Blokád

(franc. ),a nyomdai szedésnél egyes betük ideiglenes helyettesítése fordított betürudakkal.

Blokk

-készülékekkel biztosítják a vasutaknál a vonatok közlekedését. Az egymást követő vonatoknak bizonyos távolságban kell haladniok. Ott, hol olyan sűrün közlekednek a vonatok, hogy nem haladhatnak állomásközökben, azaz a követő vonat nem várhatja be a hátsó állomáson, míg az előtte haladó vonat az előző állomásra beérkezett, sőt a két szomszédos állomás között több vonat is halad egymásután: a vonalat több szakaszra - úgynevezett blokk-mezőkre - osztják és ezek határain látható vagy hallható jelzőkkel értesítik a vonatok személyzetét, hogy szabad-e az út az előtte levő blokk-mezőben vagy sem.

[ÁBRA]

A blokk-mezők határain álló jelzők ugyanis akként vannak kapcsolatban, hogy csak akkor adhat az őr avagy az állomás a jelzővel a szabad menésre jelt, hogyha a blokk-mező másik végén levő blokkjelző már tilosra állíttatott vagyis az előhaladott vonat már a másik blokk-mezőbe érkezett és a jelzőnek megálljra való állításával a követő vonattal szemben födözve lett (l. ábrát). A blokkolást használják továbbá a vágányoknak nyilt vonalon előforduló elágazásainál és az állomásokban a váltókon áthaladó vonatok biztosítására. Azok a váltók ugyanis, melyeken a vonatnak nem szabad haladni, leeresztetnek és a váltóknak csak az a csoportja lesz állítható, mely a vonatot egy szabad vágányra vezeti. E biztosító berendezéseknél folytonos az ujítás, azért a blokkolásnak számos változata ismeretes.

Blome

Gusztáv gróf, osztrák diplomata, szül. 1829 május 18. A lüneburgi lovagakadémiában nevelkedett fel, 1847 óta Bonnban jogot hallgatott, s 1848. mint Bonin tábornok segédtisztje a schleswig-holsteini hadseregben szolgált. Jogi tanulmányait elvégezvén, osztrák szolgálatba lépett s először mint attaché a pétervári követséghez ment, hol egy feltünést keltő emlékiratot irt Oroszország segélyforrásairól és jövőjéről. 1856. áthelyeztek Párisba, ahol a katolikus hitre tért. 1860. rendkívüli követ lett a Hanzavárosoknál, 1864-67. hasonló minőségben Münchenben működött. 1865. részt vett azokban az alkudozásokban, melyek a gasteini konvencióra vezettek. 1867. megvált a diplomáciai szolgálattól s az urak házába hivatott, hol mint a feudális-klerikális párt híve a vallástörvényeket 1868. hevesen megtámadta.

Blomeyer

Adolf, német gazda, szül. Frankenhausenben 1830-ban, meghalt Lipcsében 1889-ben. A jogi pályára készült, de utóbb a mezőgazdaság iránt érezvén hajlamot, Rimpau mellé Schlanstedtbe ment, hol kitünő gyakorlaton ment keresztül és hosszabb tanulmányi utazás után jószágbérlő lett Porosz-Sziléziában. E tevékenységével a figyelmet magára vonván, 1865-ben a proszkaui gazdasági akadémia tanárává nevezték ki, 1868. pedig a lipcsei egyetem kapcsolatában felállítandó gazdasági intézet vezetőjéül hívták meg, mely alkalommal az egyetem a doktori cím megadásával tüntette ki. 1881-ben B. szász kir. udv. tanácsos lett és 1882-ben a Ferenc József-rendet kapta. Számos művei közül megemlítendő: Pachtrecht u. Pachtverträge (Berlin 1873); Die mech. Bearbeitung d. Bodens (Linz 1879); Die Kultur d. landw. Nutzpflanzen (Lipcse 1889, 1891).

Blommaert

(ejtsd: -árt) Fülöp, flamand iró, szül. Gentben 1809., megh. 1871 aug. 14. 1834-ben megjelent első költeményei nem arattak nagy sikert. Annál nagyobb elismerésre tett szert az által, hogy régi (XII., XIV. századbeli) flamand költeményeket adott ki. Legjelesebb munkája ez irányban az Aloude Geschiedenis der Belgen of Nederduitschers (A belgák avagy németalföldiek őstörténete. Genf 1849).

Blommér

Nils János Olsson, svéd festő, szül. Blommerödben 1816 jun. 12., megh. Rómában 1853 febr. 1. A svéd festészetben a romantikus nemzeti irány képviselője. Művei: Nyári este, Sellő álma, A habok stb.

Blomstedt

Oszkár, fiatalon elhalt finn nyelvész. Jeles munkát adott ki Helsinkiben (Helsingforsban) 1869. a mi Halotti beszédünkről; e nyelvemlék magyarázatával összekötötte a magyar finn és lapp nyelv szótári s nyelvtani összehasonlítását.

Blondel

(Blondiaus), XII. századbeli dalnok és költő, szül. Nesleben (Picardie); kedvence volt Oroszlánszívü Richárdnak, akit hadjárataiba is elkisért. Mikor urát Dürrenstein várában fogva tartották, s B. őt sokáig hiába kereste, végre úgy talált rá, hogy annak börtöne előtt elénekelte kedvenc dalának első strófáját, mire a fogoly a második strófával válaszolt. A B. neve alatt fennmaradt dalok és versek nem sokat érnek; megvannak a Tarbé-féle Collections des poétes champenoisban (Reims 1862).

Blondin

Károly, kötéltáncos, szül. Franciaországban, St.-Omerben, 1824 febr. 28. Korán árvaságra jutva egy akrobata-társaságba került s csakhamar kitünt vakmerősége és ügyessége által. Híressé azáltal vált, hogy a Niagara-zuhatag felett 50 m. magasan kifeszített kötélen többször átment. Ez átjárását 1855. kezdte meg s 1860. végezte be, utoljára fa-lábakon. Később Európa minden nagyobb városában, így Budapesten is bemutatta produkcióit.

Bloomerizmus

(ejtsd: blum-), így neveztek azt a női divatot, melyet Bloomer Amália (Bloomer postamester felesége) 1850. N.-Yorkban kezdett, s mely abból állt, hogy az állítólag egészségtelen női ruhák elvettetvén, a nők is nadrágot, csizmát és felső kabátot öltöttek. Az uj divat nemcsak Amerikában, hanem Angliában is követőkre talált; Bloomer-egyletek keletkeztek, amelyekben a női tagok B.-ruhában jelentek meg. Angliában a B.-t mihamar elfeledték, de Amerikában még vannak hívei.


Kezdőlap

˙