Borbély

1. Kálmán Kornél, bencés pap, főapáti helynök, szül. Komáromban 1835 nov. 26. Tanult Komáromban, Győrött, Pannonhalmán. 1858.-ban pappá szentelték. Volt aztán tanár Sopronban, Komáromban és Pannonhalmán. 1872. a pannonhalmi liceum igazgatója, az elemi iskolák egyházi tanfelügyelője és a főapátsági kerület esperese lett. Jelenleg a pannonhalmi főapátnak az egyház-kormányban és lelki ügyekben általános helynöke. Munkái: Nyilvános isteni tisztelet alatt követendő szertartási szabályok. Komárom 1870; Egyházi énekek és nyilvános isteni tiszteleti imák. U. o. 1873.

2. B. Lajos, gyárműszaki igazgató, szül. Csóka községben Torontál vmegyében 1843 dec. 1. Középiskolai tanulmányait a pozsonyi és budai reáliskolákban, a bánya-akadémiai tanulmányokat pedig a selmeci és pribrami (Csehország) bányaakadémiákon végezte. 1867. a pénzügyminisztérium bányászati osztályában történt néhány havi alkalmaztatása után az ujonnan építendő diósgyőri vas- és acélgyár építésénél nyerte első gyakorlati kiképzését. 1870-ben külföldi acél- és vasgyárakban bővítette ki gyakorlati ismereteit, bejárván Ausztria és Németország egyes ipari centrumaiban levő vas- és acélgyárakat. 1872-ben hazánkba visszatérve a salgó-tarjáni vasfinomító társulatnál kezdetben mint üzemvezető gyári mérnök, 1873-től pedig mint a gyár műszaki igazgatója alkalmaztatott. 1881. a rima-murányi és salgótarjáni vasművek egyesülése által létesült, a vasipar terén hazánkban legnagyobb részvénytársulat összes ipartelepeinek műszaki vezérigazgatójává tette, megbizván őt a társulati ipartelepek korszerü átalakításával és ujjá szervezésével, ennek megfelelve jelenleg is az említett ipartelepek adminisztrációját és műszaki vezetését intézi.

3. B. Sámuel, a székelykereszturi áll, tanítóképző intézet igazgatója, szül. Aranyos-Rákoson 1842 okt. 17. Munkái: Szilágymegye földrajza. Kolozsvár 1883; Szilágymegye térképe. Budapest 1884. Szerkesztette az első szilágyvmegyei ujságot, a «Szilágy»-ot 1877-80.

Borberek

l. Alvinc.

Borbetegségek

A különböző boralkotórészek részint bizonyos organizmusoknak, részint a levegőnek s részint más körülményeknek hatása alatt olyan változásokon mennek át, hogy a bor szine, ize, zamatja stb. más lesz; ez esetben azt mondjuk, hogy a bor beteg. Az eddig megfigyelt B. a következők: Megvirágosodás, ecetesedés, savanyodás (tejsav erjedés), nyulósság, megtörés, megkeseredés, megfordulás, rothadás, füstös izüség. Borhibák pedig a következők: záptojásszag, dohosság, földiz, élesztőiz, megfeketedés. A B.-et főleg mikroorganizmusok okozzák, melyeknek jellemzése s esetleg gyógyítása az illető cimszók alatt olvasható. Általában legkönnyebben lesznek betegek a hibás szőllőből készült gyenge borok meleg pincében és a kellő gondozás hiányában. a borszesz a B. ellen a legjobb biztosíték, azért a most cukortartalmát a szüretelés későre halasztásával fokozni igen tanácsos, v. pedig cukrozni kell a mustot vagy szeszezni kell a bort. A hordónak tiszta kezelése, gondos töltögetése igen sok borbetegség ellen biztosít. Több borbetegség ellen elég jól védekezhetünk a pasteurözéssel a bornak 65-75° C.-ra való felmelegítésével, mely a legtöbb borbetegséget okozó szervezetet megöli s így a bort, ha ujabban nem inficiálódik, a betegségtől megóvja.

Borbolya

(növ.), l. Sóskabokor. - Borbolyafélék, l. Sóskabokorfélék.

Borborygmus

(gör.-lat.), l. Korgás.

Borcégér

A borulásnak külső látható jele, a német «Zeiger» szótól. Régebben gyaluforgács, falomb, szőllővenyige közé akasztott boros palackot lógattak ki hosszu póznán azon házak v. pincék ereszéről, ahol bort lehetett kapni, amire azért volt szükség, mert némely helyen a bortermelőknek csak néhány hónapig volt megengedve álló vendégek számára palackokban bort mérni.

Borchardt

Károly Vilmos, német matematikus, szül. Berlinben 1817 febr. 22., megh. szülővárosa közelében, Rüdersdorfban 1880 jan. 27. 1836 óta Berlinben Dirichlet tanítványa volt, 1839 óta pedig Königsbergában Besselt, Neumannt és leginkább Jacobit hallgatta, kivel 1843-44. Olaszországban volt. Azután egy ideig Berlinben önálló kutatásokkal foglalkozott. 1846-47 telét Párisban töltötte, 1848. a berlini egyetemen habilitálták. 1856. u. o. az akadémia tagja lett, majd pedig a Crelle-től alapított matematikai Journal szerkesztője. Műveit Hettner adta ki, Berlin 1888. Ezek a hiperelliptikus függvények elméletére, az eliminációra és lánctörtkifejtésre, a szélső érték meghatározására és más fontos matematikai feladatokra vonatkoznak.

Borcsa

nagyközség Torontál vmegye pancsovai j.-ban, (1891) 1253 szerb lak.

Borcsap

A bornak a hordóból való leeresztésére szolgáló, fémből vagy fából készült eszköz, mely a hordó fenekében levő u. n. csaplyukba illik.

Borcseber

v. borcsöbör, fából készült eszköz, a bornak a pincében való töltögetésére stb. használt dézsa, sajtár.


Kezdőlap

˙