Bournemouth

(ejtsd: bornmauth), tengeri fürdő Hampshire angol grófságban, a Poole-bay mellett, (1891) 37 650 lak., enyhe klimával, szép fürdőintézettel és szanatóriummal.

Bournonit

(ásv.), ólom-, réz-, antimon-szulfid (2PbS+Cu2S+Sb2S3). Rombos rendszerbeli táblás v. oszlopos acélszürke v. feketés, erősen fényes kristályokban meglehetősen gyakori galenit, szfalerit, fakóérc, kalkopirit s antimonit társaságába, de sohasem nagyobb tömegekben; nálunk különösen Felsőbányán, Kapnikon, Nagyágon lelik. A hazaiak egyik nevezetessége, hogy gyakrantáblás többszörös (rendesen négyes) ikerkristályokat képeznek, melyeket bányászaink az óra kerékhez való hasonlósága miatt kerékérc-nek (Rädelerz) neveztek el és ily néven szerepelnek az irodalomban is. Vaskosan is találni szemcsés halmazokban, valamint hintve és bevonatként. Nem jól hasad, egyenetlen törésü, k. 2,5-3, kissé rideg, fs. 5,7-5,9. F. e. golyóvá o lvad, salétromsav oldja, az oldata kék. Sipőcz L. elemzése szerint (Néhány magyarhoni ritkább ásványfaj vegyi összetétele. Akad. Közl. 1885) a nagyági B. százalékos összetétele: ólom 43,85, réz 12,87, vas 0,51, mangán 0,26, cink, 0,20, antimon 18,42, arzén 3,18, kén 20,22. A B. név (Brooke ajánlatára) Bournon gróf, francia krisztallográfus nevét örökíti meg, aki ezt az ásványt 1804. ismertette Cornwallból a Huel Boys bányából Endellion mellett, amiért is régebben endellionit-nak is mondták; ólomfakóérc nevén is szerepel. Társásványaival együtt ólmot és ércet olvasztanak ki belőle.

Bournonville

(ejtsd: bournonvill) Agost, francia származásu dán táncmüvész és balletszerző, Franciaországból bevándorolt táncmesternek a fia, szül. Kopenhágában 1805., megh. u. o. 1879 november 30. 1823. további kiképzése céljából Párisba ment, 1830. kir. balletmester lett s e minőségében a kopenhágai szinháznál rövid idő alatt világhirü balletszemélyzetet szervezett. Nehány évig Stockholmban, s egy évig Bécsben is működött hasonló állásban (1855). B. a tánc művészetének fejlesztésében nagy érdemeket szerzett. A tiszta technikai ügyesség alacsony szinvonaláról ő emelte először a ballet-ot a mimika kiképzése és a táncba öntött érzelem által igazán művészi szinvonalra. Körülbelül 48 balletot szerzett és tanított be maga; közülök különösen a különféle népéletet feltüntetők hiresedtek el, igy a Brüggei bucsú, a Nardangeri leánynéz, Az albanoi ünnepély stb. Érdekes és tanulságos továbbá Szinházi életem c. négy kötetes nagy munkája (Kopenhága 1848-1847).

Bourrée

(v. bourée franc., ol. borea), a gavottehoz hasonló ó-francia tánc, melynek minőségéről és használatáról csak annyit tudnak, hogy vig jellegü volt; még eredete sincsen kikutatva; némelyek Auvergnet, mások pedig Biscayát nevezik hazájának. A B. zenéjének eredeti alakjáról csak kifejlettebb formái alapján következtethetünk; annyit biztosan mondhatni, hogy üteme mindig páros volt és pedig legtöbbször 4/4. Az ily ütemben irt B.-okban leginkább 2 ütemü körök fordulnak elő, p.

[ÁBRA]

Csak Rameau-nál találjuk néha a következő 4 ütemes kört:

[ÁBRA]

vagyis ugyanazt, mely a modern polkában sokszorta előfordul. Bach S. B.-i mind e két ritmust tüntetik fel mérsékelt alakban olyképen, hogy az első ritmus a főrészben, a második pedig a trioban fordul elő. Eredetileg a B. egyes részei csak 4 v. 8 ütemből álltak, de később, midőn e táncfajt a suite-be vették fel, a köröket tetszés szerint kibővítették; egy azonban főszabálynak mindig megmaradt; minden körnek egy felütéssel kellett kezdődnie. A dallam minőségéről csak azt tudjuk, hogy abban ugrásokat s minden rendkivüli menetet kerültek, és hogy a körök alkotásánál a folyékonyság, kerekdedség, a dallam vezetésénél meg szintén a folyékony dallamosság szolgáltak főelvekül.

Bourrette

(franc.) a. m. nyers selyem.

Boursault

(ejtsd: burszó) Edme, francia költő, szül. Mussy-l'Evequeben 1638., megh. Montluçonban 1701 szept. 15. Egészen autodidakta volt s hiressé vált Moliéreral és Boileauval folytatott vitáiról. Egy verses humorisztikus ujságot adott ki s annál annyira megnyerte XIV. Lajos kegyét, hogy ez 2000 frank nyugdijat rendelt neki s megbizta, hogy a dauphin nevelésére egy könyvet irjon De la véritable étude des souverains (1671). Később az uralkodó kegyével együtt nyugdiját is elvesztette és adó-szedő volt Montluçonban. Munkái: Ésope á la ville, Ésope á la cour, Le Mercure galant szinművek, Artémise et Polianthe, Ne pas croire ce qu'on voit regények, Lesttres nouvelles accompagnées de fables, de contes, d'épigrammes, de remarques et de bons mots stb.

Bourse

(fr., ejtsd: burz) a. m. pénztárca, börze.

Boussingault

(ejtsd: busszengól) K. János, francia kémikus, született Párisban 1802., meghalt u. o. 1887 május 12. Etienneben bányászatot tanult s egy angol bánya-társulat szolgálatába szerződvén, az Kolumbiába küldte, mely alkalommal Dél-Amerika jó részét bejárta és tudományos kutatásokat tett. Franciaországba visszatérve, előbb Lyonba, azután 1839. Párisban a kémia tanára lett, utóbb Bechelbronnba, Weissenburg mellett fekvő jószágára vonult vissza, hol tudományos kutatásokkal, nevezetesen gazdaságikémiával foglalkozott s e téren nagy nevet szerzett és kiváló érdemekre tett szert. Mikor 1876. az Institut agronomique-t alapították, B.-t bizták meg a kémiai laboratoriumok fővezetésével. Legfőbb munkája: Économie rurale, 2 köt., Páris 1844, mely angol és német nyelvre is le van fordítva.

Boussingaultia

Humb. Bonpl. et Kunth (növ., ejtsd: busszengócia), l. Griffborostyán.

Boussole

(franc. busszól), l. Iránytű.


Kezdőlap

˙