Budapest-szentlőrinci vasút

(keskeny vágányu). Hossza 9 km. Nyomszélessége 1,0 m. Alaptőkéjét 102.100 frt törzs- és 131.900 frt elsőbbség, összesen 234.000 frt névleges érték teszi. Az üzletet a társulat önmaga kezeli.

Budapesti zsinat

(evang.), alkotmányozó zsinat a magyarországi luth. egyháznak, amelyről azonban az erdélyi (szász) egyházkerület a hozzá intézett testvéri meghivás dacára is elmaradt. Régóta érezte szükségét az ev. egyház általános kötelező, iktatott egyházi alkotmánynak, mely erőt adjon neki ugy ki-, mint befelé. Hosszas készülődések után az 1791. évi pesti zsinat százéves fordulóján a régóta ápolt terv végre is a megvalósulás küszöbéhez jutott, amennyiben a zsinat 1891 dec. 5. összeült. Tisztikarának és a szakbizottságoknak megválasztása után azonban az ügyek behatóbb megfontolása céljából már 11. elhalasztá tárgyalásait s csak 1892 máj. gyült ismét össze, amikor az ülésén letárgyalta az egyház egész belső életére vonatkozó törvényjavaslatokat, ugy, hogy harmadik ülésszakára csupán a ref. egyházzal közös ügyek maradtak. A zsinatnak ugy tanácskozásait, mint határozatait egyfelől valódi protestáns, másfelől igaz hazafias szellem lengé át. Ennek tulajdonítható, hogy mig az egyház kormányzásában a zsinat a preszbiteri rendszer alapjára helyezkedett, addig az egyház életébe befészkelődött pánszlávizmust kánoni vétségnek minősíté. Megalkotá az ev. zsinat egyszersmind az országos közalapot is, melyre mindjárt a határozat meghozatala után tekintélyes alapítványokat tettek. A harmadik ülésszak tárgyaiul mindössze az egyházkerületek új beosztása és a reformátusokkal közös ügyek maradtak. A zsinat elnökei Karsay Sándor dunántuli püspök és Péchy Tamás tiszai kerületi felügyelő.

B. (református), egyrészről a debreceni zsinat ama rendelkezése folytán ült össze, mely szerint tiz évenként zsinat tartandó, de szükségessé tették az időközben fölmerült s egyedül a törvényhozó testület által elintézhető ügyek is. A kellő előkészületek megtétele után 1891 december 5. nyilt meg s az alakulások megtörténvén, azonnal hozzákezdett kilenc év óta érvényben levő szervezetének revideálásához. A 16-án bezárt első ülésszak ülésén minössze két fontosabb határozatot hozott, t. i. kimondta, hogy a zsinati képviselőket jövőre az erdélyi kerület is a preszbiteriumok által legyen köteles választani, ugyszintén, hogy a népesebb egyházak meghatározott arány szerint fokozatosan, de legfeljebb hatig emelkedhető szavazattal birjanak a preszbiteriumok által történendő választások alkalmával. A második ülésszak 1892 márc. 9-én nyilt meg s huszonegy ülés tartása után ápr. 5. ért véget. A törvényrevizió közben hozott határozatai közül azok a nevezetesebbek, melyeknél fogva az egyházi biróságok hatáskörét a fegyelmi ügyeken kivül a közigazgatásiakra kiterjeszté, a lelkészválasztások előkészítésénél a kijelölést eltörlé s egyuttal megengedé a pályázat hirdetése nélkül, vagyis egyenes meghivás útján való választást; a konventi képviselők választását akként szabályozá, hogy azok valamennyi egyházkerületben a kerületi közgyűlések által választassanak, megtevé az első lépést egy egyetemes lelkész özvegyárva gyámintézet alapítására. Kimondá végül, hogy egy prot. tanárképző intézetnek Debrecenben s egy egyetemes jellegü reform. teol. fakultásnak Kolozsvárt való felállítását szükségesnek tartja s ezek létesítésének lehetővé tételére, illetőleg ez irányban tervezet készítésére bizottságot küldött ki. A harmadik ülésszak ugyanez évi nov. 24. vette kezdetét. Legfölemelőbb mozzanata a zsinat egész folyamának a luteránus zsinattal együttesen tartott, 1981 dec. 6. ünnepélyes közgyülése van. A zsinat elnökei: Kun Bertalan tiszáninneni püspök és Vay-Miklós br. tiszáninneni főgondnok; alelnökei: Pap Gábor dunántuli püspök és Tisza Kálmán dunántuli főgondnok.

Budapest-lajosmizsei vasút

(helyi érdekü). Hossza 63,4 km. A közhasználatnak 1889. adatott át. Alaptőkéjét 680.000 frt törzs-, 1.020.000 elsőbbségi részvény, összesen 1.700.000 frt névérték teszi. Az igazgatóság székhelye Budapest. Az üzletet a 90 évre szóló egész engedélyidőre a m. kir. államvasutak vették át. A pálya jellege síkpálya.

Budapest régiségei

ez a címe annak a kiadványnak, mely Budapest költségén és gömöri Havas Sándor, a főv. régészeti szakbizottság elnökének szerkesztésében 1889 óta évenkint egyszer megjelenik s hivatva van, hogy «a főváros területén talált műemlékek és történelmi nevezetességü helyek leirását» közölje. Az eddig napvilágot látott 4 kötetben a dolgozatok többsége Budapest római korára vonatkozik; nevezetesen dr. Kuzsinszky Bálint négy dolgozatban leirta az aquincumi ásatásokat (l. Aquincum) a maguk teljességében, Hampel József 3 dikke közül egy az általa 1881. föltárt fürdőt tárgyalja (1890), egy a római temetőkről (1890 s a harmadik az eraviskus népemlékeiről szól, Fröhlich Róbert pedig az aquincumi feliratokat publikálta. Havas Sándor cikkei közül főleg annak (1890) van jelentősége, mely azokat a lépéseket ismerteti, melyeket a szerkesztő maga és mások Árpád sírjának felkutatása érdekében tettek. A dolgozatok megértését számos sikerült fametszvények, tollrajz, térkép, stb. könnyíti meg.

Budatelke

kisközség, Kolozs vm. mező-örményesi j.-ban, 1021 oláh lak., vasúti állomással, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Budatin

kisközség Trencsén vm. kiszuca-újhelyi j.-ban, Zsolna közelében, 520 tót lak., azelőtt pazar fénnyel berendezett vára ma honvédkaszárnyául szolgál s egyik fülkéjében, melyen a Szunyogh-család címere látható, a monda szerint Szunyogh Katalint falaztatta be atyja, mivel nem akart Jakusich nejévé lenni. B. vára már 1250-ben állott s nagyobb része a Szunyoghok műve; eleinte királyi birtok volt, 1395. Ulászló lengyel király Pán várkapitánynak ajándékozta, és az utolsó Pán de Katna özvegye útján jeszenici Szunyogh Gáspár kezébe került (1485). A Szunyogh-család utolsó férfisarja 1798. meghalván, leánya Jozefina kezével B. Csáky Antal grófra szállott, fiának Istvánnak halála után pedig 1812. özvegye, Lazsanszky Ludmilla grófnő és utódjai örökölték. 1848 dec. 4. Hurbán csapatjaival itt vereséget szenvedett s az országból kimenekült; 1849 jan. 2. azonban Götz tábornok felgyujtotta B. várás s akkor nagy része a könív- és levéltárral együtt elpusztult. V. ö. Lovcsányi Gyula: Vág és vidéke (Budapest 1881, 90-96); Dr. Péchány Adolf: Kalauz a Vág völgyében (Budapest 1888. 70-71).

Budaváry

József, kegyesrendi nyug. tanár és tiszt. kormánytanácsos; családi neve Kricska, később Kricskay-nak is nevezte magát; szül. Rózsahegyen Liptóvmegyében 1813 dec. 22.; 1832. lépett a szerzetbe; 1840. misés pappá szentelték. Miután 50 évig különböző helyeken tanárkodott, nyugalomba vonult és jelenleg trencséni rendházban él mint házfőkön. A római, tiberi és árkádi akadémiának levelező tagja. 1841-től fogva nagy számmal (120-on felül) irt a legkülönbözőbb ünnepi alkalmakra beszédeket és latin ódákat, melyekben a legavatottabb magyarországi latin költők egyikének és Horatius ügyes utánzójának bizonyult.

Budavirág

l. Buda Adans.

Budai

1. (bátori) Gábor báró, jeles hadvezér, szül. Pesten 1764. s már kora ifjuságában az osztrák-magyar hadseregbe lépve, résztvett és kitünt az 1788-iki török s az 1794-iki francia hadjáratban, 1799. pedig Olaszországba küldetvén, több mint 10 várost és temérdek foglyot kerített hatalmába. A marengói ütközetben (1800 julius 14-én) súlyos sebet kapván, a harctérről visszavonult.

2. B. József, tanár, bölcsészeti iró, szül. Szegeden 1854 jan. 15. Iskoláit Győrött és Budapesten végezte, ugyanitt állt tanári vizsgálatot, s szerzett 1878. doktorátust. Egy ideig nevelő volt, mikor növendékével nagyobb utázasokat tett, bejárta nevezetesen Olaszországt. Újvidékre a gimnáziumhoz, majd 1883. a budai reáliskolához nevezték ki tanárnak. 1884. az Országos Magyar Iskola-egyesület titkára lett, s nagy tevékenységet fejt ki az egyesület ügyeiben. 1890. a tud. egyetemhez m. tanárnak habilitálták. 1885-86. a Magyar Philosophiai Szemlének egyik szerkesztője volt. Messze kiterjedő irodalmi munkássága a hirlapirodalom, a szakfolyóiratok többféle ágában oszlik meg, s ezek nagyobbrészt közművelődési és filozofiai tárgyakra vonatkoznak. Önálló művei: A bánsági német telepítvények és a Schulvereinok. Újvidék 1887; Az egyéni halhatatlanság. U. o. 1887; A positivismus nevelési rendszere. Budapest 1889; Giordano Bruno élete és bölcselete. U. o. 1889.

3. B. Mihály, a legrégibb hazai zeneszerzőnek mondható, a XIV. sz.-ban Erdélyben élt; művei közül csakis egy kézirata maradt fönn, mely a kat. szertartáshoz szükséges imákat és énekeket tartalmazza, s melyet a magyar nemzeti muzeumban őriznek.

Budbóka

bugybóka: régi s nyelvjárási neve a büdös bankának.


Kezdőlap

˙