Cagot

(franc., ejtsd: kagó) a. m. képmutató, uzsorás; cagoterie, képmutatás, álszenteskedés.

Cagot

(ejtsd: kagó), v. cagou, a nyugati Pireneusok franciaországi lejtőségein lakó, sokáig babonás megvetésben és utálatban állott néptöredék neve, mely alighanem a breton cacou, v. cacadd (a. m. bélpoklos) szótól ered, holott általánosabb elterjedésü népetimologiai magyarázat szerint a canis Gotus (gót kutya) összetétele. E magyarázat alapján a C.-k az ariánus eretnekségük miatt megvetett és kiközösített spanyolországi és északfranciaországi gótok maradékainak utódai lennének, ami mellett e. névmagyarázat gyenge lábon álló bizonyítékánál sokkal erősebben tanuskodik azon körülmény, hogy egész a francia forradalomig, amely a C.-kat is emberi jogaik elismeréséhez juttatta, olyan, az emberi társadalomból kiközösítő rendelkezéseknek volt e szerencsétlen népfaj alávetve, aminőkkel a vakbuzgó középkornak a világi kormányzattól támogatott keresztény egyházi fegyelme az üldözött és teljesen ki nem irthatott eretnekségek hiveit, vagy az ilyenek gyanujában állókat sujtotta. A századokon át reájuk nehezedő közmegvétés és a többi népekkel való érintkezéstől való teljes eltiltottság bizonyos sajátszerü antropologiai jellemvonásokat is fejleszthetett ki a C.-k testi-lelki alkatában, jóllehet az ezeket illető, nem szigoruan tudományos adatokban, kivált a róluk elterjedt népies vélekedésekben igen sok a tulzás, sőt alaptalan ráfogás is. Ilyen lehet p. az a meglehetősen elterjedt hiedelem is, hogy a C.-k egészen kerek szabásu fülüek, minthogy füleik cimpátlanok, s több másefféle. Megbizható leirások inkább szálas, ép és arányos termetü izmos, rendes koponyaalkatu embereknek jellemzik őket akik legfeljebb világos kék szemükkel és sima szőke hajukkal ütnek el a körülöttük lakó délfrancia népesség általában barna jellegétől. Némely helyütt még ma is kizárólag egykori hagyományos ácsmesterségüket gyakorolják, amiért is a vidékeken a C. szó egyértelmüvé vált az «ács» jelentésüvel. Másutt meg (alighanem a bigot szó hasonló hangzatának némi behatása alatt). C. annyit is tesz, mint «vakbuzgó». L. Michel, Histoire des races maudites de la France et de l'Espagne (Páris 1847); Rochas, Les parias de France et de l'Espagne, Cagots et Bohémiens (ugyanott 1877).

Caher

(ejtsd: keher), város Irországban, Munster tartományban, Tipperary grófságban, a Suir balpartján, 2470 lak., nagy gabonavásárokkal.

Cahersiveen

(ejtsd: keherszajvin), város Irországban, Munster tartományban, Kerry grófságban, a Dingle-öböl partján, 2125 lakossal; O'Connel szülőhelye.

Cahier

(franc., ejtsd: kajjé, röv. cah.) a. m. füzet, zenedarabok címeinél gyakran előforduló kifejezés.

Cahiz

régi spanyol gabonamérték, nagysága a vidékek szerint 201 és 666 liter közt ingadozott.

Cahizada

régebbi spanyol mértékkel az a földterület, amelybe egy cahiznyi gabonát vetettek=49,976 ár.

Cahors

(ejtsd: kaor), Lot francia département mostani, Quercynek pedig egykori fővárosa, a Lot által alkotott félszigeten, püspöki székhely, (1891) 15369 lak., szénbanyákkal, posztó- és fayencekészítéssel; dió-, olaj-, szarvasgomba- és különösen borkereskedéssel. A Lot-n átvezető négy hidja közül a Valentré a XIII. századból való. Székesegyháza két kupolával, romano-bizánci izlésben épült. A várost Fénélon és Gambetta szobrai diszítik. A római időkből több emléke maradt fenn. C. XII. János pápának, Cavaignac tábornoknak és Gambettának szülővárosa. C., a rómaiak Divona-ja, Aquitánia egyik elsőrangu városa volt. A középkorban bankárairól (cahorsini) volt hires. A XII. században és 1360-1428. angolok birták.

Cahours

Ágoston András Tamás, francia kémikus, szül. Párisban 1813 okt. 2., megh. 1891. A politechnikai iskola tanára volt Párisban. Különösen a szénvegyületek tanulmányozásával foglalkozott. Az amilalkoholok konstituciójának a megállapításához lényegesen hozzájárult. Több tioalkoholt és tioámidot állított elő; az anetól és fenetól kémiai sajátságait vizsgálta. A foszforpentaklorid alkalmazása a szénvegyületek kloridjainak előállításához az ő ajánlatára történt. A szénvegyületek gőzsűrüségének a megállapításával is foglalkozott. Önálló műve: Traité de Chimie générale élementaire (4. kiad. 1879, 3 köt.).

Caicos-szigetek

l. Turks-szigetek.


Kezdőlap

˙