(franc., ejtsd: svólezsé) a. m. könnyü lovasság. Igy nevezte el először IV. Henrik francia király a 240 fiatal nemesből alkotott könnyü lovas testőrségét; idővel ebből a testőrségből rendes lovasezredeket képeztek. A francia forradalom kitörésekor 4 fr. C. ezred volt. I. Napoleon a C. ezredek helyett lovasított vadász és dsidás (lancier) ezredeket szerveztetett. Seregünkben 1767. alakítottak át a dragonyos ezredeket C. ezredekké. 1851-ig 7 ily ezred létezett nálunk, melyekből ez évben 6 dsidás és 1 dragonyos ezredet képeztek. C.-ezredek jelenleg csakis Bajorországban és Olaszországban vannak.
Pas de- (ejtsd: padsvilly), 2049 m. magas hágó a Fribourgi-Alpokban, Wallisból a Diablerets (3251 m.) meredek falai mellett Contheybe, a Rhône völgyébe vezet át.
(ang., ejtsd: csevjött), kissé bolyhos szövet, mely szövet- v. fésűsgyapjuból készül. Jellemzője hogy felületének nincs nemez rétege, kinyirva sincs (l. Csinozás), hanem különböző hosszaságu s rendszeretlen elhelyezésü szálakkal van födve. Csinozása igen csekély mértékü kallózásban, kefélésben, esetleg csekély nyirásban, sajtolásban és avatásban áll. A C.-gyártást az angolok kezdték meg, mert az angol gyapju és a különböző állati szőrök erre igen alkalmasak; most azonban C.-t mindenütt gyártanak. Nálunk kitünő minőségü C.-t gyártanak Brassóban, Gácson és Zsolnán.
(ejtsd. Csevjött hillsz) hegy- illetőleg domblánc Anglia É-i határán, Northumberland és Roxburgh grófságok közt. A nagyobbára porfirból álló hegység legmagasabb csucsa C. (813 m.), Peel- és Carber-Fell 500 m. fölé emelkednek. Legelőin hires juhokat tenyésztenek.
angolországi szarvatlan juhfajta, amelynek gyapja közepes finomságu és hosszaságu, igen hajlékony és fényes. Gyapjujából készítik a jelenleg kedvelt cheviot-szöveteket.
olyan bőr, melyet a timár kecskebőrből készít; l. Kidbőr.
Mihály Jenő, francia kémikus, szül. Angersben 1786 aug. 31., megh. Párisban csaknem 103 éves korában 1889 ápr. 9. 1813-30, a természettudományok tanára volt a Lycée Charlemagneban 1824. a gobelin-gyár és festőintézet igazgatója lett, 1826. az akadémia tagja, 1830. a természettudományi muzeumban a gyakorlati kémia tanára. 1879. nyugalomba ment. Munkái: Recherches chimiques sur les corps gras d'origine animale (Páris 1833 uj kiad. 1889); Considerations générales sur l'analyse organique et sur ses applications (u. o. 1824); Recherches sur la peinture (1826); Leçons de chimie appliquée á la peinture (Pár. 1831); De la loi du contraste simultané des couleurs et de l'assortiment des objets coloriés (uj kiad. Páris 1890); Théorie des effets optiques que présentent les étoffes de soie (Lyon 1846); Distraction d'un membre de l'Institut de France, lorsque le roi de Prusse Guillaume l-er assiégeait Páris (Páris 1871).
(ejtsd: sevrőz), francia kanton 159,05 km2 területen 20 községgel és 10222 lak. Főhelye szintén C. (1891) 1469 lak., régi várral, porcellán-gyárral, bor- és fakereskedéssel. Közelében van a XVII. sz.-ban szép renaissance-izléssel épült Dampierre kastély.
Mária, Rohan-Montbazon hercegnő, Rohan-Montbazon Herkulesz herceg leánya, szül. 1600. megh. 1679. Tizenhét éves korában Luynes connetablenak, 1622. pedig, ennek korai halála után Claude de Lorraine, C. hercegének lett neje. Kiváló szépség és tehetség volt. Nagyravágyása és szenvedelye udvari cselszövényekbe vitte, amiért Richelieu számüzte. Richelieu halála után Angolországból hazatért és a Fronde-zavargásokban (1650-51) a nagy Condé pártján mint Mazarin ellenfele megint nagy szerepet vitt. Mazarin halála után felhagyott politikai szereplésével(Grande Encycl. X. 1169.)
l. Heroldalakok.