Bol

kikötőhely Brazza szigetén (l. o.).

Bol

1. Ferdinánd, németalföldi festő, szül. Dortrechtben 1616., megh. 1680. 1631 körül Rembrandt tanítványa lett, továbbra is Amsterdamban maradt és itt halt meg. Arcképeket, u. n. régensképeket, továbbá bibliai és történelmi képeket festett. A magyar országos képtárban is van egy arckép, mely szép, szőke ifjut ábrázol, eszményi fölfogással, de a mellett jellemzően és természethíven.

Bolan

hegyszakadékokból álló, 90 km. hosszú szoros, amely Elő-India ÉNy-i részéből Beludsisztánba vezet; bejárata Dadartól 5 km.-re (244 m. magasban), kijárata pedig Quettahnál (1765 m. magasban) van. Az angolok 1838. és 1848. hadjáratai tetté ismeretessé.

Bolanden

Konrád, álneve Bischoff Józs. Eduára Konrád német irónak. L. Bischoff.

Bolbec

(ejtsd: bolbek), járási székhely Seine-Inférieure franciaországi départementben, a B. folyó mellett, 12.000 lak., vászon-, pamut- és gyapjuszövőkkel, élénk marhavásárokkal; közelében a Fontaine-Martel XI. századbeli erősség romjaival.

Bolényi

M. J. (ifj. Szabó Pál), magyar kereskedelmi vállalkozó. Fiumei kereskedő volt, és midőn az alföld-fiumei vasut terve, másrészt pedig az anyagi felvirágzás eszméje nagyon népszerüek voltak, 1844. indítványt tett m. keresk. társaság alapítására. Ennek élére igazgatónak állott, elnöke gr. Batthyány Lajos volt, a választmányban pedig Kossuth és Szentkirályi foglaltak helyet. A mérleg már a második évben 84.000 frtnyi vesztéséget mutatott, mire az igazgató megszökött. Szédelgése nemcsak anyagilag okozott kárt, hanem erkölcsileg is ártott az ellenzék ügyének. Ő maga Párisba ment, ott a B. nevet vette föl, s több művet irt a magyar ügy ismertetésére, melyek közt különösen a La Hongrie ancienne et moderne címü terjedt el. Mint bankár sokat érintkezett az emigránsokkal, de azután kötelezettségei elől Amerikába menekült.

Boldizsár

l. Három király.

Bolófa

(növ,), Peumus Pers., Ruizia Pav., Boldea Juss.), Chile, örökzöld, alacsony, jóillatu fája, a monimiaceák rendjéből, egyetlen faja a Peumus Boldus Molina (Boldea Chilensis Juss.. Ruizia fragrans Pav.); borsos menta illatu és ízü leveleit (boldo-levelek, folia Boldo; alkotó része elpárolgó olaj és boldin) májbetegség ellen orvosságnak használják.

Boldog

nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmegye váci alsó j.-ban, (1891) 1995 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. 1707. a megye itt tartotta a tisztujító gyülését, Mária Terézia alatt gr. Grassalkovich Antal uradalmához tartozott, melynek feloszlásakor a belga bank utján eladatván, most a Karpeles (Karsai)-család birtoka, mely a hozzátartozó Telek pusztán jól felszerelt gazdaságot, szarvasmarha- és lótenyésztést tart fenn. Lakói a vasut kiépítése előtt nagyfuvarosságot űztek.

Boldog

e szónak «szegény ember szándékát boldog isten birja» közmondásunkban való előfordulása és kétségtelenül a «szegény» szóval ellentétes jelentése arra enged következtetni, hogy ezen, a «gazdag»-gal egy jelentése régebben sokkal inkább előtérben állott, mint ma, amikor e szavunk már jóformán csakis a «beatus, felix, faustus» értelmére van korlátozva, holott valaha ezen tul a «fortnnatus» és «prosper» révén a «dives» jelentésig volt fogalomköre kibővítve. B., mint az isten jelzője, nemcsak a mi nyelvünk régi korának egyik emléke, hanem az ó-németben is gyakori. (V. ö. p. a Grimm Deutche Mythologie-jábán idézett helyeket. 2. kiad. 18. l.) Ipolyi azonban ismét tovább megy kelleténél, mikor (Magy. Myth. 339) ennek és a szláv bogati meg bog szavak egymáshoz csengésének alapján a magy. boldog (a Halotti Beszédben boodug) szótól egész a szánszkrit bhagavati szóig kalandozik el, hogy mitologiai vonatkozásokat hüvelyezzen ki belőle. A B. szónak tündérek és tündérvárak neveiben való szórványos elkerülése is csak akkor lenne jellemzőbb, ha egyfelől megbizhatóbb és kétségtelenül népies eredetü forrásokban fordulna elő, másrészt pedig nem oly képzet nyilvánulna benne, amely egyike a tündérek s más természetfölötti, az embernél hatalmasabb és «boldogabb» lények legáltalánosabb jelzékeinek.


Kezdőlap

˙