Bengál kino

(növ.), l. Butea.

Bengázi

fővárosa Barka tartománynak és B. török vilajetnek, a Szidrai-öböl K-i partján egy földnyelven, melyet nyáron kiszáradó sós lagunák szorítanak össze D-i végében. Az erőd, a kaimakámnak és a helyőrségnek székhelye a földnyelv É-i végében van. Kikötője elhomokosodott; csak sekély járatu hajók fordulnak meg benne. B. lakói (6-8000) nagyobbára négerekkel keveredett arabok, zsidók és közel 2000 európai. Bazárjai látogatottak. B. Alexandria és Tripolisz közt Afrika É-i partjain a legélénkebb forgalmu város; gabonát, marhákat és bőröket ad el Maltának. A régi Berenice részben B. helyén állott.

Bënge

(növ.), eredetileg a. m. rügy v. faszem. Diószegiék szerint népies növényszó, s ők az egyesített Rhamnus L. pro parte (varjutövis) és Frangula Tourn. (kutyafa) két génuszt v. algénuszt nevezik a közösített B. névvel. Mi a B. szót, melynek Diószegi Orv. Füz. 353. l. bénge alakja s olvasható, csak böngéz, bëngléz v. böngész származékáról ismerjük, ezenkivül Benkő az idetartozó varjutövist varjubingónak nevezi. Ez a bingó a Tájszótár szerint a székelyek nyelvében «éretlen kis gyümölcs», p. szilvabingó, sőt «bingyó» (bimbó) alakja is van, ami bizonyságot tesz, hogy a bingó és benge v. (bénge?) egy szócsaládból való és csak a tájias kiejtés tesz köztük különbséget. Mi az egyesített Rhamnus L. (benge Diósz.) két génuszát ill. algénuszát a magyar népies elnevezései alapján, valamint lexikális tekintetből is kutyafa és varjutövis néven külön tárgyaljuk. A hazai Rhamnusokat egyesítve Borbás V. ismertette az Erdészeti Lapok 1875. 702-706. s az Oesterr. Botan. Zeitschr. 1887. 52-53. l. - B.-szemek, festőkökény vagy sárga bogyók (növ.), különböző Rhamnusfajnak (l. Varjutövis) éretlen megszárított, borsónagyságu csonthéjas gyümölcse, 3 v. 4 barázdával, mely ugyanannyi magnak felel meg. E gyümölcsszemek különben összerándolódottak, sárgák v. barnás-zöldek, édeses vagy az északibb eredetüek kellemetlen keserü izüek, gyenge, de rossz szaguak; sárga festék van bennök. Alkotó része a Rhamnin szagtalan és iztelen sárga tűkkel kristályodik, vizben és hevített alkoholban könnyen oldódik, alkalikus oldatban hamar megbarnul s a gyümölcsben levő erjesztő valamint savak hatása alatt is cukorrá és rhamnetinná (chrysorhamnin) válik. Az utóbbi részben már a gyümölcsben is készen van, mint apró, aranyszinü kristály; csaknem iztelen, forró vizben alig, alkoholban és éterben könnyen oldódik.

A B.-t kelme-nyomtatók- és festőkben használják; különböző csávával nagyon intenziv és élénk szinü lesz, de ez mégsem oly igazi finom, mint a festő tölgy kérgéé. Papirost, bőrt, cukrászsüteményt festenek vele. Keleten a szattyán sárga festéke, a görögök orvosságnak használták. Az olcsóbb fajtából sárga festéket is csinálnak. A legjobb fajtát persa B.-szemnek is nevezik, s ez állítólag a Rhamnus infectoria (festő varjutövis), de inkább a Rh. intermedia és Rh. tinctoria gyümölcséből való. Ezután következik a levantei és török B. a Rh. saxatilis és Rh. intermediából, a francia v. avignoni szemek, grana Lycii Gallici, graines d'Avignon a Rh. infectoriából, a spanyol, olasz, és magyar B. és Rh. saxatilis, Rh. tinctoria W. et Kit., Rh. intermedia Stend. et Hochst. és Rh. saxatilis, végre a német az utóbbi faj gyümölcséből. A khinai sárgabogyók (natalszemek, waifa) a Sophora Japonica szárított virágbimbói; olyan festéke, mint a festő tölgy kérgéé, Khinában gyakran sárgára festik vele a mandarinok ruháját; ez nálunk még ritkaság.

Bengel

János Albert, prot. teologus. szül. Winnendenben Württembergben 1687., megh. 1753 nov. 2.- a stuttgarti gimnáziumba járt s 1703. a tübingai teol. intézetbe lépett, hol 1708. repetitor lett, 1713. teol. tanár Denkendorfban, 1741. lelkész Herbrechtingenben, 149. prelátus és egyházi tanácsos Alpirsbachban. Nevének állandó fenmaradást biztosít az új testamentomnak általa eszközölt kiadása (Stuttgart 1734), melyhez egy Apparatus criticus-t fűzött. A kifejezések mesteri precizálása tünteti ki Gnomon Novi Testamenti c. kommentárját (Tübinga 1742; Steudel kiadása, 5. kiadás 1860; német kiadás Wernertől, 3. kiad. Bas. 1876). Legismertebbé teszi B.-t - mint a modern kiliazmusz atyját - azon kisérlete, mely szerint iparkodott kiszámítani Krisztus ujrajövetelét és az ezeréves ország kezdetét, melyre az 1836. év nyarát jelölte ki.

Benguela

(ejtsd: -gvelá), Angola portugál gyarmatnak Dél-Afrika Ny-i partján elterülő tartománya, a Kuanza és Mosszamedesz között. Partjainak hossza 850-1000 km. (Felületére stb. nézve, l. Angola.) - 2. B. vagy Săo Felipe de B., az ugyanily nevü tartomány főhelye, a tenger partján, szép, de mocsáros egészségtelen környéken, mintegy 2000 lak., akik nagyobbára négerek v. korcsok és 100 főből álló helyőrséggel. Kikötője kitünő, de nehezen hozzáférhető. Egy pár háza régi portugál stilusban épült és emeletes, a többi csupa kunyhó; kereskedelme nagyon aláhanyatlott. V. ö. Magyar, L., Dél-Afrikai utazások.

Bengyökerü

(növ., entorrhizus) az olyan gyökérről mondják, amelyet, mint a pázsitfélékét, bőrnemü burok zár körül. Ezt a gyökér-csirázáskor áttöri s az alján mint kurta hüvely marad.

Benható ige

l. Tárgyatlan ige.

Beni

(Veni), 1. folyó Boliviában; La Paztól ÉNy-ra, a Rio Ajopaja és a rio de la Paz összefolyásából ered; a boliviai-Andok K-i lejtőjén először termékeny völgyeken és azután puszta vidéken folyik keresztül; 1500 km. hosszú folyás után a Mamore vizeivel egyesül és felveszi a Madeira nevet. - 2. A dél-amerikai Bolivia köztársaság legnagyobb departementója Peru és Brazilia, továbbá La Paz, Cochabamba és Sta Cruz departamentók közt. Területe mintegy 430 000 km2, alig több mint 60 000 civilizált lak.; ezeken kivül a mojo néven ismeretes indusok barangolnak rajta. DNy-on a Sierra de Apolobamba ágai borítják. Az egyébként jó részében ismeretlen departemento mocsaras és egészségtelen. Főhelye: Trinidad de Mojos.

Beni Amer

(arab, a. m. Amer fiai); iszlam vallásu nomád nép Abissziniában.

Beni Azra

arab néptörzs. A monda szerint az, aki közülök szerelmes lesz, meghal.


Kezdőlap

˙