Charlatan

(franc., ejtsd: sarlatan, ol. ciarlatano), nagyszáju, szószátyár, locsifecsi; általában az, aki feltünő és szélhámos módon olyan tudománnyal, képességgel dicsekszik, amellyel nem bir. Charlatanizmus, Charlataneria, a C. cselekvése, eljárása, magatartása.

Charlemagne

(francia, ejtsd: sarlmány) a. m. Nagy Károly.

Charlemont

Hugó, osztrák festő, szül. Jamnitzban 1850 márc. 18. Műveit mély hangulat és szép szinezés jellemzik; ilyenek: Egy kovácsműhely belseje; Piaci bevásárlás, Rózsalugas; Várakozás. Arcképeket is fest.

Charleroi

(ejtsd: sárlroá), járási székhely Hainaut belga tartományban, a hajózható Sambre, Heure és Piéton összefolyásánál, sűrü vasuti hálózat gócpontja, (1890) 21879 lak. A Ville-Basse, Entredeux-Villes és Villes-Hautes nevü részekből álló városnak fontosságot nagy kiterjedésü széntelepei, virágzó vas- és üvegipara és az élénk szén- és vaskereskedés kölcsönöznek. Széntelepei egészen Liege-ig nyulnak el. Jelentősek még kőbányái is. A várost 1666. II. Károly spanyol király látta el erődökkel. XIV. Lajos 1667. elfoglalta. A nymwegeni béke (1678) azonban a spanyoloknak visszaadta. A franciák ezután még 1693. és 1746. is hatalmukba kerítették, de mindannyiszor megint visszaadták. 1794-1814. francia uralom alatt állott. Erődítményei helyén 1866. sétahelyeket készítettek. 1886. szocialisztikus mozgalmaknak volt szinhelye. A C.-ról elnevezett csatorna 74 km. hosszu, a Sambret a Willebroeck-csatornával (Brüsszel mellett) köti össze.

Charles

két county neve az Egyesült-Államokban az egyik Marylandban, 1296 km2 területtel 15740 lak. és Port Tobacco főhellyel; a másik Virginiában 536 km2 területtel, 4975 lak.

Charles

(ejtsd: sarl) Jakab Sándor Cézár, francia fizikus, szül. Beaugencyben 1746 nov. 12-én, megh. Párisban 1823 ápr. 7. Fiatal korában zenével. festészettel és mekanikával foglalkozott, hosszabb ideig a pénzügyminisztériumban volt hivatalnok, később azonban Franklin munkáitól lelkesítve, a fizikának szentelte életét. Mikor 1783. meghallotta, hogy a Montgolfier testvérek a léghajózás gondolatával foglalkoznak, ő is ezen érdekes feladat megoldását tüzte ki célul és olyan sikerrel munkálkodott, hogy már 1783 aug. 27. a Mars-mezőn egy hidrogénnel töltött léggömböt eresztett a levegőbe. A legelső nagyobb léghajózását 1783 dc. 3-án tette meg Robert kiséretében a Tuileriákból. C. a fizika tanára lett a Conservatoire des Arts et Métiers-on. 1804. a párisi akadémia tagjává és később annak könyvtárnokává nevezték ki. Egy «hydrometre thermometrique»-nek nevezett készüléket szerkesztett és a S'Gravesande-féle heliosztatot javította. Számos értekezést irt, melyeknek legnagyobb része matematikai dolgokra vonatkozik.

Charleston

(ejtsd: csárlsztn), 1. az ugyanily nevü county (5489 km2 területtel. 90850 lak.) fővárosa Dél-Karolinában, az Ashley és Cooper folyók által alkotott alacsony félszigeten, .a C.-öböl belső végében (1890) 54955 lak., tengeri fürdőkkel; szép, sok helyen fákkal körülültetett utcákkal, egy orvosi iskolával (State Medical College), és rizshántolókkal. Mivel kikötője, amelyet Johnson Moultrie, Sumter és Ripley erődök védenek, a tenger apadása idején csak 3 m. mély, két hatalmas molot építenek. C. kereskedelme főként pamut-, rizs-, mézga- és terpentin-exporttal foglalkozik. Forgalma (1890) 732 hajó, 731517 tonna tartalommal; az áruforgalom értéke (1889) 16,7 millió piaszter. C.-t 1672. alapították. 1776. az angol hajóhad hiába kisérlette meg a bevételét. Az amerikai polgárháboruban a konfederáltak ezen város ellen intézték az első támadást 1861. és azt bevevén 1865-ig megtartották. Johnson J., The defence of Ch. 1863-61 (1891). - 2. Város Virginia államban, Kanawha countyban, az Elk és Great-Kanawha összefolyásánál, (1889) 6734 lak., só- és szénbányákkal.

Charlestown

(ejtsd: csárlsztáun), 1. azelőtt önálló város; 1874 óta része Bostonnak (l. o.). - 2. Város Ny.-Virginia északamerikai állam Jefferson countyjában, termékeny völgyben, 3000 lak. 1859 dec. 2-án itt akasztották föl Brown Johnt, aki a négerek felszabadítása végett a Harper's Ferryben levő arzenált akarta erőszakkal elfoglalni.

Charlet

(ejtsd: sarlé) Miklós Toussaint, francia festő és rajzoló, szül. Párisban 1792., megh, 1845 okt. 29-én; irnoki állását a restauráció alatt elvesztette és Gros műtermében a festészetre adta magát. Kezdetben főleg Napoleon hadi tetteit megörökítő katonai festményei által lett hiressé, utóbb azonban leginkább pompás, szellemes, éppen oly naiv mint szatirikus rajzai - melyek, részben kőnyomatban, roppant számmal maradtak fönn terjesztették hírnevét. Rajzainak tárgyát az alsóbb néposztályok életéből merítette. - V. ö. Lacombe: C., sa vie ses lettres, etc. (Páris 1856).

Charleville

község Torontál vmegyében, l. Károlyliget.


Kezdőlap

˙