Cavarzere

(ejtsd: kavarcere), falu Velence olasz tartományban, az Adige mindkét partján, mocsarak között, (1881) 4153 lak., selyemiparral, gabona- és tüzifakereskedéssel.

Cavate

(olasz) a. m. kivájás, verem, templomokban a boltozott alépítmény, melynek helyiségei kriptákul sat. alkalmaztatnak. Vívásban az ellenfél pengéjének megkerülésével, szorításával és födetlenség meglesésével járó «hárítás».

Cavatina

(ol.), a dalműben elöforduló magánénekdarab, mely az áriától egyszerüségénél fogva különbözik. A C.-ban rendesen nem fordulnak elö szövegismétlések, sem hosszabb koloraturák. A mai dalműben a C. rendesen önálló részt képez, azelőtt azonban voltak oly C.-k, melyek egy recitativót lirailag fejeztek be.

Cavazzola

l. Morando.

Cavea

(lat.), a római szinházak nézőtere, melyen félköralakban emelkednek 2-3 emeletnyi magasba az ülőhelyek. C.-nak nevezik a cirkuszokban továbbá a vadállatok zárkáit is.

Caveat

(lat., «vigyázzon, óvakodjék»), záradék némely állam szabadalmi jogaiban, mely az eszközlendö javítás kikötését megengedi.

Caveant consules

(lat.) a. m. ügyeljenek a konzulok. Tévesen néha igy szokták idézni e helyett: Videant consules stb.

Cavedone

Jakab, olasz festő, szül. Sassuolóban (Modena mellett) 1577., meghalt Bolognában 1660., eleinte Passerotti, majd a Carracciak tanítványa volt, később a velencei mesterek hatása alatt állott és tehetségénél fogva igen kiváló festő lehetett volna. De annyira ingadozott a különféle irányok között és munkái közül is a későbbiek annyira gyöngék lettek, hogy megrendelés hiján a legnagyobb nyomorba került. C. különösen ragyogó szinezése által tünik ki; ebben megközelíti Tiziánt. Legjobb művei Bolognában vannak.

Cavedoni

1. Celesztin don, olasz régiségbúvár és érmész, szül. Levizzano Rangoneban 1795 máj. 18., megh. Modenában 1865 nov. 26. 1821. a modenai numizmatikai gyüjtemény őre lett, 1847. könyvtárnok s e mellett 1830-63. a bibliai hermoneutika tanára a modenai egyetemen. Numizmatikai munkái: Saggio di observazioni sulle medaglie di famiglie romane (Modena 1829); Nummorum Italie veteris tabule (Lipcse 1880); Numismatica biblica (Modena 1850); teologiai tartalmu munkája: Confutazione degli errori di Ernesto Renan nella sua romantica vita di Gesů Cristo (Modena 1863).

Cavelier

(ejtsd: kavelyé) Péter Gyula. francia szobrász szül. Párisban 1814 augusztus 30.; Delarochenál festészetet is tanult, do utóbb teljesen a szobrászatra adta magát és d'Angers tanítványa lett. 1842 Diomedés az elrablott palladiummal c. müvéért Rómába küldetett és itt öt évig tartózkodott. 1842-ből való még egy olimpiai győző ércszobra, 1849-ből a kitünő Alvó Pénelopé. Későbbi művei közül legjelesebbek: az Igazság (1853), a Gracchusok anyja (mindkettő a Luxembourg muzeumban), Bacchansnő (1855), Máté evangelista szobra a párisi Notre-Dame templom főbejáratánál Affre érsek síremléke ugyanezen templomban, Pascal szobra a St. Jaques La Boucherie toronyban, I. Napoleon mint törvényhozó az új Louvreban.


Kezdőlap

˙