Biddle

(Biddellus) János, a róla elnevezett unitárius felekezetnek (biddliánusok) alapítója Angolországban, született Wottonban 1615-ben, meghalt 1662-ben. Oxfordban tanult s 1641-ben állást nyert a gloucesteri szabad iskolánál. megtámadta a szent háromság tanát részint az 1647-ben kiadott Twelve arguments against the deity of the Holy Spirit, részint egyéb irataiban, miért 1648-ban elitélték és bebörtönözték. 1651. szabadon bocsátották, erre Londonban egy kis unitárius hitközséget szervezett. Cromwel 1655. a Scilly-szigetre számüzte. 1658. ismét visszatért Londonba, ujból élére állt hitközségének, mignem 1662. ismét elfogták s még azon évben a börtönben végezte életét. Tanai a sociniánus tanoktól csak abban különböznek, hogy B. a Szt. lelket személynek, de nem isteni lénynek tartja.

Biddulf

kis szigetcsoport a Persa-öböl északi részében.

Bideford

(ejtsd. bajdford), kikötőváros Devon angol grófságban, a Torridge torkolatának mindkét partján; (1891) 7908 lak., csipke-, vitorlavászonkészítéssel. A XVII. században Angolország egyik legélénkebb kikötője volt; évi forgalma most is kitesz 60 000 tonnát.

Bidens

L. (növ.) L. Farkasnyilfű.

Bidental

(lat.), villámtól sujtotthely, melyet a régi rómaiak kerítéssel zártak körül. Engesztelésül bakkecskét áldoztak, melynek neve bidens volt, mert kétévesnek kellett lennie, amikor nyolc foga közül kettő a legerősebb.

Bidente

az É.-Apennin több patakjából eredő kis folyó Közép-Olaszországban; 80 km. hosszu folyás után egyesül a Montonéval; az egyesült folyók Fiumi Uniti néven szakadnak az Adriai-tengerbe, Ravennától D-re.

Bidentites

Heer (növ.) a. m. ősfarkasnyil, ősbidens.

Bidermann

Hermann Ignác, osztrák államtudományi iró, szül. Bécsben 1831., megh. Grácban 1892. Miután Bécsben és Göttingában befejezte tanulmányát 1855. az akkor németesített pesti egyetemen lett magántanár, később jogakadémiai tanár Kassán, majd Pozsonyban. A magyar nyelv helyreállításakor Innsbruckban, végre Grácban nyert állást. Ily módon jobban megismerkedhetett hazánkkal, mint a német tudósok legnagyobb része. Különösen a nemzetiségi kérdés érdekelte. Nagyobb munkát irt a magyarországi ruténekről, melyet azonban nem fejezett be, ismertette az orosz üzelmeket Magyarországon (1867), később az ausztriai olaszokról, az oláhokról, a Bukovináról is értekezett. Legfontosabb műve az osztrák állameszme története 1526-1804. Ő adta ki Hock K. munkáját az osztrák államtanács történetéről (1879).

Bidloo

Gottfried, hollandus sebész és anatomus, szül. Amsterdamban 1649 márc. 12., megh. Leidában 1713 április havában. 1688. Hágában az anatomia, 1694. Leidában az anatomia és sebészet tanára. Pompás, illusztrált anatomiai művet adott ki De Lairette rézmetszeteivel.

Bidouze

(ejtsd: bidúz), az Adour mellékfolyója Basses-Pyréneés francia départem.-ban Ahusky fürdőitől É-ra ered; 80 km. hosszu, amelyből 17 hajózható; a Guiche domb alján torkollik.


Kezdőlap

˙