Consummatio

(lat.) a. m. bevégzés, befejezés (bűntényeknél) ellentétben a kisérlettel (conatus). - Consummatum est (lat.), minden bevégeztetett (Jézus utolsó szava a keresztfán).

Consus

a régi rómaiaknak egy chthonios-istenük, kit különösen a pásztornép a dec. 15. tartatni szokott Consualia ünnepén ünnepelt, mely alkalommal a nép igavonó állatait pihentette és virágokkal megkoszoruzgatta. Az ünnepet a hagyomány szerint Romulus alapította, hogy vele a szabin nőket Rómába csalja.

Consvetudo

(lat.) a. m. szokás. C. quasialtera natura, a megszokás második természetünkké válik.

Cont

(lat. Contunde vagy contundatur), orvosi recepteken a. m. törd meg.

Conta

Vazul, román iró és államférfiu, szül. Jasiban 1840. Tanulmányait az ottani nemzeti liceumban fejezte be; a jogot Párisban hallgatta. Mikor visszatért, a jasii egyetemen a közjogi tanszéket foglalta el s 1883. vall.- és közokt. miniszter volt, amikor is arra törekedett, hogy az egyházi könyveket necsak a szláv cirilljegyekkel nyomtassák le. A miniszteri tárcától kénytelen volt megválni, mivel indítványa ellen, hogy a középiskolai tanításban ezentúl mellőzzék a klasszikus nyelveket, általános ellenkezés támadt. C. mint filozofiai iró tünt ki; művei: Ondulatiunile universale és Incercari de metafisica materialista.

Contades

(ejtsd: koňtad) Lajos György Erazmus marquis, francia marsall, szül. Beaufortban (Anjou) 1704 okt. 11., megh. Livryben 1793 jan. 19. A hadseregbe 1720. lépett. Résztvett az 1733-48-iki hadjáratokban. A hétéves háború elején (1757-58) d'Estrées és Clermont alatt az első Rajna mentén harcolt s Clermontnak Krefeld mellett történt megveretése után 1758. ő lett a hadsereg fővezére. Miután Ferdinánd brunschweigi herceget a Rajna jobb partjára szorította vissza, marsallá tették, 1759. pedig az összes Németországban lévő francia hadak vezérévé nevezték ki. Broglienek bergen mellett kivívott fényes győzelme után C. Hessenen és Vesztfálián át a Weserig nyomul elő; de a Minden mellett (aug. 1.) vívott szerencsétlen csata után kénytelen volt a Rajnához visszavonulni, szept. pedig Broglie sürgetésére a fővezérségről is elmozdították.

Contagium

(lat.) a. m. érintkezés, az orvostudományban a ragadós beteségek előidéző oka, a fertőző anyag, amely a betegről más, egészségesekre átviszi a bántalmat; a direkt testi érintkezés alapján történő átvitet C. fixumnak, viszont levegőn át történő fertőzést C. diffusumnak mondták a régebbi orvosok.

Contango

londoni börze-kifejezés a reportra, l. o.

Contarii

(lat.), a császárok korszakában azok a lovasok, kik contus-szal harcoltak; l. Contus.

Contarini

velencei nemes család, a tizenkét legelső család egyike, mely Olaszországnak számos nagynevü férfiút, négy patriarkát, nyolc dogét, sok hadvezért, államférfiút, művészt, költőt és tudóst adott. Gazdagságát az afrikai gyarmatokkal folytatott kereskedelmének köszönhette.

A dogék közül megemlítendők: C. Domonkos, aki 1043-1071. kormányozta Velencét és több szép középülettel gazdagította szülővárosát: a Márk-templom alatta nyerte mai alakját, ő építette szent Miklós kolostorát a Lido szigetén és Angelus kolostorát is. C. Jakab 1275-1280. volt velencei doge. Megfékezte a lázongó Triesztet és Capodistriát; szerencsével harcolt Ancona ellen, melyet a velencei fenhatóság elismerésére kényszerített; leverte a Di Cortazzi-féle lázadást, mely Kréta szigetének Velencétől való elszakadását tűzte ki célul és több várost meghódított Dalmáciában, Isztiában és Romagnában. C. András mint doge 1367-1382. uralkodott. Véget vetett a triszti és kandiai lázadásnak s békét kötött Ausztriával. Dicsőségesen fejezte be az ugynevezett chioggiai háborút, mely csekély megszakítással száz évig folyt Velence és Genova között is mely Velencére nézve már is nagyon kedvezőtlen fordulatott vett, mert Genovát Nagy Lajos magyar király is támogatta. A döntő pillanatban azonban C. Chioggiát (1380) megadásra birta, mire Genova (1381) békeért könyörgött. Ő volt az első doge, aki fölött hivatalos halotti beszédet mondottak. A köztársaság azzal mutatta ki háláját, hogy C.-nak a genovai háborúból való visszatérését Veronese Pál által államköltségen lefestette. C. Miklós, aki 1630-31. volt velencei doge, több jeles művet irt. Megemlítendők: De rerum perfectione libri VI. (Vel. 1576); Modo della elezione del serenissimo principe di Venezia (Róma 1630). Részletes történeti műve, az: Istoria venziana, mely 1597-1628. terjed, kéziratban maradt hátra. C. Károly doge alatt (1655-56) történt, hogy Mocenigo velencei tengernagy győzedelmesen harcolt a török hajóhad ellen a Dardanellákban. C. Domokos (1659-74) öldöklő hadjáratot folytatott a törökök ellen (1663-66) Kandia birtokáért.

A C.-családnak egyéb említésre méltó tagjai voltak: C. Gáspár biboros, szül. Velencében 1483., megh. Bolognában 1542. Bölcsészeti tanulmányait 1501 óta Padovában végezte. Mint Velence követe résztvett az 1521. wormsi birod. gyülésen, békét kötött V. Károly császárral, kit Belgiumban, Angol és Spanyolországba is elkisért. A köztársaság 1526. Rómába küldte, hol mindent megtett, hogy a pápát, VII. Kelement, a franciákkal való szövetségre birja és hogy a császár hatalmát Olaszországban minél inkábbb megszorítsa. Miután törekvése sikertelen maradt, Bolognában ujabb békét kötött a császárral. III. Pál pápa 1535. biborossá tette s ez időtől fogva C. fáradhatatlanul működött az egyház érdekében, nevezetesen a németországi egyházszakadás orvoslására. Ismételten sürgette az egyháznak alapos reformját, főleg a Consilium de emendanda ecclesia c. művében 1537. mint a pápai széknek meghatalmazottja a regensburgi birodalmi gyülésen 1541. őszintén törekedett a protestánsok és katolikusok kibékítésére. Első művei többnyire bölcsészetiek, a későbbiek tisztán vallásos munkák. Legismeretesebb műve: De magistratibus et republica venete (Pár. 1543; olaszul Vel. 1591). Németországban írt követjelentései igen fontosak a refomáció történetére nézve. V. ö. Brieger, Gasparo C. und das Regensburger Konkordienwerk (Gotha 1870); Dittreich, Regesten und Briefe des Kardinals Gsparo C. (Braunsb. 1882); U. az, G. C. (1885); Brieger, C. (1887.) - C. Simon, született Velencében 1563 augusztus 27-én, meghalt 1633. Velencei követ volt több olasz udvarnál, továbbá II. Fülöp, XIII. Lajos, V. Pál pápa és III. Hahommed szultán udvaránál. Korának egyik jelesebb latin költőjét tiszteljük benne. V. ö. Farsetti, Vita di Simone C. (Vel. 1772). - C. János, olasz festő (1549-1605), kezdetben Tiziant, utóbb Palma Giovenet követte; művei nagyrészt a velencei doge palotában és velencei templomokban vannak. - C. Lajos, korának hires államférfia, megh. Velencében 1653. Mint velencei követ szövetséget hozott létre (1629) XIII. Lajos és Velence között, mely Ausztriát Veltlin elfoglalásában gátolta. A vesztfáliai békekötésnél is képviselte Velencét.


Kezdőlap

˙