Captatio

(lat.) mohó vágy, kapkodás valami után. - C. benevolentie: kegyhajhászás; valamely beszédben az a fordulat, mellyel a szónok a hallgatók kegyét megnyerni igyekszik. - C. verborum, szép szavak hajhászása.

Captatorie institutiones

(lat.). Captatorius eljárás oly eljárás, mellyel valaki másnak bizonyos előnyöket vagy hasznot helyez kilátásba oly célból, hogy őt megnyerje s ez által magának hasznot szerezzen. Innen C. oly végrendeleti intézkedés, melyben valaki másnak oly feltétel alatt hagy valamit, ha ez viszont neki v. egy harmadik személynek végrendeletileg valamit hagyományoz. Némely törvények ily intézkedést mint erkölcstelent semmisnek tekintenek.

Captio

(lat.), fogás, fogas kérdések föladása; captiosus, fogas; a captiosus kérdéseket úgy teszik föl, hogy akinek felelnie kell, kénytelen közvetve oly tényt megerősíteni, melyet tagadhatna.

Captivatio

(lat.) a. m. megnyerés, meghódítás.

Captura

(lat.), valamely idegen hajó elvétele; foglyul ejtés.

Captus

a latin capere szótól, a. m. megfogott, megfosztott; mente C., hóbortos.

Capua

város Caserta olasz tartományban, 29 km.-nyire Nápolytól, buzát, kukoricát, szőllőt, kendert és lent bőven termő vidéken; püspöki székhely, (1881) 13,623 lak., élénk kereskedéssel Museo Campano nevü régiség-gyüjteménnyel. C. megerősített hely; van három széles, egyenes utcája, két pompás kapuja, két néptere és három, a Tifatini-hegyekből levezetett nyilvános kútja. Jelentékenyebb épületei a székesegyház, amelyet 18 antik oszlopon nyugvó kupola ékesít; az Annonciade-templom, a kormányzó palotája és a városháza. Az ó-kori C. a maitól 4 km.-re van DK-nek azon helyen, ahol most Santa-Maria di C. áll s ahol egy amfiteátrumnak, egy arenának, egy szinháznak és több sirnak romjai maig is láthatók. Az ó-kori C.-t Cato szerint az etruszkok alapították; az V. században Kr. e. a samniták foglalták el és 343. Róma uralma alá került. A Volturnus és Liturnus közt fekvő város termékenységénél, jó borainál, kitünő lovainál, szép bőrkészítményeinél, pompás skarlát- és biborszöveteinél, agyagedényeinél és élénk kereskedelménél fogva nagy hirnek és gazdagságnak örvendett. Ismeretesek voltak gladiátor-iskolái és ezeknek hire még akkor is fennmaradt, midőn a város régi nagyságából már kiesett. Amfiteátruma (170 m. hosszu, 140 m. széles, 60,000 néző számára) a római colosseummal vetekedett; Apollo, Jupiter, Juno, Mercurius stb. templomai, a siremlékek, vizvezetékek hasonló művészeti építmények voltak. Területe 8 km2 volt s bár házai nem voltak magasak, mégis egykori lakossága legalább is 300,000 főre tehető. A gazdag városban a jólét és vele együtt az elpuhultság oly általánossá vált, hogy ez közmondásossá lett, különösen akkor, midőn (216) a cannei csata után megnyitotta kapuit Hannibal előtt és ennek csapatai itt elpuhultak. C. Hannibal segítségével Itália első városává akart lenni, de nagyravágyásáért keményen lakolt. A rómaiak, midőn 211. ujra hatalmukba kerítették, 70 szenátort megölettek, a többi előkelőket börtönbe vetették és a polgárokat rabszolgákul eladták. C. ekkor elpusztult. Csak 58. Kr. e. telepített ujra oda Julius Caesar 20,000 gyarmatost, amire a város ujra felvirágzott. 456. a vandalok dulták föl és 840. a szaracénok elpusztították.

A mai C.-t 586. a régi Casilinum helyén a longobardok alapították. 900. önálló fejedelemség, 966. érseki székhely lett. A XI. század II. felében a normannok foglalták el. 1347. Nagy Lajos itt fényes győzelmet aratott. A spanyol örökösödési háboruban 1707. az osztrák hadak szállották meg, 1734. azonban visszaadták a spanyoloknak. A franciák 1799. és 1806. foglalták el. 1860 október havában a környékén Garibaldi és a nápolyi csapatok küzdöttek egymással s nov. 2. a piemontiak hatalmába került.

Capuana

Lajos, olasz iró, szül. Mineoban, Catania tartományban 1839 máj. 27. Mint a firenzei «Nazione» szini birálója tünt fel legelőször s később ugyane minőségben működött a milánói Corriere della Sera-nál. C. a naturalisztikus iránynak egyik előharcosa Olaszorszában s e téren nagy sikert is aratott Giacinta c., meglehetősen visszataszító tárgyu regényével, melyet a szinpad számára is adaptált. Sokkal általánosabb tetszést vivott ki C'er una volta és Il regno delle fate c. ifjusági elbeszéléseivel. Irodalmi kritikái is nagy figyelmet keltettek; ezeket Saggi critici és Studi sulla lettere contemporanea c. gyüjteményekben bocsátotta közzé.

Capuchon

(franc., ejtsd: kapüson, lat. caputium) a. m. csuklya, csuklyával ellátott női köpeny.

Capuciati

(Caputiani), 1182. Durand ácsmester által Auvergneben alapított, fehér csuklyás (caputia) szekta. A szekta ellensége volt minden egyházi és világi felsőbbségnek, ugyanazért Hugo auxerrei püspök elnyomta.


Kezdőlap

˙