Betüzuzmó

(növ, Graphis Adans), kéregtelepü zuzmók a fák kérgén keskeny foltok v. vonások képében jelentkeznek; tőlük a fakéreg fehér v. szürke szinü. Szaporodó szerve (apothecium) jobbadán ágas, fekete s hieroglifához hasonlít. Mintegy 20 fajának a G. scripta L. a legközönségesebbike.

[ÁBRA] Betüzuzmó.

Betüzuzmófélék

(nőv, Graphidae), sajátságos külsejü, kéregtelepü zuzmók mint irkafirka, keskeny foltok vagy vonások a fák kérgén, ritkábban köveken. Telepe a fa kérge alatt van (hypophloeodicus) s tőle a kéreg gyakran egész más szinü lesz. Gonidiumjok piros (chrysogonidium). Mintegy 200 faja majd az egész föld kerekségén él. A meleg tartományi fajok Európába orvosi fakéreggel jutottak s igy lettek ismeretesek.

Betva

a Dsumna jobboldali mellékfolyója Előindiában, a Vindhya-hegységben ered és 500 km. hosszu folyás után torkollik, környékének lakói szentnek tartják partjain ezért sok a templom.

Betyár

Régebbi irónk a zendavesztai «petiare» (a rossz kutfeje) szóval vették egynek s ősi mitologiánk egyik maradványának tekintették. (Jerney I., Kel. Ut., I. k. 175.) A szó azonban sokkal ujabb keletü. Persa eredetü ugyan, de csak az oszmanli törökök uralma idejében került hozzánk. Tulajdonképeni jelentése bekiar, bikiar a. m. suhanc, fiatal és dolog nélküli legényke (Nyelvtud. Közl. VIII. 1870, 187. l, s ezenkivül a törököknél, mint a keresztényekre alkalmazott gunyszó, hitetlen, gonosztevő mellékjelentést is vett föl. (Uj Magy. Muz. II. 237.) Nálunk általános használatban levő értelmén kivüli (rátarti, pökhendi, duhajkodó paraszt, aztán: rabló) az alföldön ismerik még eredetibb jelentése szerint is s a fiatal béres legényeket hivták még a jelen század elején is B.-knak. Ős vallásunkhoz a szónak semmi köze s már Ipolyi is (Magy. Myth., 27. l.) csak habozva említi meg mitikus kifejezéseink között.

Betyár-romantika

a betyárvilágnak oly szerepeltetése elbeszélésekben, versekben és szinművekben, melyek a betyárokat lovagiasaknak és nemeslelküeknek, vagy tulságosan kegyetleneknek és elvetemülteknek tüntetik fel s valószinűtlen történetek hőseivé teszik.

Betz

Ferenc, német bariton énekes, szül. Mainzban 1835 márc. 19. Műegyetemi tanulmányok után tért egészen a zenei pályára. 1855. lépett fel először Hannoverában. 1859 májusban Berlinben a kir. operaházban vendégszerepelt s ezóta ez intézet legjelesebb tagjainak egyike. Komoly és vig szerepekben egyaránt nagy mintaszerü Wagnerénekes: ő kreálta Sachsot. A nürnbergi mesterdalosok-ban (München 1868) és Wotant A Nibelung gyürüjében (Bayreuth 1876).

Beudant

(ejtsd: bödan) Ferenc Sulpice, francia mineralogus és geologus, született Párisban 1787 szept. 5., megh. u. o. 1852. Először a politechnikumnak, azután a l'Ecole normale supérieure-nek volt tanítványa, 1821. az avignoni lycée-n volt a matematika tanára, két évvel később pedig Marseille-ben. 1814. XVIII. Lajos ásványtárának rendezésével bizta meg 1820. az egyetem tanára, később annak felügyelője lett. A természettudományoknak különböző ágaival foglalkozott, nevezetesen zoologiával, paleontologiával, különös előszeretettel pedig a mineralogiával. Mineralogiai s paleontologiai tanulmányai állapították meg nagy hirnevét. Munkássága ránk magyarokra nézve annyiban nagyon fontos, mert hazánkat beutazva igen becses és sok tekintetben alapvető munkát irt a hazai ásványföldtani viszonyokról. E munkája: Voyage mineralogique et géologique en Hongrie, pandant l'année 1818. Párisban jelent meg 1822. és pedig 3 nagy negyedrétnyi vaskos kötet szöveg- és egy negyedik kötet mint földrajzi s geologiai atlasz 14 térkép tartalommal. Említett nagy munkáján kivül nagy érdemeket szerzett fizikai és mineralogiai kézi könyveivel, melyek nagyon elterjedtek: Traité élémentaire de physique (Páris 1824 1838. 6 kiadást ért) Traité élémentaire de mineralogique (Páris 1824 1831. 2. kiad. 2 kötetben); Nouveaux éléments de grammaire française (Pária 1841) Cours élémentaire de mineralogie et de géologie (Páris 1841), mely két részben volt tervezve, de csupán az első rész, a mineralogia jelent meg.

Beudantit

viztartalmu szulfát-ásvány, mégpedig vas ólom szulfát vagy arzénsav vagy foszforsav tartalommal. Zöldes, nem átlátszó romboéderekben terem Poroszországban (Horhausen), Nassauban (Dernbach) és Angliában (Cork). A két utóbbi termőhelyről való foszforsav-, az elsőről való arzénsav-tartalmu. Némelyek farmakosziderit és ólomszulfát keverékének tartják. A név Levy-től való (1826), Beudant francia mineralogus tiszteletére. A Monticelli által Beudantitnak nevezett ásvány tulajdonképen nefelin.

Beugratni

a lovat lépésből rövid vágtatásba indítani; a lovas lovát lépés közben mindakét szárral a külső hátsó láb irányában visszatartja; a belső comb érintkezésben marad a hevederen s a külső comb a heveder mögött csekély nyomást gyakorol a ló ezáltal fejével és farkával kissé befelé jön ha a ló ez állásba jön, akkor a lovat mind a két combbal - a külsővel valamivel erősebben - előre ösztönzi, mire a ló a vágtatást megkezdi mihelyt a ló az első ugrásra készül, a lovas kezének megeresztése által az előrehaladást megengedi.

Beugró

a zárt vadasterület azon helye, hol a vadak bejöhetnek, de ki nem mehetnek. A B.-t a vadasterületen kivül levő domb oldalánál úgy készítik, hogy a dombról a vadaskert kerítése átugorható, de a kertből a dombra ki nem ugorhatik a vad.


Kezdőlap

˙