Binet

(ejtsd: biné) János Fülöp Mária, francia matematikus és csillagász, szül. Rennes-ben, 1786 febr. 2., megh. Párisban 1856 máj. 12. Az École polytechnique-en mint repetitor, mint az ábrázoló geometria examinátora, mint a mekanika tanára és mint a tanulmányok főfelügyelője működött, 1823 óta egyszersmind a College de France-on csillagászati előadásokat is tartott. Mint a restauráció hivét a juliusi kormány az école politechnique-en birt állásától felfüggesztette s csak a College-en tartotta meg tanszékét; 1843 óta tagja volt a francia tudományos akadémiának. Számos értekezést irt, melyeket részben francia szaklapokban tett közzé, részben pedig önállóan.

Bingen

kerületi székhely Rheinhessen hesseni tartományban, a Rajna mellett, ahol a Nahe torkol bele, (1890) 7664 lak., XV. századból való plébánia-templommal, bőrgyártással, jelentékeny bortermeléssel (híres a scharlachbergi). A város fölött van az 1854. újra fölépített Klopp-kastély, amelyből 1105. V. Henrik császár atyját fogva vitette Böckelheimba. B. alatt, a Rüdescheimi hegy lábánál van a Bingerloch, a Rajna-völgy szorosa, amely sokáig a hajózás akadályául szolgált; 1834. a porosz kormány repesztések által kiszélesíttette. Itt ál a folyó közepén egy sziklán az ú. n. egértorony (Maussturm), amelyet valószínüleg 1000 körül, védelem céljából Willigis mainzi érsek építtetett, s amelyben a monda szerint Hatto mainzi érseket az egerek fölfalták. Az ujjáalakított torony 1856 óta arra szolgál, hogy belőle jelt adjanak, ha valamely közeledő hajó miatt a Bingerlochon nem lehet átevezni. A monda szerint B. mellett van a Niebelungen-kincs a Rajnában elrejtve.

Binger

I. G., francia tiszt és afrikautazó, aki három ízben hosszabb ideig időzvén Szenegambiában, a francia kormány figyelmét magára vonta s nagy segélyt kapott arra az óriási vállalkozására, hogy Észak-Afrikát a felső Nigertől egész a guineai partig bejárja. B. 1887. utazott el Bammakaból Tenetun át Szikazoba s déli irányban Kingig, ahová 1888 febr. 20-án ért. Itt megállapította, hogy a térképeken eddig jelzett Kong-hegység nem létezik. Kongból észak felé vette utját s Baromonál K.-i irányt vett Vagadugu felé (1888 juliusában). Kénytelen lévén D. felé fordulni, októberben elérte Grusszin át Szalagát, azután Kintampot és Bontukut. 1889 jun. 5. Kongoban csatlakozott az elibe ment Treich-Lamplene-nal s ezzel együtt az Akba mentén Nagy-Bassamig haladt. A piebai, kongi és buntukui törzsfőnökökkel kötött szerződésekkel nagy területeket vont francia befolyás alá s új utat nyitott a kereskedelemnek Nagy-Bassam francia kolonia felé. Utazását a Bulletin de la Société de gépgraphie-ban irta le (Páris 1889. térképpel). B. 1892. új expedició élére állt, hogy az assantik területen a francia és angol határt Lamb angol kapitánnyal együtt megállapítsa.

Binghamton

(ejtsd. binghemton), Broome county főhelye New-York észak-amerikai államban, a Chenango és Susquehannah összefolyásánál, (1890) 35 005 lak.; kémiai és gépgyárakkal, jelentékeny szénkereskedéssel.

Bingley

(ejtsd. binglé), város York angol grófságban, West-Ridingben, az Aire mellett, 8 km.-re Bradfordtól, (1891) 10 023 lak., jelentékeny pamutszövőkkel és kötött áru készítéssel.

Bingöl-dagh

kialudt vulkáni hegység Örményországban, Erzerumtól D-re, itt ered az Arrasz. Legmagasabb csúcsa a Demir- vagy Kara-kala (3680 m.).

Bingula

község Szerém vmegye iloki j.-ban, (1891) 1408 horvát-szerb, tót, magyar és német lakossal.

Binis

kisközség Krassó-Szörény várm. bogsáni j.-ban, (1891) 1876 oláh lak.

Binne

a Rhône mellékvize Wallis svájci kantonban, több patak egyesüléséből ered; 17 km. hossz folyás után Viesch közelében torkollik. Völgyében készítik a legjobb wallisi sajtot; ritka ásványairól is ismeretes.

Binnenalster

l. Alster.


Kezdőlap

˙