Camail

(franc., ejtsd- kamálly) a. m. kámzsa, melyet a kat. papság szokott viselni; kisebb diszes női köpenyt is jelent, de annyi is mint sisakfödő, cimereknél.

Camajore

város Lucca olasz tartományban, a Nocchi és C. összefolyásánál, (1881) 4944 lakossal, posztó- és selyemiparral.

Camaldoli

hires kolostor Toszkánában, a fenyő- és bükkerdőkkel borított Falterona és Bastione hegyek közt, ahol az Apenninek a Giogana nevet veszik föl, és ahol az Archione patak ered. E hely a Campus Malduli, amelyet szt. Romuald 1012. kolostor alapítása céljából kapott; e kolostortól kapták nevöket a kamaldolii szerzetesek (l. o.).

Camana

város Peruban, Arequipa départementoban, a Mages balpartján, olajfa- és cukornád ültetvényekben gazdag vidéken, 4658 lak.

Camaracum

lat. neve Cambrainak (l. o.).

Camarade

(franc., ejtsd: kamarad) a. m. pályatárs. A szó eredete a közös hálószoba (camera) használatára vezethető vissza.

Camargue

(ejtsd: kamarg), sziget Bouches-du-Rhône francia départementban, a Rhône-torkolatban a Grande- és Petit-Rhône között, mintegy 79000 ha. területtel, amelynek földje egészen sík és kő nélkül szükölködő; az áradások ellen töltésekkel van védve; csak 12000 ha. áll művelés alatt, a többi mocsaras; a mocsárok közt a legnagyobb a Vaccaresi. Termékei mintegy 80000 hl. gabona. Állatai: juhok (80000), félig vad birkák (2000), lovak (3000) és igavonó állatok (600). Helységei nagyon gyérek. Legnagyobb: Saintes-Maries a Petit Rhône torkolata közelében. A C. nevét Caii-Maii-agerből származtatják.

Camarina

ó-kori város Szicilia déli partján, a Hipparis (jelenleg Fiume Camarna) torkolatánál; Szirakuziak alapították Kr. e. 599. Kr. u. a IX. században a szaracénok végkép elpusztították.

Camarlingo

l. Camerlengo.

Camarophoria

King. L. Brachiopoda.


Kezdőlap

˙