Boucher de Crevecoeur de Perthes

(ejtsd: busé dö krevkör de pert) Jakab, francia iró, szül. Rethelben 1788 szeptember 10., meghalt Amiensban 1868 auguszt. 5. I. Napoleon alatt több kiküldetésben járt Olaszországban, Magyarországon, Ausztriában és Németországban. Munkái: Opinion de M. Christophe (1831-34), melyben a szabad kereskedelem mellett foglalt állást; ennél nevezetesebb műve: De la creation essai sur l'origine et la progression des ętre (5 köt., 1839-41); legnagyobb feltünést azonban Antiquités celtiques et antédiluviennes (1846-65) és De l'homme antéciluvien et ses oeuvres (1860) c. munkái keltettek. További munkái még: Voyage á Constantinople par l'Italie, la Sicile et la Grece (1855), Voyage en Danemark, en Suede, en Norvége, par la Belgique et la Hollande (1858), Voyage en Russie (1859), Voyage en Espagne et en Algérie (1859); Les masques, biographie sans nom (1861-64); Sous dix rois, souvenirs de 1791 á 1860 (1862-1867). Igen éles elmére valló pszichológiai tanulmánya: Des Idées innées de la mémoire et de l'instinct (1867).

Bouches-du-Rhône

(ejtsd: bus dü rón), département Franciaországban, Gard, Vaucluse és Var départementok és a Földközi-tenger közt. Területe: 5104, 8 km2. Ny-i része sík; a Grau nevü köves földet leszámítva, a K-i rész hegyes; a legészakibb a Sambuci, Trevaressei és az Alpines lánc; a középső lánc itt a Sainte-Victoireról, Saint-Eutroperól elnevezett hegysgéből és az Éguillesből áll; a déli a Régagnasi, Vitrollesi és az Estaques, a legdélibb a Roussargue; ebben van B. legmagasabb pontja: Baou de Bretagne (1043 m.). A határt alkotó Duranceon és Rhôneon kivül a Touloubre, Arc és Huveaune öntözik. A Rhône deltáját szintén magában foglalja: ennek ágai: a Petit Rhône, a Rhône Mort, a Grand Rhône és ennek ágai: a Vieux Rhône, a Grau du Levant, du Ponant és du Midi. A Rhône ágaitól körülfogott mocsaras földet Camarguenak hívják, melynek kiszárítására és befásítására a kormány ujabban óriási összegeket költ. Hajózható csatornája a Canal Saint-Louis. Az éghajlat enyhe (évi középhőmérsék 14°): csak a misztrál É-i szél teszi néha kellemetlenné. A gabonanemüeken kivül főképen a déli gyümölcsöket termesztik nagy mennyiségben. Az Arc és Huveaune közt szenet bányásznak. A lakosok száma (1891) 630 622, akik földműveléssel és kereskedéssel foglalkoznak, csekélyebb mértékben pedig iparosok. A département 3 arrondissementra oszlik; ezek: Marseilles, Aix és Arles. Fővárosa: Marseille. B. az egykori Provence tartományból szakíttatott ki.

Boucicault

(ejtsd: busszikó) János, de la Meingre, francia hadvezér, szül. 1366., megh. az azincourti csatában 1421. Hű szolgája volt János és V. Károly francia királyoknak és a szentföldre is ellátogatott. 1382. Flandria ellen harcolt, 1383-85. a német lovagrend soraiban küzdött a poroszok ellen; 1386-87. Kasztiliában találjuk. 1396. Eu gróf társaságában Zsigmond királlyal Bolgárországba indult a török ellen, de a Nikápoly melletti csatában a francia lovagok szörnyü vereséget szenvedtek. B. Bajazid szultán fogságába esett, ki megkegyelmezett neki. Résztvett a 100 éves angol-francia háboruban is. V. ö. Delaville, La France en Orient, II. köt.; Expédition de maréchal B. (Páris 1886); Michelet, Histoire de France, IV.: Nicopoli und Warna (Entwicklung des Kriegswesens) II. köt., 16. fej.; Brauner A., Die Schlacht bei Nicopolis (Boroszló 1876); Orse abbé, La croisade en Hongrie (1862). B. legrégibb életrajza a Livre des faits du bon messire Jean le Maingre, dit B., mely egyik kisérőjétől, valószinüen Chateaumorand Jánostól származik. Godefroy adta ki először a kéziratot (1620). Megvan a Michand-Poujulat és Buchon-féle gyüjteményben is.

Boudoir

(franc., ejtsd: budoár), kisebb méretü női szoba. Tulajdonképen a háziasszony fogadó szobája, melyben meghittebb látogatóit szokta fogadni.

Boudri

(ejtsd: budri), kerületi székhely Neuchâtel svájci kantonban, a Neuchâtel-tó közelében, 1770 lak., jó borokkal. Marat szülőhelye. Közelében Trois-Rods-nál nagy cseppkőbarlang van.

Boué

Aimé, francia geologus, szül. Hamburgban 1794 márc. 16., megh. Bécsben 1881 nov. 22. Egy gazdag, Franciaországból a nantesi ediktum visszavonása után kivándorolt család sarjadéka. Tanult Hamburgban, majd Genfben, Párisban, Edinburghban és Berlinben. 1812-39-ig beutazta Skóciát, Angliát, Irországot, Franciaországot, Svájcot, Németországot és az akkor még geologiai szempontból kevéssé ismert Törökországot, melynek területe neki kedves tanulmány tárgyává lőn. Főmunkája is Törökország történelmi, földrajzi, etnográfiai, geologia stb. viszonyaival foglalkozik: La Turquie d'Europe, Páris 1840, 4 kötet. Ebből külön kiadásában megjelent a geologiai rész Esquisse géologique de la Turquie d'Edurope cimen u. o. 1840. Sokáig élt Párisban, ahol a geologiai társaság titkára, majd elnöke volt. 1848. Bécsbe költözött, ahol a tud. akadémiának is tagjává lett. Geologiai és földrajzi kutatásaink eredményeit több mint 209 műben, térképben és értekezésben rakta le, melyek részint önállóan, részint folyóiratokban jelentek meg. Említett munkáján kivül nevezetesebbek: Essai géologique sur l'Écosse (Páris 1820), Geognostisches Gemälde von Deutschland (kiadta Leonhard, Frankf. 1829), Mémoires géologiques et paléontologiques (Páris 1832-ben), Guide du géologue-voyageur (u. o. 1836), Recueil d'itinéraires dans la Turquie d'Europe (Bécs 1850, 2 köt.). Vagyonának tetemes részét a bécsi tud. akadémiára hagyta, mely ezen «B. alapítvány» kamatjait jelesebb művek kiadására fordítja. 1889. B. saját művét fordította le németre: Die europäische Türkei (Bécs, 2. köt. 1889).

Bouet-Willaumez

(ejtsd: bué vijomez) Lajos Ede gróf, francia tengernagy, született 1808 ápr. 24., megh. Maison-Lafitteban (Páris mellett) 1871 szept. 9-én. Többször megfordult nyugati Afrikában s ottani tartózkodását le is irta Déscription nautique des côtes occidentales d'Afrique (1850), La flotte française et les colonies en 1852 (1855), Batailles de terre et de mer (1855), Tactique supplémentaire á l'usage d'une flotte cuirassée (1864).

Bouffantes

(franc.), a mult század közepe óta divatba jött keményített alsó szoknyák; a nálunk krinolin elnevezés alatt ismert ruhadarabhoz hasonlók. B. az utolsó évek divatjában a női ruháknak dudoros ujjait is jelenti.

Boufflers

(ejtsd: buflersz) Szaniszló marq., francia iró, szül. Nancyban 1738 máj. 31., megh. 1815 jan. 18. Anyja Beauvau-Craon Katalin volt, Szaniszló lengyel király hirhedt szeretője, akit Dame de Volupte néven ünnepelt az akkori világ. Papi pályára szánták s kispap korában irta Aline, reine de Golconde c. művét (1761), melyért Szaniszló királytól 40 000 livres ajándékot kapott. B. később katona lett a francia hadseregben, de aközben irodalommal is foglalkozott s erotikus verseiért még Voltaire is dicsérte. Tagja lett az akadémiának, 1789. pedig képviselő a nemzetgyülésben, de 1792. kivándorolt s II. Frigyes Vilmos udvarában tartózkodott. Miután Sabrant asszonyt feleségül vette, 1800. visszatért Franciaországba s az uj Institut tagja lett; utoljára a Bibliotheque Mazarine könyvtárnoka volt. Művei Oeuvres completes cimmel 2 kötetben jelentek meg 1813. Párisban, 4 kötetben 1817., - Contes en vers et contes en prose címü munkája pedig 1878. u. o.

Bouffon

l. Buffone.


Kezdőlap

˙