Bonjour

(franc., ejtsd: bonzsur) a. m. jó napot.

Bonkal

Binkal (ang. buncal, bungkul), kelet indiai arany- és ezüst-sulymérték a. m. 48.015. g.

Bonmot

(franc., ejod: bônmó) a. m. jó szó, azaz élces megjegyzés.

Bonn

(a rómaiak Bonna v. Castra Bonnensiá-ja), külön járást alkotó város Köln poroszországi kerületben, a Rajna balpartján, szép és kedves vidéken, (1890) 39.805 lak. Legszebb temploma a XI-XIII. századból való Münster. keresztalaku bazilika a késő román stilus egyik legkiválóbb épülete. Profán épületei közt kiválók: a városháza, Beethoven szülőháza (most muzeum), az egykori választófejedelmi kastély (most egyetemi épület), a csillagvizsgáló, a gazdasági akadémia, az egykori Pappelsdorf kastély. A Münster-téren áll 1845 óta Beethovennak (Hähnel által mintázott) ércszobra. Tudományos intézetei között elsőrendü az egyetem, 220.000 kötetből és 1000 kéziratból, álló könyvtárával éremgyüjteménnyel, botanikus kerttel, természetrajzi gyüjteményekkel stb., továbbá a gazdasági akadémia. Jelentékenyebb tudományos egyesületeinek száma: 6. Iparosai készítenek gépeket, porcelán- és drót-tárgyakat és kémiai szereket. Környékén különösen Godesberg, Rolandseck helységeket Nonnenwerth szigetet, továbbá a készülő félben levő Kaiserparkot látogatják. B. azelőtt nagyobbára a kölni választófejedelmeké volt; 1814. Poroszországhoz csatolták. V. ö. Würst: B. u. seine Umgebungen (1881).

Bonnat.

zoologiai neveknél Bonnaterre nevének rövidítése; (szül. 1752. megh. Tulleben 1804. mint a természetrajz tanára).

Bonnat

(ejtsd: bonná) Leó, francia képiró szül. Bayanneban; 1833 jun. 20. első mestere Madrazo Frigyes volt Madridban; 21 éves korában Cogniet párisi műtermébe lépett. Történeti képeit biztos, erőteljes és sp. mintáktól ellesett harmonikus szinezés jellemzi; erélyesen megfestett alakjai tisztán és világosan válnak ki; jellemzésök éles nem egyszer nyers. Korábbi festményei közül nevezetesebbek: Ádám és Éva megtalálja Ábel holttestet (1860, lillei muzeum); András vértanusága; Antigoné a vak Oidipusszal (1865); Zarándokok szent Péter szobra előtt a Péter-templomban; Nápolyi parasztok a római Farnese-palota előtt (1866): Egy fél bajoccót kegyelmes uram! (1864); Paulai Vince leszedi egy gályarabnak a bilincseit (1866); Mária mennybemenetele (1869); s végre Utca Jeruzsálemben. E képeihez utóbb A török borbély (1872), a szinezésben érdekes, de rideg naturalizmusa által visszataszitó kép, Krisztus a keresztfán (1874) és Jób (1880) csatlakozott. 1875. óta jobbára arcképeket fest; különöses Pasca szinésznő arcképe tette e nembeli művészetét népszerüvé. Mesterművei: Thiers, Hugo Viktor és Grévy köztársasági elnök rendkivül jellemző és plasztikus erőtől duzzadó arcképei. Legujabb festménye édesanyjának arcképe melyet az 1893. Szalónban állitott ki.

Bonnaz

Sándor csanádi püspök, szül. a francia Challex faluban 1812 aug. 11., megh. Temesvárt 1889 aug. 9. Atyja Bonnaz János Antal, I. Napoleon császár seregében mint hadnagy szolgált, anyja Hugueniot Franciska volt. Az atya a lipcsei csatában 1813-ban elesett, mire az anya a 7 éves fiuval Magyarországba költözött, hol sógora Bonnaz Antal Nagy-Őszön (Torontálm.) plébános volt. B., miután liceumi tanulmányait Szegeden elvégezte, a papi pályára lépett s Bécsben a Pazmaneumban eltöltvén az előkészítő éveket, Lonovits József által 1837. pappá szenteltetett. Kápláni és teologiai tanári rövid működése után 1844. nagy-őszi lelkésszé, 1850. pedig a «temesi bánság és szerb vajdaság» összes magyar és német népiskoláinak ideiglenes felügyelőjévé lőn. 1859. apáttá, 1860., junius 10. pedig a Csajághy Sándor halálával megüresedett csanádi püspökségre neveztetett ki. 1870. részt vett a vatikáni zsinatban. 1871. a vaskoronarend I. osztályát kapta. Mint püspök roppant tevékenységet fejtett ki, mint gazda ritka szakértelemmel minta-uradalommá tette a püspöki birtokot s annyi jót tett, hogy általános teszteletet gerjesztett. 100 ezer forinttal két kanonoki széket alapított. A rosszul javadalmazott lelkészek részére s a papi nyugdijalapra 100 ezer forintot adott. Számtalan templomot és iskolát emelt, tizenkilenc plébániát alapitott. A Miasszonyunkról nevezett apácákat egyházmegyéjébe behozta s letelepítésökre százezreket áldozott, a közjóra közel 2 milliót áldozott. Betegsége miatt 1874-ben Németh József kanonokot püspökké szentelte s őt helyetteséül nevezvén, 16 éven át vele és általa kormányzá megyéjét.

Bonne

(franc., jó), gvermekdajka, óvónő: Németországban és nálunk is olyan lány, aki a gyermekekkel is franciául beszél, hogy ezek a nyelvet tőle megtanulják.

Bonnechose

(ejtsd: bonnsőz) Ferenc Pál Emil, Boisnormand de, francia történetiró és költő, szül. Leyerdorp-ban (Hollandiában) 1801 aug. 18., meghalt Párisban 1875 febr. 15. A francia hadseregben szolgált mint törzstiszt, majd 1829. elhagyta a katonai szolgálatot, s ekkor X. Károly őt a st.cloudi könyvtár őrévé nevezte ki. 1850-53-ig a versaillesi és trianoni könyvtárak felügyeletével is megbizták. Kiválóbb munkái: La mart de Bailly költemény (1833); Histoire de France (1834 sokkiad.); Christophe Sauval (2. kiad. 1864); Histoire sacrée (2. kiad. 1848); Les reformatéurs avant la reforme du XIV. siecle (3. kiad. 1860); Histoire d' Angleterre (1859. 4 köt.); Géographie physique historique et politique de la France (2. kiad. 1866); Bertrand Duguesclin (1866); Lazare Hoche (1868) és La crise actuelle dans l' Église reformée de France (1868).

Bonne-projekció

a földgömbről v. annak egy részéről Bonne módszere szerint készült kép. L. Térképek.


Kezdőlap

˙