Coccejus

(Koch) János, német protestáns teologus, szül. Brémában 1603 aug. 9., megh. Lejdában 1669 nov. 5. Tanult szülővárosában, Haburgban és 1626-tól Franekerában. 1630. brémai 1636. franekerai, 1650. lejdai teol. tanár lett. Megalapítója a róla nevezett teologiai iránynak, a coccejanizmusnak, a másként ugynevezett federális vagy tipika teologiának, melynek legjellemzőbb vonását a protestantizmus alapelvének felujítása képezte, mely szerint ugyanis a keresztény hitnek nemcsak tartalma, hanem alakja is, minden emberi tekintélytől függetlenül, kizárólag a bibliából veendő. A skolaszticizmus visszahatása és ellenállása oly nagy küzdelemnek vált okozójává, mely egy századon át - ha lankadt is néha - uj meg uj erővel tört ismét ki mindaddig, mig a változott korszellem tulhaladta ugy a coccepanizmus rendszerét, mint a vele szemben álló voetianizmust, mely nevét a Coccejus legkiválóbb ellenfelétől, az utrechti egyetem hires tanárától Voetiustól vette. Legnagyobb hatása a coccejanizmusnak a magyar reformátusoknál nyilvánult. Követői közül Szilágyi Tarpai András, Csengeri R. István, Dézsi Márton, Pataki István, Veresegyházi Tamás, Zilahi István, Enyedi István, Borosjenei Hegyesi István, Bátai (Il.) György, Csécsi (II.) János, Debreceni Ember Pál mindenek fölött Szatmárnémeti Sámuel; ellenfelei közül pedig Eszéki István, Martonfalvi György, Szatmárnémeti (I.) Mihály, Tofeus Mihály és Pósaházi János érdemelnek említést, kik irodalmi téren is mindnyájan jelét adták álláspontjuknak. Az 1673. évi radnóti zsinat éppen a coccejánusok ügyében tartatott s ellenök lett volna hivatása intézkedni, de végzései enyhék voltak ahhoz, hogy gátat vethessenek eszméik terjedése elé. V. ö. Zoványi Jenő, A coccejanizmus története, Budapest 1890.

Coccidae

(állat), l. Pajzstetvek.

Coccidium

Leuck. (állat), az állati véglények (Protozoa) körében a spórás állatok (Sporozoa) v. Greginafélék (Gregarinae) osztályába s a Coccididák családjába tartozó egysejtü szervezet. A C.-ok fiatal korukban buroknélküli, később kemény, tojásdad tokba zárt sejtek, amelyek különböző állatok (rovarok, lágytestüek, gerincesek) belének vagy mirigyvezetékeinek hámsejtjeiben élősködnek s ezeknek elpusztítása által, főleg ha - mint rendesen - tömegesen jelennek meg, gazdaállatuk egészségét, esetleg életét is veszélyeztetik. - Coccidium oviforme Leuck. a tengeri (házi) nyul s alkalmilag az ember epevezetékeiben élősködik s főleg a tengeri nyulakat epidemia-módon pusztítja. - C. perforans Leuck. a kutya, macska, tengeri nyul s alkalmilag az ember belében a nyálkahártya hámsejtjeiben élősködik s szintén epidemiaszerüleg pusztító, veszedelmes megbetegedéseket okoz.

Coccinella

L. (állat), l. Katicabogár.

Coccinit

(ásv.), jódhigany Mexikóból. Még kevéssé tanulmányozták.

Coccius

Ernő Adolf, német szemész, született Knauthainban, Lipcse mellett 1825., meghalt 1890 november 23-án. A szemészetben Ritterichnek volt tanítványa. Asszisztens, dócens, majd rendkivüli tanár lett. 1867-ben a lipcsei egyetemen a szemészet rendes tanárává nevezték ki. C.-nak nagy érdemei vannak a szem boncolástanának, élettanának és patologiájának megvilágítása körül. Számos uj szemészeti eszközt konstruált. Művei: Ernährungsweise der Hornhaut und die serumführenden Gefässe des menschlichen Körpers; Über den Mechanismus der Akkomodation des menschlichen Auges und Beobachtungen im Leben; Ophtalmometrie un Spannung am kranken Auge; Über die Diagnose des Sehpurpurs im Leben, stb.

Coccolit

azon apró, mikroszkopikus, amorf szénsavas mészből álló gömböcskék, melyek némely krétát alkotják. Eredetileg növények voltak. L. Piroxén alatt is.

Coccoloba

L. (növ.), szőllősóska, a sóskaféléknek tropikus amerikai fái, v. cserjéi, változó nagy levelekkel, fürtös v. füzéres virágokkal s bogyónemü, 3 élü makkgyümölccsel. A C. uvifera L. tekintélyes fa Ny.-Indiában és D.-Amrikában a tengerparton, gyakran a vizben nő; levele nagy, szivalaku, bőrnemü, piros erezetü, virága fehéres hosszu fürt; ehető gyümölcse borizü, piros, középszerü cseresznye nagyságu. A fa kifőzéséből lesz az amerikai kinó (kino occidentale), Jamaikából szállítják és mint az igazi kinót úgy használják. Gyümölcse, keserü gyökere és kérge officinális. Erezett kemény és sulyos fája szép vörös szinü lesz, butort készítnek belőle. A C. pubescens L. D.-Amerika s Martinique hegyes erdeiben honos 20-25 m. magas fa, igen nagy, csaknem köralaku, puhaszőrü levelekkel, hosszu fürtös virágokkal s ehető gyümölccsel. Több más C.-fajjal üvegházaink disze.

Cocconeďs

Ehrenb. (növ.). Az egysejtü algák rendjébe a Bacillariaceoe vagy Diatomacecoe alrendjébe tartozó nyélen ülő nem, amely édes- és tengeri vizben él. Kövült állapotban hazánknak a félopáljaiban gyakori.

Coccothraustes

Briss. (állat), l. Vasorru pinty.


Kezdőlap

˙