Boulangisták

cimmel illették azt a francia politikai pártot, mely 1888-90. Boulanger (l. o.) francia tábornok körül csoportosult azzal a programmal, hogy az alkotmányt revidealni az elnökséget pedig el kell törülni s behozni az egykamara-rendszert. Miután Boulanger 1890 máj. 15. a pártvezéréségtől visszalépett, hívei Laguerre, Laisant és mások vezetése alatt «köztársasági szocialista-revizionista szövetség» c. alatt tömörültek, s pártalapításuk banketjét 1890 május 24-én tartották meg Párisban.

Boulay de la Meurthe

(ejtsd: bulé dö la mört), 1. Antal Jakab Kolozs József gróf, francia államférfiu, szül. Chaumonzeyben (Vogézek) 1761 febr. 19., megh. 1840 febr. 2. 1783. államügyész volt Nancyban, később Párisban. Lángoló hévvel a forradalomhoz csatlakozott és mint önkéntes végig küzdötte az 1792. évi hadjáratot. Nemsokára biró lett Nancyban, de mint mérsékelt gondolkozásunak menekülnie kellett. Thermidor 9. után visszatért Nancyba, hol a polgári törvényszék elnöke, majd közvádlója lett; 1797. pedig az ötszázak tanácsába választották, melyben mint az u. n. alkotmányos középpártnak vezére egy jobb alkotmány reményében, a brumaire 18-iki államcsínyt pártolta; ebben a szellemben irta meg 1779. Essai sur les causes qui en 1649. amenerent en Angleterre l'établissement de la république cimü művét is. I. Napoleon alatt az államtanács törvényhozó osztályának elnöke volt és nagy része volt a Code civil szerkesztésében. 1810-ben titkos tanács tagja lett, 1813-ban pedig a császár kinevezte a régenstanács tagjává és gróffá. A «száz nap» idején (1815) ujból belépett az államtanácsba és Cambacéres-vel az igazságügyet vezette. A waterlooi csata után hasztalanul szólalt fel a törvényhozó testületben II. Napoleon érdekében. A második restauráció után Nancyba számüzték, ahonnan Németországba visszatérhetett. Politikai és történeti művei között a Tableau des regnes de Charles II. et de Jacques II. cimü a legnevezetesebb (Brüsszel 1818. 2. köt.); ezenkivül irta még a Bourrienne et ses erreurs volontaires et involontaires-t (Páris 1830, 2. köt.; németben Lipcse 1830), mely mű I. Napoléon és korának helyes megítélésére figyelembe veendő.

2. B. Henrik, francia államférfiu, az előbbinek fia, született Párisban 1797 julius 15-én, meghalt u. o. 1858-ban nov. 24. A jogi pályára lépett és 1837-48-ig a képviselőkamara tagja volt, melyben állandóan a balpártot támogatta. Huzamosabb ideig Páris városának tanácsosa, a Szajna departement főtanácsának tagja s a párisi nemzetőrség parancsnoka volt. Különösen a közgazdasággal és a tanüggyel foglalkozott. B. létesítette az első menedékházakat (salles d'asyle), terjesztette az elemi oktatást s a munkás osztály állapotának javításán is fáradozott. 1848. a nemzeti gyülekezetben a mérsékelt köztársasági párttal szavazott és 1849 jan. 20. alelnöknek választották meg. Az 1851 dec. 3. államcsíny után szenátor lett.

Boulder

(ejtsd: baulder) county Colorado É.-amerikai államban, 1728 km2 területtel, 9723 lak., Boulder-City székhellyel.

Boulder-Clay

(geolog.), negyedkori agyag, mely sok apró jéghordta kövecskét tartalmaz. Tengeri képződmény, abból az időből, amikor az É-i jeges-tenger messze délre Európa százarföldjébe benyomult.

Boule

vagy Boulle-féle butornak nevezik azt, mely a Boulle-tól föltalált mód szerint fába berakott (l. 1. és 2. ábra) békateknővel, v. sárga-rézzel van diszítve. L. Boulle.

Bouleward

(franc., ejtsd: bulvár, német. Bollwerk), valamely várost körülvevő védőgát. Mikor a városok régi falaikon túl terjeszkedtek, akkor a B.-okat mint fölöslegeseket lerombolták, gátjuk földjével az árkot betöltötték, s igy a belvárost körülvevő széles körutak keletkeztek, a melyeknek részei, a régi várfalrészek nevein neveztettek el, p. B. St. Martin, B. des Italiens stb. - B.-forgalom a párisi tőzsdei forgalomnak az a része, mely az esti órákban a tőzsde bezárása után a boulevardokon folyik le. Ez tulajdonképen csak a tőzsde-üzérek magán összejövetele és az itt kötött ügyletek nem hivatalos jellegüek. A boulevard árfolyamai mindazonáltal befolyással vannak a tőzsdeüzlett kezdetén az előtőzsde irányára.

Boulle

Károly András, XIV. Lajos francia király leghirresebb asztalos-művésze (ébéniste), szül. Párisban 1642., megh. 1732. Életének részletei 1672-ig ismeretlenek. Ebben az évben mint elismert ügyességü asztalos, aranyozó és véső műhelyt kapott a Louvre palotában. Nehány évvel későbben a királyi ház asztalosává neveztetvén ki, a kinevező rendelet építésznek, vésőnek és szobrásznak mondja. Egy későbbi életrajz adatai szerint építő, festő, szobrász, mozaikkészítő, asztalos, betürajzoló és bélyegvéső volt. Szóval aki a művészet számos ágában járatos, igazi művész volt. Neve 1673-tól kezdve gyakran előfordul a királyi építkezésekről szóló számadásokban. Igy az említett évben és 1675-ben a havi fizetésen kivül, melyet mint a király asztalosa huzott, külön díjat kapott a királyné egyik szobájában készített emelvényért. A király fiának, a dauphin-nak a versaillesi palotában levő lakása számára készített butorok és a faburkolatok valóságos csudái voltak a művészetnek és a király azokat büszkén mutogatta az idegen országok követeinek és fejedelmeinek. Ettől az időtől kezdve el volt halmozva megrendelésekkel és egy nagy butorért nagy összegeket kapott. Igy Bernard Sámuel bankár egy iróasztalért 50.000 frankot fizetett. Ennek dacára a művész folytonosan pénzzavarokkal küzdött. Hozzá járult, hogy nagy szenvedéllyel gyüjtött metszeteket, rajzokat és egyéb művészeti tárgyakat, folyton vásárolt, anélkül, hogy fizetni birt volna. Hitelezői 1704-ben szabadságvesztésre szóló itéletet eszközöltek ki, s fogság elől csak ugy menekült, hogy XIV. Lajos rá is kiterjesztette a Louvre palota sérthetetlenségét. 1720-ban tűz ütött ki műhelyében és elpusztította egész gyüjteményét, a munkában levő butorokat, ugy hogy közel háromszázezer frank veszteség érte, s még szorultabb helyzetbe jutott, a mi eltartott élete végéig. Négy fia inkább mint utánzó kézműves folytatta művészetét.

[ÁBRA] 1. ábra. Boule-munka.

Boulle maga is tervezett butorokat, de kivált Jean Bérain és Domenico Cucci tervei szerint dolgozott. Különös súlyt fektetett a butorok szobrászati diszítésére és ennek köszönte sikerének nagyobb részét. A gonddal mintázott, bronzba öntött és megaranyozott szobrászati diszítménnyel a butor szerkezeti tagoltságát emelte ki. A butor fölszinét békateknővel burkolta és ennek mezőibe sárgarézből készített arabeszk diszítményeket rakott, amelyeknek finom, gazdag, könyed sokszor negédes hajlásu és mindig eredeti formái utolérhetetlen művészeti alkotások. E diszítmények elrendezése oly ügyes, oly egyensulyozott, hogy a részletek kecse sohasem zavarja a butor fővonalának harmoniáját. Minden butora jól összeállított építészeti alkotmány, melynek egyes részei egymást kölcsönösen emelik. Önként érthető, hogy az ilyen butor csak diszességül szolgálhat, közönséges használatra nem alkalmas és nem is igen tartós.

[ÁBRA] 2. ábra. Boule-munka.

A francia királyi paloták Boulle-féle butorainak legnagyobb része szétszórodott a francia forradalom alatt és részint francia, részint idegen művészetkedvelők birtokáb akerült. A Boulle neve alatt forgalomban levő darabok többnyire hamisítványok.

Boulliau

(ejtsd: bullyó); latinizálva Bullialdus) Izmael, francia matematikus és csillagász, szül. Louden-ben (Piccardie) 1605 szept. 28., megh. Párisban 1694 nov. 25. mint a szt.-victori kolostor apátja. A Coppernicus-féle világrendszer egyik hathatós védője volt. Idevágó művei: Philolai, sive dissertationes de vero systemate mundi libri IV. (Amstel 1693) és Ismaelis Bulliadi Astronomia Philolaica etc. (Páris 1645). Azonkivül még számos más csillagászati és matematikai értekezés.

Boullion

(ang., ejtsd: buljen), Angolországban és Észak-Amerikában a kereskedelemben előforduló arany és ezüstrudak.

Boulogne

1. B.-sur-Mer, járási székhelye és fontos kereskedelmi kikötő Pas-de-Calais francia départementban, a La Manche-csatorna partján és a Liane torkolatánál, (1891) 45 205 lak., gazdag természetrajzi, archeologiai, etnográfiai muzeummal, képtárral, nyilvános könyvtárral (50 000 kötet és 250 kézirat) és botanikus kerttel. Iparosai főképen vászonszövéssel, paszománt-készítéssel, sörgyártással, olajpréseléssel, márvány-faragással, kocsigyártással, érctollkészítéssel stb. foglalkoznak. B. alsó és felső városra oszlik; az utóbbi rendetlenül épült; szépek azonban a sétaterei és gyönyörü a kilátás róla. Az alsó város rendesebben épült; ebben van a kikötő, a pompás tengeri fürdőintézet, a városháza, a régi erőd, hatalmas nagy Notre-Dame templom; a városon kivül a római világító torony maradványa, a Tour d'Odre és az I. Napoleon által egybevont tábor emlékére, 100 m.-nél magasabb sziklafalon fölállított 49 m. magas márványoszlop a császár bronzszobrával. B. kikötője az Angolországgal folytatott, továbbá az arany- és ezüsttel való kereskedésre nézve legfontosabb kikötő. Brightonnal, Folkestonenal, Doverral és Londonnal rendes hajó-összeköttetése van. Évi forgalma; 780 000 tonna. A bevitel fő cikkei: nyerstermékek; a kivitelé: selyem-, pamutszövetek, posztó, bőr, bőrtárgyak, órák és cukor. B. állítólag Bouillon Gottfriednak, Flandriai Balduinnak, Alfred de Mussetnek (megh. 1857) és Sainte-Beuvenek (megh. 1869) szülővárosa. B. a rómaiak idejében Bononia. Attila 451-ben hiába ostromolta. A normannok 882-ben elpusztították. A X. században külön grófságban, Boulonais-nak lett székhelyévé. XI. Lajos 1477-ben a francia koronához csatolta. 1544-ben az angolok elfoglalták, de már 1550-ben a franciák birtokába került vissza. 1801-05. I. Napoleon az Angolország ellen való hadi készületek középpontjává választotta; 1804-ben Napoleon Lajos herceg elhibázott expediciójának célpontjává tette, aminek következtében fogságba esett. L. Joanne: B. et Berck (Páris 1889).

2. B.-sur-Seine (ejtsd: szür szein), nagy község Seine départementban, a Szajna jobb partján, (1891) 32 569 lak., számos mosóintézettel és eau de Javel-gyárakkal.


Kezdőlap

˙