neve annak az angol sorhajónak, mely I. Napoleont 1815. Szt.-Ilona szigetere vitte.

Béllet

(Futter), az esztergályos használja a munkadarab tartására, befogására.

Belletrisztika

(francia: belles lettres) a. m. szépirodalom (l. o.), a költői és szépprózai műfajok foglalata. - Belletrista a. m. szépirodalmi iró.

Bellevalia

Lapeyr. (növ., Busbequia Salisb.), a jácintusz algénusza; v. ettől megkülönböztetve a Hyacinthus Tourn. és a Muscari Tourn. közé eső génusz. A B.-nek Boissier Flora orientalisjában ( V. 301. 1.) két faja van meg említve: 1. az Eubellevallia Boiss., 2 a Hyacinthella Schur.


Kezdőlap

˙