Certeljev

Njikolajevics Dmitrij herceg orosz iró szül. a penzai kormányzóságban 1852. Moszkvában és Lipcsében tanult; az utóbbi helyen Zur Theorie der Erkenntnis Schopenhauers c. értekezésével doktori diplomát szerzett. Visszatérve Oroszországba, Moszkvában a Ruszkoje Obozrenije (Orosz szemle) c. folyóiratot szerkesztette. Munkái: Schopenhauer filozofiája (1880); A pesszimizmus Németországban (1884); Tolsztoj Leo gróf morál-filozofiája (1889); Költemények (1883, majd ujabb kötet 1891); Schopenhauer esztétikája (1892). Lefordította Goethe Faustját is.

Certeux

(ejtsd: szertő) Alfonz francia iró, az algériai hivatalos lapnak hosszabb időn át volt szerkesztője, szül. Párisban 1834. Növénytani és egyéb vegyes tartalmu dolgozatai mellett kivált Algéria népies hagyományainak gyüjtésével szerzett magának érdemeket. E téren főműve: L'Algérie traditionnelle. Contributions au folklore des Arabes. Légendes contes, chansons, musique, moeurs, costumes, fętes, croyances, superstitions etc., melyet Carnoy-val együtt adott ki Maisonneuvenél Párisban, 1884.

Certificates

(franc., ejtsd: szertifikat) az áru-, érték- és hitelforgalomban szereplő különböző hivatalos és magán jellegü okiratok, melyek számára részint határozott jogszabályok, részint általános jogelvek különös következményeket állapítanak meg. C.-nak nevezik az áruforgalomban azokat a származási bizonyítványokat, amelyek alapján némely árucikkeknek bizonyos vám- és szállítási tarifakedvezményre való jogosultsága állapíttatik meg. Névre szóló C.-ot állítanak ki a törzskönyvezett államadósságokról is a hitelezőnek, aki e C. utján követelését egészben, vagy részben átruházhatja másra, mely esetben a kincstár e hitelezőivel szemben giróbankhoz hasonlóan jár el. Angliában C. néven nevezik a csődtömeg gondnoka által kiállított okiratot, mely által a vagyonbukott közadós a fizetésképtelensége előtt kötött ügyletekre vonatkozólag a jogvédelemnek és jogorvoslatnak igénybe vétele alól felmentetik, illetőleg azok felhasználásától eltiltatik. Végre C. a neve azon elismervényeknek is, melyeket a truste-ök állítanak ki az egyes tagjaik által a truste-nek közös birtoklásra átadott értékpapirokról. E C.-ok az osztalék felvételére jogosítják az illető C. előmutatóját, mert ezek másra is átruházhatók, mig a C.-ban biztositott jövedelmet nyujtó részvények másra nem ruházhatók át.

Certosa

(ejtsd: csertóza) 1. C di Pavia, hires kolostor, Páviától 8 km. É-ra. 1396, Galeazzo Visconti alapította, 1398. a kartauziak telepedtek meg benne. 1497 máj. 3. felavatták. 1782. II. József feloszlatta, de 1843. a barátok megint megkapták. Jelenleg a kolostor nemzeti tulajdon, s barátok nem laknak benne. Templomának homlokzatát a kora renaissance pompás művét Borgognone (da Fossano) tervezte. Rajta kivül Fusina, Amadeo, Giacomo della Porta szobrászok dolgoztak a templom díszítésen. A templom képeit Crespi festette, de van benne Solariótól, s Borgognonetől is kép. V. ö. Durelli, La Certosa di Pavia (Milano 1823-30) - 2. C. di Val d'Ema, Firenzétől 4 km. távolságban, melyet Acciajuoli Miklós alapított 1341.

Certosai butor

így szokás nevezni a diófából, v. hozzá hasonló fából készült és barnára v. feketére pácolt és elefántcsont díszítménnyel berakott olasz, kivált pedig toscánai és milanói butort. Az elefántcsont díszítmény három- v. négyszögü apró darabokból van összeállítva, s kis formákból áll; nagyobb formák, mint virágok, vázák stb. ritkák. A díszítésnek e módja nyilván keleti, kivált indiai előképekre utal, amelyek a XV. és XVI. sz.-ban Velence révén kerültek Olaszországba. Semmi sem bizonyítja, hogy a Pávia melletti Certosában készültek volna butorok, s igy nem tudni, hogy miért kapták e nevet.

Cerumen

(uj-lat.) a. m. fülzsir.

Cerussa

l. Ólomkárbonát.

Cerussit

l. Fehérólomérc.

Cerutti

(ejtsd. cserutti) Józset Antal Joákim, francia iró, szül. Torinoban 1738 jun. 13., megh. 1792 febr. 2. A lyoni jezsuita-kollégiumon tanár volt. Mint a forradalom hive Párisban a befolyásos, mérsékelt irányu: La feuille villageoise c. hetilapot és számos röpiratot adott ki. Elvtársának, Mirabeaunak halála után a törvényhozók testületébe lépett. Nevezetesebb műve: Apologie de l'institut et de la doctrine des Jésuites (Páris 1762, 1846); Oeuvres diverses-ei (3 köt.) 1793. jelentek meg Párisban.

Ceruza

v. plajbász, az irón közhasználatban levő neve.


Kezdőlap

˙