Boitzenburg

város Macklenburg-Schwerin n. hercegségben, a Boize torkolatánál, 3672 lak., szeszgyárakkal, élénk kereskedéssel és halászattal.

Bója

álló vagy folyó vizeken zátonyoknak, hajózható utaknak stb. jelzésére használt, a viz szinén uszó és horgonnyal helyhez kötött, feltünő szinekkel bemázolt s néha zászlóval, sötétben pedig lámpával stb.-vel ellátott, többnyire hordó- v. kupalaku, feltünően kimagasló tárgy.

Bója

Gergely, budapesti tanfelügyelő, szül. Szegeden 1817 nov. 2., megh. ugyanott 1891. A pesti egyetemen a bölcseleti tanfolyamot elvégezvén, Tatán a Ghyczy-családnál nevelősködött. 1844. a nagykanizsai tanítóképzőhöz nevezték ki tanárnak. 1848. orsz. képviselő volt s e miatt 1850. tanári állását elvesztette. 1852. Szeged hívta meg reálisk. tanárnak. 1869. Zalamegye, 1872. Budapest tanfelügyelőjévé nevezték ki. 1878. nyugdijazták. Munkái: Alkalmi költemények, Szeged, 1865; Szünidei emlékkönyvecske. Tanulók számára u. o. 1868; Jelentés a budapesti tankerület népokt. állapotáról az 1873. évben. Bpest 1874. Szerkesztette a Zalai Tanközlönyt 1870-1872. Nagy-Kanizsán.

Bojador

hegyfok Ny.-Afrikában, a Szaharában, a Kanári szigetektől D-re, az É-i sz. 26° 6' 57" alatt Ny. felől nézve, mintegy 20 m. magas sziklafalnak látszik. Körülhajózását a középkorban rendkivül veszedelmesnek tartották, mert a dieppelek és a kataloniaiak körülhajózása feledésbe ment. Hiteles és pontos adatok szerint Gil Eannes portugál hajós kerülte meg először 1434. Közelében óriási magas (130 m.) homokzátonyok vannak.

Bojadsi

Mihály, szerb iró, szül. Budán, makedo-oláh családból. Hosszabb ideig Bécsben mint az ujgörög ifjuság tanára élt, később a luccai hercegnél az ó-szláv nyelv tanára volt. 1813-ban kiadott Bécsben egy makedo-oláh nyelvtant, 1823. pedig egy újgörög nyelvtant. A szerb lapok számára újgörög költeményeket és elbeszéléseket fordított.

Bojana

1. régi, egykor megerősített falu Bolgárországban, 1 órányira Szófiától, 32 malommal; felső végén szt. Panteleimónnak és szt. Miklósnak szánt régi templommal, amelyet 1845. éktelenül restauráltak. Falán ó-szláv fölirat látható, amely szerint a templomot 1259. Aszen Konstantin cár korában Szevasztokrator Kalojan alapította; a felirat mellett bizánci öltözetben a cárnak, a templomalapítónak és feleségeiknek életnagyságu képe látható. A templom régi kéziratai Moszkvában vannak. B. közelében szép hegyszakadék van, vízzuhatagokkal; erőssége romokban hever. - 2. B., folyó török Albániában; a Szkutarii-tó hajózható lefolyása, amelytől 51/2 kmnyire az Adria-tengerbe torkollik.

Bojano

kerületi székhely Campobasso olaszországi tartományban, a Matese E-i lejtőjén, a felső Biferno mellett, püspöki székhely, 5708 lak. B. az antik bovianum vagyis Bojanum, eredetileg samniták városa volt; samnita várának romjai ma is láthatók.

Bojár

(oroszul Bojarin), szlávul a. m. harcos, erről a szóról: boj, amely harcot jelent; átvitt értelemben a régi időben földesurat, nemes embert jelentett, és különösen Olaszországban olyan előkelő nemes embert, aki az ős eredeti nemzetségtörzsekből származott. A bojárok képezték az uralkodó fejedelmek közvetetlen környezetét, de a mellett bizonyos független állással birtak; ők viselték a főbb polgári és katonai méltóságokat s a nép előtt oly nagy tekintélynek örvendettek, hogy még Rettenetes Iván cár is ily hozzátétellel adta ki ukázait: «A cár parancsolja s a bojárok jóváhagyták.» A bojárok rangfokozata az államszolgálatban töltött idő szerint határoztatott meg. Az uralkodó féktelenkedéseit a bojárok hatalma korlátozta, amiért amazok mindenképen igyekeztek ezeket megtörni, de ez csak I. Péternek sikerült, aki meghagyta ugyan a rangokat és címeket, de minden kiváltságok és hatalom nélkül. Moldvában jelenleg a bojárok a főnemességet képezik, hasonlóképen Oláhországban is, de itt bojládok néven, persze mindkét országban a régi főnemesi kiváltságok híjával.

Bojardo

Máté Mária, Scandiano grófja, neves olasz költő, szül. Scandianóban 1434 táján, meghalt Reggióban 1494 december 20-án. Miként apja és nagyapja, ő is korán belépett a ferrarai hercegi udvar szolgálatába, ahol aztán nemcsak előkelő származása, hanem tudása, szelleme, nyájas modora, odaadó hűsége miatt is csakhamar a legelső emberré lett. Negyven éves koráig csak néhány latin és görög munka fordításával szerzett irói nevet; ekkor azonban nagy eposz irásába fogott, melynek tárgyát a Nagy Károly mondaköréből vette. A Szerelmes Lóránt-ról (Orlandó innamorato) énekelt, bár lényeges vonásokban a hagyományra támaszkodva, de a legnagyobb önállósággal járva el meséje alakításában. A másoktól átvett motivumokat lépten-nyomon követi, szinezi, a cselekményt számos epizóddal toldozza, kifogyhatatlan az új csodák kidolgozásában, az új alakok megteremtésében. Hatvankilenc hosszú éveken át űzi képzelőtehetsége játékait, de művét ekkor sem fejezi be, csak félbeszakítja. Fantáziája, túlcsapongásai sokszor fárasztóan egyhangúvá teszik művét, másfelől meg nyelve inkorrektsége és verselésének gyöngesége is nagy mértékben elhomályosítják stanzái értékét. Berni Ferenc (l. o.) át is dolgozta az eposzt, sokat változtatva, de nem mindig javítva rajta. B.-t illeti az érdem, hogy megteremtette a romantikus eposz tipusát, azt a tipust, mely aztán Ariostonak ösztönzésül és sok tekintetben példányképül is szolgált az Őrjöngő Lóránt megirásánál, úgy hogy ez bizonyos tekintetben folytatása lett a Szerelmes Lóránt-nak. B. irt azonkivül tíz latin és tíz olasz eklogát, valamint egy Timone c. vígjátékot, mely azonban nem egyéb Lukianos hasonló címü dialogusának majdnem egészen hű fordításánál. Műveinek legjobb kiadásai: Panizzi, Orl. innam. with an essay on the romantic narrative poetry of the Italians (London 1830); u. a. Sonetti e canzoni (Miláno 1845). Magyarul egy hosszabb részlete Radó Antal Olasz költőkből c. gyüjteményében.

Bojaria

Bajorország régi neve.


Kezdőlap

˙