Casse-tęte

(franc., ejtsd: kássztét), a fejbe szálló nehéz bornak jelzése. Talán innen származik a magyar kástélyosbor elnevezés, melyet az ugynevezett sillerborokra alkalmaznak.

Cassette

(franc., ejtsd: kásszett), a. m. szekrényke, különösen pénzszekrényke.

Cassia

Tourn. (növ.), vitorlásvirágu cserje 460 fajjal mindakét földrész melegebb vidékein. A C. auriculata L. keletindiai, rostját megfonják. A C. occidentalis L. Ázsia, Afrika és Amerika melegebb tartományaiban terem, magva a szerecsen v. mogdad kávé; a lakosok kávépótléknak használják, de az ujabb vizsgálatok szerint koffein nincs benne. A C. fistula L. Egyiptom és Keletindia fája, most már Amerika forró vidékére is átültették. Hüvelye 7 dm. hosszu, bele édes (pulpa cassie), régebben gyenge hashajtónak használták. Kérge, valamint a C. auriculatáé is, cserzőnek és sárga festéknek használatos. A C. cary phyllatát l. Szegfű cimetfa, a C. cinnamomeí-t, C. ligneá-t és C. verá-t l. Cimetfa; még Kassia-cimet és Kassia-kéreg lásd. Szennalevél és Chichma-szem.

Cassiani rétegek

a triasz szisztéma felső (nori) emeletének márga s oolitos mészkő képezte rétegei az Alpokban. St.-Cassian vidékén lévén kitünően kifejlődve és nagyon jól megtartott állapotban kövületekben gazdag, azért a név. Különösen nevezetes, hogy benne a paleozói s mezozói fauna sajátságos keverék formái találhatók s pedig többnyire aprón, mintegy törpe kiképződésben.

Cassianus

János áldozár. Valószinüleg Galliában született 350-360 körül, megh. 432-ben. Nagy hajlammal birván a szerzetesi életre, a remeteség bölcsőjét és ősi fészkét, Egyiptomot kereste fel és két esztendőt töltött a scithiai pusztában, valami Germanus nevü szerzetessel. Visszatérvén Európába, Konstantinápolyba mentek, ahol aranyszáju Szt. János ostromolta hatalmas szavával a bűnt és a tévelyt. Aranyszáju Szt. János számüzetvén, C.-t küldötték I. Ince pápához a számüzött ügyének védelmére és valószinüleg e küldetése alkalmával nyerte el az áldozári méltóságot. Azonban C. visszaóhajtotta a magány nyugalmát és Rómából Marseille felé vette utját, ahol két kolostort alapított. Irodalmi működésével is kiváló érdemeket szerzett, bár egynéhány művében, amelyeket a szerzetesi életről irt, tudtán és akaratán kivül eltért az egyház felfogásától és jóhiszemüleg hangoztatott oly tételeket, amelyeket később a semipelagianusok fennen hirdettek. Különösen felemlítendők: De institutis cśnobiorum és De incarnatione Domini cimü művei.

Cassinet

(francia, ejtsd: kasszine), félposztó-féle szövet, erős, tartós, leginkább nadrágokra alkalmas.

Cassini

1. János Domokos, olasz csillagász, szül. Nizza mellett Perinaldóban 1625 junius 8., megh. 1712 szept. 14. Legfontosabb érdemei a Jupiter tengelyforgásának s lapultságának megállapítása, négy Saturnushold s az állatövi fény felfedezése. Rendkivül tevékeny észlelő és iró volt, kit a francia kormány 1669. a párisi csillagvizsgáló igazgatójául meghítt. A cayenni expedició létesülése 1672., mely a Mars parallaxisának meghatározását tüzte ki feladatául, C. műve volt. Geodetikai műveletekben is részt vett s különösen kiemelendő, hogy a nagy francia fokmérést 1700. egészen Roussillonig folytatta.

2. C. Jakab, csillagász és fizikus, az előbbi fia; szül. Párisban 1677 febr. 18., megh. Clermont mellett 1756 ápr. 16. Már 17 éves korában a francia tudományos akadémia tagja volt, s későbben Newtonnal, Halleyval, Flamsteaddel s többekkel személyes érintkezésbe lépett. Atyja halála után a párisi csillagvizsgáló igazgatója lett. Főbb munkája az atyja által kezdett fokmérés folytatása, melyen kivül elektromossággal, a barometerrel, gyújtótükrök tökéletesítésével is foglalkozott. A Föld alakjáról és az asztronómia elemeiről is irt.

3. C. Cézár Ferenc, C. de Thury, az előbbinek fia, szül. Párisban 1714. jun. 17. s ugyanott meghalt 1784 szept. 4. A párisi obszervatórium igazgatóságában atyját követte. Legfőbb munkái Franciaország trigonometriai felmérése, melyet csak fia végzett be, s mely 182 lapon: Carte topographique de la France Paris 1744-1793 1: 86,400 mértékben megjelent.

4. C. János Domokos gróf, az előbbi fia s atyja követője a párisi csillagvizsgálón; szül. Párisban 1748 junius 30. megh. Thury sous Clermont-ban 1845 okt. 18. Főérdeme a francia nagy térkép befejezése; különben Méchain s Légendre-ral 1787. London s Páris asztronomiai-trigonometriai összekapcsolásán is dolgozott. A forradalom alatt 7 hónapra tömlöcbe került, de I. Napoleon kiszabadította s az «institute» s a «conseil général» tagjává is tette.

5. C. Sándor Henrik Gábor, vicomte de C., az előbbi fia, ki eleinte asztronomiával, azután jogtudománnyal és növénytannal is foglalkozott; l. Cass.

6. C. Oszkár gróf, szül. Triesztben 1837. 1854. az osztrák hadi tengerészet szolgálatába állván, 1858. sorhajó-zászlós lett s mint ilyen 1862. tiszti rangfokozatának megtartása nélkül állásáról önként leköszönt, 3 hónap mulva azonban ismét szolgálatba állott és régi rangját visszanyerte. Miután 1879. törzstisztté léptették elő, mint tengerésztisztet a londoni nagykövetséghez osztották be, ahol négy évig működött. 1884. fregatta-kapitány lett, mely utóbbi rangban mint a teng. műszaki bizottság ideiglenes elnöke, később pedig mint a teng. hadműveleti irodának főnöke kitüntetéssel alkalmaztatott. 1892. ellentengernaggyá neveztetvén ki jelenleg az osztrák-magyar hajóraj parancsnoka s több rendjel tulajdonosa.

Cassinia

R. Br. (növ.), fészkesvirág 18 fajjal Afrikában és Ausztráliában. Cassiniaceoe a. m. fészkesnövények; l. o.

Cassini-féle görbe

(cassinoid), a Cassini Domokosról elnevezett negyedrendü sikgörbe. Ez oly P mozgó pontnak (l. az ábrát) pályája, melynek két adott ponttól (az F és G fokuszoktól) való távolságainak szorzata állandó (= k2). Az FG vonaldarab felező pontja O a görbének középpontja. A fokuszokon átmenő egyenesre, valamint az O-ban arra merőlegesen emeltre vonatkozólag a C. szimmetrikus. Egyébiránt a görbe alakja a k: e viszonytól függ, hol e = OF. Ha k << e a C. (az ábrában aa-val jelölt) két oválisból áll. Ha k = e, akkor a lemniskatát nyerjük, mely hurok alaku (b). Ha k> e a görbe c v. d alaku a szerint, hogy k2 << 2 e2 illetőleg k> e2. - A C.-k az optikában is fontosak, mert a két optikai tengelyü kristályok a polarizáló-készüléken át vizsgálva ily alaku szines vonalakat mutatnak. Cassini azt hitte, hogy a bolygók pályái is ily alakkal birnak.

[ÁBRA] Cassini-féle görbe.

Cassinit

(ásv.), báriumtartalmu ortoklasz földpát.


Kezdőlap

˙