Bojtika

az Emilia Cass. fészkes virág népies neve az Alföldön, L. Csembőkvirág.

Bojtorján

v. bojtorvány (hasonló képzésnek látszik a tátorján, Lappa Tourn., Arctium L.), a csövesfészkesek kórója, kétnyári gyökérrel, nagy levelekkel (keserü lapu) sátorozón v. fürtösen sorakozó virágfészkekkel, melyek pikkelyeinek horgas vége a B.-t valamennyi rokon génuszától elválasztja s a B.-csomók egymással is összetapadván, nyáron és őszön át a juh, kutya stb. szőrét egészen tele ragadja. Virágai rendesen piros, gyümölcse hoszas-tojásdad, többszörös bóbitával Európában és Ázsiában 6-7 faja, nálunk 4 terem. A B. hatalmas gyökerével a földet nagyon kiszíja, sőt a jobb takarmányfüvet is elnyomja, azért réten, legelőn és mívelt talajon káros kóró. Ellenben egész félméter hosszu, fent 2 cm.-nél is vastagabb gyökere kevésbbé ágas, kivül szürke-barna, belül fehéres, nyersen kissé csipős izü, szárítottan fanyar, nyálkás-édes. Tartalma inulin, kevés cserzősav és cukor, azért néhol friss hajtásával együtt főzeléknek készítik el. De már a régiek is vértisztító orvosságnak használták (radix bardancae), ma inkább a nép kuruzsol vele, nevezetesen mint hajnövesztővel ámítanak. A B.-gyökér része a faital-nak (decoctum lignorum), mely mint vizelhajtó és izzasztó szer bőr- és mellbetegség ellen használatos, a drága sarsaparillát is pótolják vele. A japáni Lappa edulis Sieb, gyökere és fiatal hajtása jóizű és tápláló főzelék; Jáván a németalföldiek már kétszáz év óta termesztik (japáni artifiola). A mi Lappa officinalis-unkhoz hasonlít, hasonló helyeken is terem, de eddig még nem sikerült meghonosítani. Beyteh a Tribulus-t és Xanthium-ot is B.- nak nevezik. - Apró-B., 1. Párlófű.

Bojtorján-pázsit

(növ., Tragus Hall. (1768) v. Lappago Schreb. (1790), polyvaborz Brass. és Kov., baltapikk Sadl.), nevezetes homokkötő pázsitféle füvünk egyetlen fajjal (Tragus racemosus L.), mind a két földrésznek mérsékelt és melegebb vidékein. Nálunk főleg a homokon meg az erdőtlen hegyi lejtőkön nő, indaalaku szárával messze szétkúszik, szára bütykeiből gyökeret ereszt, szerfölött gyarapodik és a futó homokot megfogja. Felsőbbik pelyvája sertés, azért tapad; lehet, hogy széleskörü elterjedése is ettől ered.

Bojtorjánszőr

v. serte, keményebb szörképlet, amely merev csúcsával, ennek horgával v. más képződésével bizonyos növényeknek kuszását, felkapaszkodását v. valamibe tapadását, tehát széthurcolását elősegíti.

Bojtvirág

(jégvirág, kristályvirág, Mesembryathemum L.), a róla elnevezett család egyik génusza, melynek több száz faja Dél-Afrikában terem, de szép levelök és virágjuk kedvéért nálunk is sokfelé termesztik. Legnevezetesebb a kristályos B. (M. crystallinum L.). A M. copticum L. és nodiflorum L. fajokkal együtt Európa sivár területein termesztik, itt-ott el is vadult. Hamujából sziksó v. szóda készül, melyet először Alicante vidékéről, Spanyolországból hoztak kereskedésbe; innen kapta nevét: Alicante-sziksó, Alicante-szóda. Erdélyben B.-nak a Globulariát nevezik. L. Gubavirág.

Bojtvirágzat

1. Csembőkvirágzat.

Bók

1. főhajtás, fejjel való bólintás (a szundikáló ember bókol a fejével); 2. udvarias testmozgás, melyel tiszteletet szokás kifejezni s a fej és derék meghajtásával történik: 3. udvarias hizelgő szólam, főképen hölgyekkel szemben.

Bóka

1. Horváth-B., nagyközség Torontál vármegye módosi j.-ban, 1131 horvát és magyar lak., vasuti állomással. - 2. Szerb-B., nagyközség u. o., 2098 szerb és magyar lak.; vasúti állomás, posta- és táviróhivatal, postatakarékpénztár.

Boka

(malleolus, azaz kis kalapács v. bunkó, mely nevet a rómaiak különféle kiemelkedés megjelölésére használtak), a két lábszárcsont mindegyikének, a sípcsontnak és szárkapocsnak az alsó végén kiemelkedő és a bőrön át jól kiérezhető megvastagodása. - B. az állatnál nem az ember bokájának, hanem az első ujjperecnek (a kéz v. lábfej és az ujjak között levő izületnek) megfelelő végtag részlet, mely a szárcsontok alsó, a csüdcsontok felső végei, leginkább azonban az egyenlítő csontok által alkottatik. A boka jó, ha különösen hátul széles, továbbá tiszta és szikár, ellenben hibás, ha keskeny, elgömbölyödő vagy duzzadt. - Bokaszőr, a ló bokájának hátsó felületén levő hosszabb szőr, mely igen nemes lovaknál hiányzik. - Bokázás az, midőn a ló futás közben összeüti a bokáit. Ezen néha megfelelő patkolás által lehet segíteni, v. bokázó-bőrnek a bokára való csatolása által. - Bokázásnak mondják még a magyar táncnak egyik figuráját.

Boka

Hires magyar népzenész (cigány) család, mely e század első negyedében tünt fel. A családi hirnév megalapítója Boka Sámuel volt, a Tisza-vidéken. Szül. Debrecenben 1808., megh. 1860 jul. 21. kora gyermekségében feltünt nagy zenei tehetségével. Fénykorát a 40-es és 50-es években élte főleg Debrecenben, hol állandóan letelepedett. Bihari után nem volt nála hivebb értelmezője a magyar zenének. Sokan messze vidékről is csak azért látogattak el Debrecenbe, hogy őt hallhassák. Tisztességes vagyonra tett szert, mert takarékosan és szolid családi életet élt. Midőn a muszkák 1849-ben Debrecent fölprédálták, az ő háza s vagyona is tönkre ment, kedvenc hegedüjével együtt, de az elnyomatás éveiben mint az alföldi magyarság vigasztalója ismét jelentős vagyonhoz jutott. 1845. Debrecen városa, érdemei elismeréseül, polgárai közé igtatta. 1857. pedig alföldi tisztelői, Recsky András indítványára, Latkóczy Lajos jeles festőnk által olajba festették arcképét s azt a nemzeti muzeum képtárának ajándékozták. Több elévülhetlen szépségü magyar dalt szerzett s hozott forgalomba. Ilyen a «káka tövén» címen ismert dal, melyet Ibrányi Ferenc bemondása után öntött formába. Legmaradandóbb emlékét azonban «Boka kesergője» cimü nagy hallgató magyarjával hagyta hátra, melyet régi magyar dalmotivumokból és saját gondolataiból oly geniálisan szerkesztett össze, hogy az a magyar zeneirodalomnak örökké értékes gyöngyét képezi. Sok tagu családjának két nő tagját két szintén hírneves primás vette nőül; az egyiket a még manapság is szereplő Balázs Kálmán, s a másikat a korán elhunyt Patikárus Ferkó, ki a 60-as éveknek volt sokat kitüntetett zenésze. Elsőszülött fia: ifj. B. Károly szintén hires és képzett zenész volt, ki több éven át, mint besorozott honvéd a hires Dom Miguel ezred zenekarában szerepelt őrmesteri ranggal. Később hazakerülvén: önálló zenekart szervezett s azzal több izben diadalmasan bejárta a külföldet sőt még Amerikát is. Néhány évvel ezelőtt halt meg. Fia: B. Samu ma is a fővárosi zenekarok legkitünőbbjei közé tartozik.


Kezdőlap

˙