Bifordevre

György marquis, francia iró, szül. Párisban 1747., megh. Spaaban 1889. Sikamlós vigjátékokat irt: Le séducteur (1783); Les reputations (1788); kevésbbé sikamlós: Amours de l' ange Lure et de la fée Lure (1772). Czinikus szójátékai és elmélkedései Bifordevriana c. alatt (Paris 1801) s az Almanach des calemboursban (1771) jelentek meg.

Biferae plantae

(lat.), olyan növények, amelyek egy évben kétszer virágoznak.

Biferno

(a rómaiak Tifernus-a), folyó Olaszországban; az Apenninekben ered, 120 km. hosszu folyás után Camp-Marinonál torkollik az Adriai tengerbe; mellékvize: a Cigno.

Bifilár

(kétfonalu) felfüggesztés; fizikai módszer kis erők v. kis elfordulások mérésére. - B. tekercselés Ha a két a b és a' b' szigetelő burokkal bevont drótból tetszés szerinti alku tekercset képeznek, oly módon, hogy a két drót szorosan egymás mellett fekszik s a b' végeket összekötve (l. ábrát) az a bb' a' uton áramot vezetnek a tekercsen keresztül, akkor ez a környező mediumra gyakorlatilag véve zérus mágnesező hatást gyakorol; az egy erősségü elektromos áramtól létesített indukció-vonalok száma, vagyis a tekercs önindukió együtthatója zérussal egyenlő. A tekercselés e módját B.-nek nevezik. A biflár tekercs gyakorlatilag adinamikus vezetőnek tekinthető.

[ÁBRA] Bifilár tekercs.

Bilforus

(lat.) a. m. kétvirágu.

Bifoliatus

v. bifolisu (növ.) a. m. kétlevelü, csak két levelet fejlesztő növény.

Biformis

(lat.) a. m. kettős alku.

Bifrons

(lat.), a két arccal biró Janus mellékneve.

Bifrost

(Bilrost), a skand. mitologiában háromszinü bid, mely Asgradot s Mitgardot (az eget és a földet) kötötte össze, - kétségkivül a szivárvány.

Bifurcatio

(lat.) a. m. villaszerü eloszlás két ágra vagy karra; a jogi fakultáson az állam- és jogtudományok elkülönítése egymástól; középiskoláknál a humanus és reális irány elkülönítése.


Kezdőlap

˙