Büssű

kisk. Somogy vmegye igali j.-ban, 1074 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Büszke

Régi magyar személynév, mely az Árpádok alatt Bizque, Buzche alakban fordul elő. B. a mai nyelvben egyértelmü a kevély szóval. B.-nek v. piszkének mondják a népies nyelvben az egrest (l. o.).

Bütschli

Ottó, német zoologus, szül. M. Frankfurtban 1848 máj. 3. Tanulmányait a karlsruhei és heidelbergai műegyetemen s a lipcsei egyetemen végezte. 1876-ban dócensnek habilitálták a karlsruhei műegyetemen; 1878-tól kezdve az állattan rendes tanára a heidelbergai egyetemen. Dolgozatai alsóbbrendü állatok fejlődésére és anatómiájára, főleg pedig a véglényekre, az állati petesejt oszlására s a protoplazma szerkezetére vonatkoznak. Főbb munkái: Studien über die Zelltheilung, die ersten Entwickelungsvorgänge der Eizellen u. die Conjugation der Infusorien (1876); Protozoen, I-II. (1880-1890); Bronn Klassen u. Urdnungen des Thierreichs c. nagy munkája I. kötetének II. kiadása; Untersuchungen über mikroskopische Schäume u das Protoplasma (1892).

Büttner

1. Helén, állatfestő, az utóbbi évek tárlataiban keltett érdekődést tehetsége iránt jól rajzolt és jellemzett lovaival. B. a kartali uradalomban tölti életének nagy részét.

2. B. Julia (güntherwitzi, G. Büttner J.), irónő, szül. Sajó-Vámoson, Borsodm. 1848 máj. 22-én. Atyja, B. József lovag, a Keglevich-család jószágigazgatója volt de korán elhalt, mire özvegye gyermekeivel Aranyos-Marótra költözött. Lina testvérével együtt már kiskorában könyveket és lapokat irt és illusztrált bábui számára; gondos nevelésben nőtt fel, egy heves idegláz után kezdett irni, s a nagy betegség és egy lelki veszteség miatt első munkái bánatos érzékenységgel vannak irva. Néhány év alatt kiépülve Tompa, Turgenyev, Lenau, Dickens Bret Harte, Thackeray, Twain Mark és mások munkáinak olvasásán és Lina testvérének vezetése mellett fejlődött tehetsége. 1873 óta szerepel neve a magy. szépirodalmi lapokban, melyekbe elbeszéléseket, rajzokat és tárcákat irt, eleintén érzelmes, később humoros nemben; legszivesebben humoros elbeszéléseket irt. Önállóan Örvény a révben c. regénye jelent meg (B.pest 1885), mely különben első munkája. A rózsákról irt cikkeivel s a Rózsák könyvével (12 szinezett rózsaképpel, Budapest 1886) sokat tett a rózsák szeretetének terjesztésére. Mint iró, nem termékeny, de szép előadásával s finom hangulataival jelentékeny népszerüségre tett szert.

3. B. Lina (B. Büttner L..), Benedek Aladárné. B. Julia testvére irónő, szül. Sajóvámoson, Borsod vármegyében 1846 dec. 9. Regélő kedve már kora gyermekségében feltünő mértékben nyilatkozott; angol és orosz irók olvasásán fejlődött tehetségével az irói pályára lépvén, 1870 óta különböző szépirodalmi lapjainkba sok elbeszélést, rajzot és divattudósítást irt; 1874. nőül ment Benedek Aladár költőhöz s vele a fővárosban telepedett le, de hosszas sulyos betegsége miatt édesanyjához Aranyos-Marótra hazamenni kényszerült, hol Julia testvérével jelenleg is lakik. Szépirodalmi munkásságának nagy része az ifjusági irodalomra esik. Szeret a gyermekeknek irni s érdekes, vidám történeteivel szeretetre és munkára tanítni őket. Ifjusági regényei: Stella; Bogdán Erzsike; Testvérek vagyunk, melyekhez pár kötetnyi rövidebb elbeszélés járul. Jeles elbeszéléseket és rajzokat irt a felnőtt közönség számára is, Egy asszony gondolatai cimmel pedig aforizmákat közölt a lapokban. Munkái nagyrészt összegyüjtetlenek. Önállóan megjelent munkái: A. rút kis leány története, elbeszélés. Én édesem, rajz (Bpest 1879); A szerelmes szerkesztőség .Fordított Carmen Sylvától (Egy ima) és Sacher Masochtól (A hitelezők). B. egyike jelesebb irónőinknek, apró rajzai költői hangulatukkal és dallamos előadásukkal válnak ki, erkölcsi és esztétikai érzéke mindig biztos és élénk.

Büttner

1. Frigyes Ágoston, vak-tanító, szül. Barthewaldeban 1842 nov. 19. 1879 óta a drezdai vakok intézetének igazgatója. Sok reformot létesített a vakok tanításában. Munkája: Das Formen und Zeichnen im Blindenunterricht (1890).

2. B. Oszkár Sándor Rikhárd, német botanikus és afrikautazó, szül. Brandenburgban 1858 szept. 28. Utazásait Einige Ergebnisse meiner Reise in Westafrika 1884-86 és Reisen im Kongolande (Lipcse 1890) c. munkáiban irta le.

Büttneria

(Buettneria is) L. a róla nevezett család génusza, 55 fajjal mind a két földrész forró tartományaiban, Büttner v. Byttner Dávid; göttingai tanár (1724-68) tiszteletére nevezve. - A B. cordata Lam. Perunak tüskés cserjéje. Levele szívalakú s a benszülöttek szétzúzva az ott honos nagy pókok csípése ellen használják, azért pókcserjének is nevezik.

Büttneriacec

az a kétszíkü és szabad szirmu növénycsalád ahová a kákaó meg a kákaómályva tartozik; a hárs- és mályvafélékkel rokon, mintegy 520 fajjal a forró tartományokban, Fokföldön és Uj-Hollandiában.

Bütow

járási székhely Köslin porosz kerületben, a Bütow partján. 5011 lak., vasöntőkkel, malmokkal, sertéskereskedéssel. Csinos kat. templomában a XV. sz.-ból való faragványok láthatók.

Bütü

1. a gerendának vége, agya; 2. a boltozat homloka vagy pajzsa. B.-illesztés, a gerendák végeinek összetoldása; van egyszerü B., kapcsos és vaspántos B.

B.- fa, v. B.-metszet, a fának keresztmetszeti képe melyen az évgyürűket, bélsugarakat és csöedénynyilásokat láthatni. B.-fürész, a kádároknál használt fürész, mellyel a dongákat kellő hosszuságra levégelik, a bütün lemetszik. B.-kés, vonókés a hordó bütüinek egyengetésére. B.-gyalu, ives tokban levö ferde élü gyalu a dongák bütüjének síkozására.

Bütykös

l. Bütyök.


Kezdőlap

˙