Collocalia

(Gray., l. Salangana.

Collodium

l. Kollodium.

Collomia

Nutt. (növ.), a Polemoniaceák füve, 11 fajjal Amerikában. A C. grandiflora Dougl. egynyári, pirosas virágu egészen fél m. magas díszvirág. Németország mezein már el is vadul.

Colloquium

(lat.) a. mint beszélgetés; az egyetemeken szóbeli vizsgálat.

Colloredo

szétágazott osztrák nemes család, mely eredetét egy friaulba bevándorlott alamann nemes családból származtatja. E családnak Mels (Melso) mellett fekvő ősi várát (C.-t) Mels Ottobon és Vilmos testvérek építették 1302-ben. Mels Vilmos három fiától származik a család három ága: 1. Asquinustól az asquini ág, mely azonban 1693. kihalt; 2. Bernhardtól a bernhardi ág, mely ismét a mantovai és a velenceire oszlott; 3. Weickard-tól a fiatalabb hercegi ág. Ez utóbbiból származott C. Ferdinánd (szül. 1635., megh. 1688.), kinek két fia, Jeromos és Rudolf két uj ágat alapított, a hercegi, v. wallseei ágat és a rudolfi ágat. Az elsőnek fia, Rudolf József 1763. a birodalmi, 1764. a csehországi hercegi rangot kapta, mihez 1765. a magyar indigenátus járult, míg Ferenc Gundaccar herceg 1789. Mansfeld Mária grófnőt nőül vevén, ez utóbbinak cimeit is felvette s magát C.-Mansfeld hercegnek nevezte. A hercegi cimet csak a család feje viseli.

1. C. Ferenc C.-Wallseei birodalmi gróf, szül. 1799 október 29., megh. 1859 okt. 26. Előbb a hadseregben szolgált, de nemsokára a diplomáciai pályára lépett át. 1843-47-ig osztrák követ volt Szt.-Pétervárott, 1848. egyideig a szövetségi tanács elnöke Frankfurtban, 1852-1856-ig követ Londonban, majd nagykövet Rómában, 1859-ben mint első osztrák meghatalmazott vett részt a zürichi béke-tárgyalásokban. Benne kihalt a C.-Wallsee ág.

2. C. Ferenc Gundaccar C.-Mansfeld herceg, szül. Bécsben 1802 november 8., megh. Gräfenbergben 1852 máj. 29. 1824. lépett mint hadapród a hadseregbe. 1848. előbb Triesztben, azután Theresienstadtban egy dandárt vezetett s közreműködött a prágai felkelés elfojtásában. Résztvett Bécs ostromában és a magyarországi hadjáratban is küzdött, nevezetesen Kápolnánál és Komáromnál. Altábornaggyá neveztetvén ki, 1849 tavaszán az osztrák hadsereg visszavonulása után Csallóközben foglalt védelmi állást és résztvett Komárom körülzárolásában. A hadjárat bevégzése után 1850. októberben a második hadtest főparancsnokságát kapta.

3. C. Jeromos, az asquini ágból, császári hadvezér, szül. 1582., megh. 1638. 1632 Lützennél egy ezredet vezetett, 1634-ben mint tábornok Arnimmal szemben Liegnitz mellett csatát veszített, miért az udvar egy ideig Sopronban fogva tartotta. Később Gallas tábornokot Burgundba követte, de 1636 márc. 17. Raonnal megveretett és fogságba esett. Kiszabadulása után kinevezték táborszernagynak.

4. C. Jeromos C.-Mansfeld gróf, szül. Wetlarban 1775 március 30., megh. Bécsben 1822 julius 23. 1792. mint hadnagy az osztrák hadseregbe lépett; résztvett a champagnei és rajnamelléki hadjáratokban s 1794. kapitány lett. 1796. Wurmser alatt Olaszországban küzdött, majd mint ezredes Hohenlindennél, s mint vezérőrnagy Károly főherceg alatt tünt ki Caldieronál. Az 1809. hadjáratban mint altábornagy Győrnél küzdött s ő födözte a visszavonulást komárom falai alá. Az 1813. hadjáratban résztvett a drezdai és kulmi ütközetekben s Lipcsénél az első osztrák hadtestet vezette.

5. C. Jeromos Ferdinánd Rudolf, szül. 1842 julius 20. 1875-78-ig az Auersperg-minisztériumban földmívelésügyi miniszter volt. A német szabadelvü párt nagy veszteségére e nagytehetségü, köztiszteletben álló mágnás 1881 jul. 19. fürdői utazás közben váratlanul elhunyt. V. ö. Crolalanza: Das Adelsgeschlecht der Waldsee-Mels u. insbesondere der Grafen von C. (Bécs 1889).

6. C. József Ferenc Jeromos C.-Mansfeld herceg, osztrák államférfiu, szül. 1813 február 26. Előbb a hadseregben szolgált s őrnagyságig vitte. 1852. unokatestvére, Ferenc Gundaccar halála után a hercegi cimet s jelentékeny hitbizományt örökölt. 1860. tagja lett a birodalmi gyülésnek, 1861. az urakházának, 1867. pedig a cseh tartománygyülésnek. 1868-69. elnöke volt az urakházának. C. a német szabadelvü v. alkotmányhű párt egyik legtekintélyesebb és leghűbb tagja.

7. C. József Mária (C.-Melsi és Wallsee-i gr.), szül. Regensburgban 1735 szeptember 11., megh. 1818 novemb. 26. A hétéves háboruban több izben kitünt, nevezetesen Prágánál és Görlitznél, de Boroszlónál fogságba került. 1763-ban vezérőrnagy lett. 1777. mint altábornagy kisérte József trónörököst Franciaországba s azután a tüzérség főfelügyelője lett. Az 1789. szerencsétlen török háboru alatt résztvett Szabács és Belgrád ostromában s ezután a porosz határon felállított figyelő hadsereg parancsnoka volt a reichenbachi béke-kongresszusig. A béke megkötése után mint államminiszter az udvari hadi tanács ügyeit vezette.

8. C. Rudolf, szül. Prágában 1585 nov. 2., megh. u. o. 1657 február 24. A harmincéves háboruban kitünt Mantovánál és Lützennél. III. Ferdinánd tábornaggyá, 1637. a strakonitzi maltai rend főperjelévé, 1647. a csehországi hadsereg parancsokává nevezte ki. Midőn 1648 jul. 26. a svédek Prága elfoglalására kisérletet tettek, C. az ó- és ujvárost sikerrel védte meg az ellenségtől. Mint tábornagy és Prága kormányzója halt meg.

Collot d'Herbois

(ejtsd: kolóderboa) János Marie, francia forradalmár, szül. Párisban 1751., megh. Cayenneben, a Sinnamari erődben, 1796 jan. 8. Párisban 1789. mint szenvedélyes népszónok lett ismeretessé, az Almanac du pere Gérard c. művével pedig a jakobinusok kegyét nyerte meg. 1792 aug. 10. után a párisi községi tanácsnak, szeptemberben pedig a konventnek tett tagja. A konvent megnyitás után azonnal indítványozta a köztársasági kormányformának életbe léptetését és XVI. Lajosnak haladéktalan kivégeztetése mellett szavazott. A girondisták esküdt ellenfele volt s 1793 jun. 13. a jakobinus-klub elnökének választották. Az elpártolt Lyon bevétele után tömegesen lemészároltatta az elfogottakat. Népszerüségét maga Robespierre is gyanus szemmel nézte, amiért C. Robespierre megbuktatására törekedett. Thermidor 9. után Lecointre ő ellene is vádat emelt s «Franciaország egyik hóhérjának» nevezte: mire Merlin javaslatára a konventből kilökték, 1796-ban pedig Cayennebe deportálták. Midőn itt a szerecseneket lázította a franciák ellen, a fegyencgyarmat kormányzója elfogatta és haláláig vasra verve tartotta fogva.

Coll' ottava

v. coll 8va, ol. zenei műszó, mely azt irja elő, hogy az illető részlethez a felső v. alsó nyolcadot hozzá kell játszani; az előbbi esetben a C. kifejezést a hangjegyek fölé, az utóbbiban pedig azok alá kell irni, s addig kell alkalmazni, mig annak érvényt akarunk szerezni.

[ÁBRA]

Colloxylin

l. Cellulóz.

Collum

(lat.) a. m. nyak.

Collutorium

(lat.) a. m. szájviz.

Collyrium

(lat.) a. m. szemviz. Leggyakrabban használatos a C. Adstringens luteum (összehuzó sárga szemviz), mely a magyar gyógyszerkönyvben is hivatalos; szétdörzsölt kámforból, szalmiakból, kénsavas cinkből és sáfrányból áll; a kötőhártya gyuladásai ellen szokásos használni becsöppentés alakjában, vagy ugy, hogy a beteg a markába öntött C.-ban (melyet előbb szükséghez képest felhigít) füröszti a szemét.


Kezdőlap

˙