Coleoptera

l. Bogarak.

Coleorhiza

(növ.), l. Gyökérköpönyeg.

Coleostephus

Cass. (Myconia Neck., növ.), l. Aranyvirág.

Coler

(ejtsd: kóler) Ödön Gusztáv Alvin, porosz katonaorvos, szül. Groeningenben (Halberstadt járásában) 1831 márc. 15. Tanult Berlinben s 1856. katonai szolgálatba lépett. 1867. a hadsereg orvosi karához rendelték, 1868. a porosz hadügyminisztériumba nevezték ki. Nagy tevékenységet fejtett ki azóta a hadsereg egészségügyének fejlesztése terén. 1889. mint vezérkari orvosra a porosz katonai egészségügy vezetését bizták rá. 1892. a berlini egyetemen cimzetes rendes tanár lett. Különösen az ő fáradozásának köszönhető többek között a szállítható barakkórházaknak nagyobb mérvben való felállítása és célszerübb berendezése. V. ö. erre nézve a Langenbeckkel és Wernerrel együtt kiadott munkáját: Die transportable Lazarett baracke (2. kiad. Berlin 1890).

Coleraine

(ejtsd: kólrén), város Londonderry ir grófságban, Ulster tartományban, a Bann mellett, 6 km.-nyire a tengertől, (1891) 6845 lak., vászonszövéssel és fehérítőkkel; tulajdonképeni kikötője: Port Rush, a várostól 8 km.-nyire.

Coleridge

(ejtsd: kolrids), 1. Hartley, angol költő, C. Samu fia, szül. 1796 szept. 19., megh. Rydalben (Westmoreland) 1848 jan. 6. Költeményeit 2 köt., London 1851) Poems cimmel kiadta öccse Derwent (szül. Keswickben 1800 szept. 14., meghalt 1883 ápr. 2.), valamint Essays and marginala c. hátrahagyott művét (2 köt., London 1851). C.-nek prózai munkái: Biographia borealis or lives of distinguished Northmen (London 1833) és The worthies of Yorkshire and Lancashire (u. o. 1832).

2. C. Samu Taylor, angol költő és filozofus, szül. Ottery St. Maryben (Devon) 1772 okt. 20., megh. Highgateben 1834 jul. 25. Tanult Londonban, 1791-93. Cambridge egyetemén. Minthogy radikális nézetei miatt egyetemi előljárósága rossz szemmel nézte, ott hagyta a főiskolát s katona lett, de csakhamar szülei házához tért vissza s egy drámát irt: The fall of Robespierre (Cambridge 1794) s Bristolban felolvasásokat tartott a respublika áldásairól. Conciones ad populum, or Adresses to the people (London 1795) c. munkájával elragadta a bristoli ifjuságot; The Watchman (u. o. 1796) c. a szabadság jelszavait hangoztató ujsága kevesebb hatást tett. Kétségbeesve a régi világ felett, Southey és Lovell barátaival Amerikába akart vándorolni, hogy ott velük egy uj államot alapítson s benne az általános egyenlőség elvét megvalósítsa. De kivándorlásuk előtt 3 szép testvérrel ismerkedtek meg, kiket nőül vettek. C. Bridgewater közelében Nether Stoweyben telepedett meg, hol Wordsworthtal baráti szövetkezetet alapított. A Wedgwood testvérektől támogattatva, 1797-99. beutazta Németországot, megismerkedett itt Tieck-kel és Göttingában Blumenbachot és Eichhornt hallgatta. Visszatértekor politikai nézetei tökéletesen megváltoztak. Irt vezércikkeket a miniszteriális Morning Post számára s általában buzgó konzervativvá lett. 1804. mint Ball Sándor kormányzó titkára Maltába ment, de már 1805. visszatért s azután állandó hivatal nélkül élt. Az angol költészet reformálásán működött, és egyuttal Bertham realista filozofiájával szemben a németek idealista filozofiáját iparkodott Angliában meghonosítani. Christabel cimü (London 1816) gyönyörü költeményét nem fejezte be, a Rhyme of the ancient moriner cimü balladáját, melyet Wordsworthtal kezdett meg, de egymaga végzett be, mesterműnek tekintik. Schiller Wallensteinjának hires fordítása (2 r., Lond. 1800) Poetical Works-aiban (3 köt., u. o. 1829; uj kiad. 1889) foglaltatik. Egyéb munkái: The statesman's manual, or the Bible the best guide to political skill and foresight, a lay sermon (u. o. 1816); Aids to reflection (u. o. 1825); On the constitution of church and state (u. o. 1830); The Friend (4. kiadás, 3 kötet, u. o. 1850); Theory of life (u. o. 1849). Az önéletrajz egy neme a Biographia literaria (2 köt., u. o. 1818; 2. kiad., 3 köt. 1838-53). Emlékiratokat kiadtak Gillmann (Memoirs of S. T. C., 2 köt., u. o. 1838) és unokaöccse C. Henrik (Literary remains of C., 4 köt., u. o. 1836-39); asztali beszélgetései is megjelentek Specimens of Tabletalk cimmel (2 köt., u. o. 1837). Leveleit kiadta Knight (u. o. 1887), összes műveit Shedd V. (9 köt., New-York 1853-54). Életét megirták: Trail (London 1884); Hall Caine (u. o. 1877); Brandl (Berlin 1886); Coleridge H. E. (London 1892). Campbell, The poetical of C. (Lond. 1893).

3. C. Sára, angol irónő, C. Taylor Samu leánya, szül. Greta Hallban, Keswick mellett 1802 dec. 22., megh. Londonban 1852 máj. 3. 1829 óta C. Nelson Henrik unokatestvérének volt a neje. Kiadta atyja költeményeit (1847) és irta: Pretty lessons for little children (London 1834; 6. kiadás 1874); Phantasmion (u. o. 1837; 2. kiad. 1874.) Számos nyelvet ismert alaposan. Emlékiratait és leveleit kiadta leánya Edith (u. o. 4. kiadás 1874).

Colerus

(Coler) János, az első német mezőgazdasági iró, szül. Goldbergben (Szilézia) a XVI. század vége felé, megh. mint parchimi lelkész 1639 okt. 23. Irta: Calendarium perpetuum et sex libri oeceonomici (3. kiad. 1684) és Oeconomia ruralis et domestica (6 köt., Wittenberga 1591 1601), mindkettő Haushaltungsbuch cimen megjelent Frankfurtban (1672, utolj. 1711).

Coles

(ejtsd: kólsz), county Illionis észak-amerikai államban, 1584 km2-nyi ter., 25 285 lak.; székhelye Charleston.

Colesberg

kerület az angol Fokgyarmat ÉK-i tartományában, a Karroo É-i lépcsőjén, 6200 km2-nyi ter., (1891) 8285 lak. Fátlan és száraz, de juh- és structenyésztésre alkalmas. Fővárosa C. 1180 m. magasban, az Oranje balpartjától 20 km.-nyire, a Fokföldi vasut legészakibb pontja, (1891) 1841) lak., több hittérítő állomással.

Coleta

Boilet, szent, szül. Corbieban (v. Corbey) Picardiában 1380., megh. 1447 márc. 6-án, mely emléknapja is. Szüleinek halála után összes vagyonát a szegények között osztotta szét és a beghinak (l. o.) közé lépett. Későbben szt. Klára szerzetébe lépett, amelynek tagjai, miután IV. Orbán pápa a szerzett szabályait enyhítette, urbanita szüzeknek neveztettek. Megreformálta szerzetét, mely célból beutazta Francia- és Spanyolországot, Flandriát és Burgundiát. Reformáló törekvése sok ellenséget szerzett neki, de végre is elérte célját, mert reformjait mindenfelé, sőt férfi szerzetek is, elfogadták. X. Leó 1517-ben a megreformált szerzetesnőknek az obszervantinusok nevet adta. Szentté avatta VII. Pius 1807.


Kezdőlap

˙