Civilis actio

(lat.) a. m. polgári kereset.

Civilis

Julius (helytelenül C. Claudius), a batáviaiak germán vezére a rómaiak elleni háboruban Kr. u. 60-70. Sikerült neki a batávokat, frizeket a rómaiak ellen vinni s a római hadsereg nem birt az egyesült csapatoknak ellentállni; C. már 69 őszén ostrom alá vette a Vetera (Xanten) főerősséget s mikor 70. Vitellius halálának és a kapitolium leégésének hire jött, a rajnai erősségek számos római csapattal együtt C.-hez és a keltákhoz álltak. Később azonban a felkelők egy része ujra a rómaiakhoz csatlakozott s Petillius Cerialis római hadvezérnek sikerült Triert visszahódítani és e város mellett C.-t megverni. 70. megkötötték a békét, C. amnesztiát kapott s Róma és Batávia közt a szövetség helyreállt.

Civilista

(lat.), polgári hivatalnok, különösen ellentétben a katonai hivatalnokkal; aztán mindenki, aki vmely polgári foglalkozást űz, szemben a katonasággal; továbbá a civiljog tanítója és ismerője.

Civilitas

(lat.) a. m. udvariasság, tisztesség.

Civilizáció

(lat.), az emberi társadalom azon állapota, melyben a barbár állapotokon felül emelkedve, rendezett polgári társaságban egyesül s ez által alkalmassá lesz a felsőbb kulturára.

Civillista

(uj-lat.), az államköltségvetésnek az a része, melyet monarkikus államokban a fejedelem és udvartartása javára szavaz meg a parlament. L. Költségvetés.

Civis

(lat.) a. m. polgár; C. academicus, akadémiai polgár; C. honorarius, díszpolgár. A debreceni diákok C. nevet adták az ottani polgároknak. A név közkeletüvé vált.

Civismus

(lat.) a. m. polgári erények, polgári érzület.

Civitá

(olasz, ejtsd: csivitá), «város», földrajzi nevekkel kapcsolatosan használtatik.

Civitá Castellana

(ejtsd: csivitá kásztelláná), város Róma olasz tartományban, a Treia fölött, 50 m. magas meredek dombon, püspöki székhely, (1881) 4466 lak., ásványvizforrással; szép, nyilvános kúttal. Közelében a régi Faleri maradványaival.


Kezdőlap

˙