Collalto

Rambold XIII., gróf, szül. Mantovában 1575. régi friauli eredetü nemzetségből, mely már a X. század folyamában a trevisói őrgrófság területen szerepelt, megh. Churban 1630 dec. 19. C. IV. Antal velencei fővezérnek fia volt. Velencéből száműzetve, a császár szolgálatába lépett s nemsokára ezredes lett. II. Ferdinánd 1620. a besztercebányai országgyülésre küldte császári biztosul, hol Bethlen Gábor királlyá választatása ellen tiltakozott. Ezután Rómában és Madridban szerepelt mint követ, 1623. pedig Tilly oldalán a Rajnánál és Majnánál a német protestánsokkal harcolt, 1624. az udvari hadi tanács elnökévé nevezték ki Bécsbe. 1630. mint a császári hadak fővezérét a mantovai örökség megszerzése végett Felső-Itáliába küldték Nevers herceg ellen, de betegsége miatt Mantova ostromában nem igen vehetett részt. Azután Churba indult és itt érte utól a császári futár, ki felszólította, hogy azonnal Bécsbe induljon. Ellenfelei ugyanis azzal vádolták, hogy Velencével összejátszott. Azonban alig hogy C. elindult, hirtelen meghalt. A C. család morvaországi birtokai (Pirnitz, Ungarschitz, Rudoletz, Cerna stb.) a XVIII. század végén egy ifjabb ágra szálltak és hitbizománnyá egyesíttettek és jelenleg C. Emánuel herceg (szül. 1854) birtokában vannak, aki mostanig nőtlen.

Colla parte

olasz zenei műszó, a. m. a fődallammal v. a főszólammal. Ezzel azt irják elő a zeneszerzők, hogy a kisérő szólamok minden tekintetben, t. i. ami az időmértéket, előadást stb. illeti, a főszólamhoz alkalmazkodjanak.

Collapsus

(lat.) a. m. összeesés. Az orvosi nyelvben az erők hirtelen alászállását jelenti, amely sulyos betegségek, lázas bántalmak, p. tifusz, kolera stb. következtében áll be és többnyire a halált előzi meg. A betegen nagyfoku erőtlenség jelei, az arc beesése, megnyulása, a test hőmérsékének gyakran nagyfoku alászállása, a végtagok hidegsége tünnek fel. A bőr gyakran hideg, tapadós verejtékkel fedett. A szivműködés gyenge, szabálytalan, az ütőér lökése kicsi, alig tapintható, szapora, gyakran kimaradó, a légzés szapora, fölületes. Az öntudat többé-kevésbbé zavart, néha teljesen ép. Kezelésénél főcél az erő fentartása és a szivműködés emelése, bor, pezsgő, cognac, kávé itatásával, éter, kámfor-olaj bőralá fecskendésével, mosusszal stb., a végtagok melegen tartása, bőringerek alkalmazása.

Coll' arco

olasz zenei műszó, a. m. a vonóval. Vonóshangszerekre irt zenedaraboknál használják oly helyeken, ahol p. valamely részlet pizzicato (l. o.) volt játszva s azután a következő részletet vonóval kell előadni. Néha C. röviden csak arc.-nak van kiirva.

Collare

v. collarium (lat.), eredetileg nyaklánc, nyakgyűrü, utóbb gallér. Ebből keletkezett a goller, a vállakat és a mellett födő, elől összegombolt gallér, melyet a nők a XVI. században viseltek, C. a neve a kat. papok keskeny, nyakravalójának, mely méltóságuk szerint többféle szinü: fehér, vörös, viola és fekete.

Collaterales

(lat.) a. m. oldalági rokonok, ellentétben a fel- illetve lemenő rokonokkal. Az utóbbiak egyik a másiktól, az előbbiek egy közös harmadik személytől származnak, l. Rokonság.

Collatio

(lat.) a. m. egyházjavadalmaknak adományozása. - C. libera, szabad adományozás; midőn az adományozó maga jelöli ki a javadalmat, C. necessaria, szükségképeni adományozás, midőn az adományozó egy harmadik személy által történendő kijelöléshez van kötve; - C. a donatio propter nuptias (adomány, mellyel a férj a hozományt viszonozza); az, mit az örökhagyó valamely gyermekének külön háztartás alapítására v. üzlet felszerelésére adott; oly ajándékozások, melyeknek betudását az örökhagyó rendelte. - C. cumulativa v. concursus, midőn a szabad adományozás joga majd a pápát, majd a püspököt illeti, amint a megüresedés esete egyik vagy másiknak jutott elébb tudomására.

Collationarii

(lat., másként clerici et fratres vite communis v. bone voluntatis), egyháziak és világiak szabad egyesülete, melyet Groot Gergely (megh. 1384.) deventeri pap (Hollandiában) alapított. Az egyesület tagjai együtt laktak, kézi munkával keresték kenyerüket és kötelességükben állott szóval és példával a ker. jámborságot előmozdítani. Közülük kiváló férfiak kerültek ki, mint Kempis Tamás, Wessel stb., mások, mint Erasmus, nekik köszönhetik kiképeztetésüket. A pápák, IV. Jenő és II. Pál kiváló szabadalmak adása által fejezték ki áldásos működésük iránt elismerésüket. A hitujítás folytán lassacskán elenyésztek.

Collator

(latin) a. m. gyüjtő, aki valamit összegyüjt.

Collé

(franc.) a. m. odaragasztott; tekegolyóról mondják, ha szorosan a tekeasztal kerete mellett áll; azért C.-lökés az, mellyel a golyót onnan elütik.


Kezdőlap

˙