Brave

(franc.), derék, talpraesett, bátor, vitéz.

Bravi

(ol., egyes szám bravo), tdk. hősök, rettenthetlenek, merészek, továbbá valamely egyén meggyilkolására béreltek, kik régente különösen Velence, Róma s Nápolyban, de egész Olaszországban is voltak találhatók; végre török lovas önkéntesek, kik a csata előtt rendesen mákonnyal lerészegedtek s vakon rohantak mindennemü veszélybe.

Braviken

(ejtsd: bro-) a K-tenger legmélyebb öble a svéd partokon; É-on hegyek, D-en sík föld környékezi. 20 km.-nyi hosszu.

Bravo

(ol.), jó! szép! pompás! felső foka bravissimo ! többeknek bravi! nőnek brava! (eredetileg Olaszországban) használatos tetszésnyilvánítás nyilvános előadásoknál, szinházban, hangversenyen, szónoklatnál stb.

Bravo

Lajos Gonzalez spanyol államférfiu, szül. Cadixban 1811., megh. Biarritzban 1871-ben szept. 2. Jogot tanult Henaresben s azután ügyvédi irodát nyitott Madridban. Az ellenzéki lapokban a legradikálisabb nézeteket hirdette. Egyszerre azonban, Espartero kormánya alatt, átpártolt a mérsékeltekhez s Espartero bukása után (1843 nov. 29.) maga lett a párt vezére, majd miniszterelnök; de a szélső monarkisták elől már 1844. meg kellett hátrálnia. Lissabonba küldték követnek. 1848-ban a felkelők elfogták s Cadixba vitték. Mihelyt kiszabadult, Franciaországba távozott, de már 1849. visszatért Spanyolországba. O'Donnel bukása után ismét követ lett Lissabonban (1854). Ezután egy ideig megint a szabadelvüt játszotta. 1866-68-ig Narvaez alatt belügyminiszter volt, Narvaez halála után pedig miniszterelnök lett (1868 ápr.). Izabella méltatlan udvarát nemcsak hogy tűrte, hanem Marforit maga emelte a legmagasabb hivatalokra. A cortesben a szabadelvüek ellen kérlelhetetlen harcot folytatott, számkivetésre itélte Montpensier herceget és még 8 ellenzéki tábornokot. Ez üldözés azonban vesztét okozta, mert az 1868 szept. felkelés nemcsak Izabella királynő, hanem az ő bukását is eredményezte. B. ekkor Franciaországba menekült, hol közvetlenül halála előtt még a karlistákhoz is csatlakozott.

Bravo-Murillo

János Gonzales, spanyol államférfiu, szül. Frejenal de la Sierrában (Badajoz) 1803 jun., megh. Madridban 1873 jan. 11. Kezdetben papi, azután pedig ügyvédi pályára készült. Mint sevillai ügyvéd, néhány politikai pör révén hirnevet szerzett. VII. Ferdinánd halála után ügyész lett Caceresben; de midőn a progresszisták 1835. kormányra jutottak, megvált állásától s ismét ügyvédeskedett Madridban. Pachecoval szövetkezve, kiadta a Boletin de jurisprudencia c. jogi folyóiratot. Egyideig titkár volt az Isturiz-miniszteriumban 1836., de a la granjai forradalom után ismét ügyvédi irodát nyitott. Ekkor alapítá az El Porvenir c. konzervativ lapot. Az 1837. és 1839. cortesben kiváló szónoknak bizonyult, de tönkretette népszerüségét azáltal, hogy a tizednek föltétlen eltörlése ellen szavazott. Az 1841 szept. forradalom után Franciaországba menekült, ahonnan csak 1843 jul., Espartero bukása után, tért vissza Madridba. 1847. Sotomayor hcg és miniszterelnök igazságügyminiszterré tette; de midőn Pacheco lépett a kormányra, leköszönt. Narvaez alatt azonban (1847-51) egymásután kereskedelmi, közoktatásügyi és pénzügyi miniszter volt. Narvaez visszalépése után maga lett az uj kabinet feje, mely állásban üdvös nemzetgazdasági reformokat léptetett életbe, de egyuttal nagyon reakcionárius irányt követett: konkordátumot kötött a római kuriával, megszorította a sajtó szabadságát és az 1845-iki alkotmányt abszolutisztikus szellemben akarta módosítani. De elvesztvén a királynő bizalmát, állásáról visszalépett (1852). Az 1854-iki forradalom Spanyolország elhagyására kényszeríté, de Narvaez 1856-ban visszahívta s azóta több izben fontos diplomáciai küldetésekben járt. Izabella királynő bukása után teljesen visszavonult a közügyektől. V. ö. Hubbard: Histoire contemporaine de l'Espagne V. és VI. kötet; Baumgarten: Geschichte Spaniens.

Bravour

(franc.,ejtsd: bravúr) a. m. bátorság, elszántság.

Bravura

(olasz; franc.: bravour), zene-előadási műszó. Akkor használják, ha valamely zenemű előadásánál az előadó művésznek különösen magas technikai és esztetikai műveltségét kell bebizonyítani.

Braxatorisz

1. András, irói néven Sladkovic tót költő, szül. Korponán 1820., megh. Radványon 1871. Középtanodáit Selmecbányán, a teologiát Pozsonyban végezte. Nevelősködéssel szerzett magának költséget, hogy tanulmányait Halleban befejezhesse. Ez utóbbi helyen ismerkedett meg Hegel esztétikájával s az orosz Puskinnak műveivel, melyek nagy befolyással voltak fogékony lelkére. Visszatérve hazájába, előbb Halászin (Zólyom vm.) nevelősködött, ezután ev. lelkész volt Horháton, 1865 óta Radványban. B. lirai költő volt; művei elszórtan jelentek meg különböző lapok- és folyóiratokban; irt nagyobb költői műveket is, melyek közül Marina önállóan jelent meg Pesten 1846. (Magyarra fordította Podhradszky Lajos tanár Beszterczebányán 1888.) A Detvan c. költeménye megjelent Hurbánnak Nitra c. folyóiratában 1853-ban (magy. gyenge fordítását adta Goldperger Miklós Korponán); Milica megjelent a Concordia folyóiratban 1858. Svätomartiniáda (Szent mártoniáda) Budán 1861. (Ezt a Matica megnyitása alkalmából felszólításra irta mint tót nemzeti époszt.) Gróf Mikulás Subic Zrinsky na Sihoti (Subici gr. Zrinyi M. Szigetvárott) a Zrinyi-ünnepély alkalmából kiadott emlékkönyvben jelent meg Besztercebányán 1866-ban. Összegyüjtött költeményei először megjelentek Spisy Básnické cimmel (költői iratok) Besztercebányán 1861-ben, Viktorin József magyarázataival. Teljes gyüjteményt rendezett sajtó alá a költő halála után ennek barátja Grossmann Lajos Prágában 1878-ban.

B. Károly, tót iró. B. Andrásnak (Sladkovicnak) testvérbátyja szül. Korponán 1807-ben, meghalt mint teszéri (Hont vm.) ág. ev. lelkész. Irt több egyházi művet s számos költeményt, melyek elszórtan jelentek meg. Mint költő testvéröccsét meg sem közelítette.

Braxton

county Nyugat-Virginia É.-amerikai államban 1860 km2 területtel, 9878 lak., Suttonville székhellyel.


Kezdőlap

˙