Cordeliers

(fr., ejtsd: kordeljé) a. m. kötél-hordók, így hivják Franciaországban a reguláris fanciskanus barátokat. A francia forradalomban azt a politikai klubot nevezték így, mely Párisban a C. kolostorában tartotta összejöveteleit, s amely csakhamar hatalmassá lett, és tulment a jakobinusok erőszakoskosásain is.

Cordia

Plum. (növ.), l. Mellbogyó.

Cordiaceae

Cordiafélék vagy Tournefortieae (növ.), kétszikü, s főleg a trópusok közt tenyésző növénycsalád a csövesviráguak rendjében. Fák vagy cserjék egyszerü, váltakozó, pálhátlan levelekkel, bőrszerü lombbal és kétlaki virágokkal. Többnyire orvosi használatra szolgálnak. Ide tartozik a Heliotropium, Tournefortia és Cordia.

Cordicolae

(lat.), a. m. szív-titsztelők, a XVIII. századból eredő gúnynveve a «Jézus szive» tisztelőinek.

Cordier

(ejtsd: kordjé), 1. Károly Henrik József, francia szobrász, született Cambraiben 1827-ben. A francia kormány Afrikába küldte ki tanulmányutra. Ezen útjának gyümölcse számos, keleti tipusokat ábrázoló szobra, melyeket, hogy színhatást is érjen el velök, gyakran több anyagból állított össze, ilyenek: a Timbuktui néger (1851), az Afrikai Venus, egy khinai házaspár csoport (1852); mongol és mongol nő (1853); 12 afrikai mellszobor, többnyire bronzból (1857); egy algéri zsidó nő mellszobra zománcozott bronzból, ónixból és porfirból (1863); egy arab nő életnagyságu szobra zománcozott bornz- s ónixból (1866); egy fellah mellszobra bronzból, aranyból, ezüstből, türkizekből és porfirból. C. készítette Gérard marsall szobrát Verdunben (1856); Amphitrité diadalát (1861), Keresztelő Jánost a párisi St.-Jacques la Boucherie torony számára Párisban, a Harmonia és Költészet szobrait a párisi új operaház számára stb. C.-nek csekély képzelő ereje, de éles megfigyelő tehetsége van.

Cordierit

l. Kordierit.

Cordilleras

(ejtsd: kordilleras). Tágabb értelemben azon hegység neve, amely Dél-Amerika nyugati részén huzódik végig. Szorosabb értelemben C.-nek vagy Cordillera de la Costa-nak hívják a Csendes-oceán partján elhúzódó hegyláncot, megkülönböztetésül az Andoktól. A tulajdonképei C. ritka kivétellel vízválasztóul szolgálnak a Csendes- és Atlanti-oceán közt; a K.-i lejtő, vizei nagyobbára áttörik az Andok pongóit vagyis szorosait. A két hegylánc, amely egymástól néhol 320 km.-nyire van, helyenkint egy-egy hegycsomóban egyesül; így a d. sz. 14°30' alatt a Raya-szorosban, a d. sz. 10°15' a Cerro de pasco és Ecuador déli határán a Loja hegycomóban. L. Amerika.

Cordite

Angliáan használatos, kevés füstöt eresztő lőpor neve, mely körülbelül olyan összetételü, mint a Nobel-lőpor. Színe barnás, alakja hosszu fonálszerü, s a töltényekbe való berakásnál bizonyos meghatározott hosszuságokra vagdalják ki. E formájától kapta nevét is.

Cordoba

v. Cordova. 1. Andaluzia egy része; tartomány Spanyolországban Ciudad Real, Jaen Grnada, Sevilla és Badajoz közt, 12,727 km2 területtel, (1887) 420,728 lakossal. A Guadalquivir két egymástól különböző részre osztja; az északi a Sierra, a déli a Campiňa; amazt hegyek takarják, a Sierra Morena ágai, amelyeket itt Los Pedrochesnek hívnak. A Sierra hűvösebb és ásvány-kincsekben gazdagab, különösen fontos a belmezi széntelep. A Campiňa sík, de egyszersmind száraz és meleg. A Guadalquivir a főfolyó, amely itt veszi föl a Genilt, a Curnát, a Guadajozt, a Guadiatot és Bembezart. Néhány patakja a Guadianába torkollik. A termékek a búza, az olajfa és a szőllő, de nagy területek pusztán legelőkül szolgálnak. Az öntöző csatornák hiánya miatt jó nagy része terméketlen. - 2. Egykoron egy arab királyság, ma az ugyanily nevü tartománynak fővárosa, 104 méter magasban, a Guadalquir jobb partján, a Sierra de C. déli lábainál, (1887) 55,614 lak. A Guadalquiviron a rómaiak által épített és az arabok által 719. rekonstruált 16 egyenlőtlen nagyságu ivből álló kőhid visz a Campo de la Verdad nevü külvárosba, melynél sok a malom. A város környéke nagyon termékeny; éghajlata egészséges, de nyáron nagyon forró. A népies legenda szerint az arabok idejében egy millió lakosa volt, 200,000 házat, 80,000 palotát, 900 fürdőt, 600 karaván-szerájt és 300 mecsetet számlált. A mai város sokkal kisebb tért foglal el, mint a régi; ennek jó részét kertek és romok foglalják el. A várost falak veszik körül, amelyeket négy-, nyolcszögletü vagy gömbölyü tornyok ékesítenek. A Guadalquivir D-i partján a Carrahola nevü szép erősség védi a hidat. A hídtól Ny.-ra, annak közelében narancs- és gránátfaligetek közt áll a mór királyok régi palotája. Mellette vannak az Alkazar-tornyok, amelyekben az inquizició székelt egykoron, és a Paloma-torony, amelyben a kalifák fürdői voltak. Legkiválóbb és egyszersmind a világ egyik legszebb műemléke azonban a 786-794-ből való régi mecset, amelyet sajnos, az 1523. beleépített székesegyházzal részben elrontottak. A mecset külseje semmit sem mutat, 10-20 m. magas fal, amelyen négyszögletü tornyok állanak; hossza 167 m., szélessége 119 m. É-ról D-nek 19, 10-11 m. magas hajó vagy folyosó, K-ről N-nak pedig 36, sokkal szűkebb folyosó van benne. A folyosókat alkotó 1106 (ezelőtt 2000) oszlop, amelyeken kettős sorban boltívek nyugosznak, márványból, porfirból, jáspisból stb. készültek. 1140-et Leo konstantinápolyi császár adott, 115 Franciaországból (Nimes és Narbonne), 60 Spanyolországból, a többi pedig az afrikai római épitményekből való. Belsejében van a szentség vagyis mihrab, ez oly szép, oly gazdag, oly tündéri, hogy hozzá hasonlót csak az «ezeregy éjszaká»-ban találhatni. Modern épületei közt csak a püspöki palota érdemel említést szép kertjeinél és gazdag nyilvános könyvtáránál fogva (20,000 kötet). A város utcái nagyobbára szűkek és szabálytalanok; a magánházakat nagyobbára szép kertek veszik körül. Legszebb utcája a Calle Real, legszebb tere a plaza mayor. C.-ban szül. Seneca, Lucanus és Averroes. C.-t az ókorban Cordubat a kartagóiak alapították. 152. Kr. e. Marcus Marcellus foglalta el Róma számára. A Munda melletti ütközet után, mivel Pompejus pártján állott, sokat kellett szenvednie; ennek dacára a későbbi időkben is Hispania egyik legkiválóbb városa maradt. 571. a gótok, 711. pedig a mórok foglalták el. Az Omajjadák uralma (756-1031) alatt érte virágzása korát. I. Abdurrahman 756. székvárossá tette; csakhamar egyikévé lett a mohammedánus világ legkiválóbb helyeinek. Egy muzulmán költő szerint az időben «a világ minden városát felülmulta a Guadalquiviren átvezető hidjával, nagy mecsetjével, Azzara városrésszel és a tudományosságával». A spanyolok birtokába 1236. jutott. 1808. a franciák foglalták el. - 3. Argentia egyik tartománya San Luis, Rioja, Catamarca, Santiago, Santa Fé tartományok és Pampas territorium közt 174,768 km2 területtel és (1889) 427,600 lak. A tartomány a hosszu Sierra de C. (legmagasabb csúcsai: a Cerro Gegantes és Cerro Campagni) részében kopár, sós sivatag, keleti részében pedig füves, nyájakkal benépesített terület. Csekély vizei nagyobbára lagunákban vesznek el, kivéve a Rio Tarcerot vagyis Carcaraňat, amely a Paranába torkollik. A lakosság csak kisebb mértékben foglalkozik földműveléssel, nagyobb része állattenyésztő vagy a réz- és ólombányákat műveli. - 4. Az ugyanily nevü tartomány fővárosa Argentinában, 20 km.-nyire a Sierra de C.-től, 405 m. magasban a Rio Primero által kimosott völgyben, (1891) 66,247 lak., egyenes egymást derékszögben metsző utcákkal, csinos kormánypalotával (cabildo), San-Carlóról elnevezett nagy collegioval, csillagvizsgálóval és nehány humanitárius intézettel. Középponti fekvésénél fogva Bolivia, az É-i és Ny-i tartományok, továbbá Rosario és buenos-Ayres közt, kereskedelme is meglehetősen élénk. 1573. alapította Hieronymus Cabrera. A C.-i egyetem az utolsó 25 év alatt rendkivül hanyatlott. V. ö. Carano, Universitad de C. (Buenos-Ayres 1892).

Cordoba

Ferenc Fernandez, kubai ültetvényes, aki 1517. a hires Alaminos kormányossal Honduras felé hajózott és Yucatanban bámulattal látta az ottani indiánusok magas műveltségi fokát. Nagy küzdelmek között tért vissza floridán át és nemsokára meghalt az uton kapott sebei következtében.


Kezdőlap

˙