1. Ágoston, svájci iró, szül Zürichben 1826 febr 27., megh. u. o. 1885 aug. 16. Legismertebbek humoros, német nyelvü munkái: Lieder (Cassel 1853); Der Herr Professor Idyll (Winterthur 1872); De Herr Vikari (u. o. 1858); Der Sang vom Aerger (Zür. 1881); Ein Buch ohne Titel (St. Gallen 1855); továbbá vigjátékok: De Ritchnecht (1873); Die Maler (1875); Wie d'Warret würkt (1884). Fordított Burnsből is.
2. C. Arnold, svájci tájképfestő, szül. Rómában 1846., megh. u. o. 1874. Főművei: Titus bevonulása Rómába; Marino Faliero elitéltetése; Dante Infernoja illusztrációi stb. Technikája ragyogó.
3. C. Herman, festő, C. Salamon fia, szül. Frascatiban 1844 jul. 23. Tájképeket fest. Ilyenek: Erdőrészlet; Búcsujárás Sorrentóban; Vihar St.-Honoré szigetén; Ciprusi tájképek (az angol királyi család birtokában).
4. C. Salamon, svájci festő, szül. Zürichben 1810., megh. 1892 jul. 4. Művei: A comoi tó, Villa Madama; aquarell-gyüjtemény az angol királyné birtokában, velencei tájképek stb.
(lat.), az a boncolástani művi eljárás, amely gyantás anyagoknak v. felolvasztott fémkeverékeknek (cinn, ólom stb.) a vérerekbe vagy más mirigyes üregekbe és csövekbe befecsekendezésében áll, - aztán a megmerevedés után az összes szervek lerothadás céljából, vizbe vagy valamely savba p. sósavba tétetnek, amely a lágyrészeket lemarja, minekutána a befecskendezett üregrendszerek kiöntvénye marad meg. - Ezen eljárást Hyrtl emelte nagy tekintélyre e c. munkájában: Die Corrosi onsanatomie etc.
város Erie countyban, Pennsulvania É.-amerikai államban, a C.-tó közelében, (1890) 5677 lak., fakereskedéssel és iparral.
(franc., ejtsd: korszlé) a. m. könnyü mellvért.
l. Korzika.
Navarro county székhelye Texas É.-amerikai államban, Dallastól D-re, (1890) 6285 lak., élénk kereskedéssel és fejlődő iparral.
előkelő firenzei patricius-család, mely már a XIII. században létezett; a Mediciek uralkodása alatt jutott tekintélyhez, vagyonhoz és marchese cimhez. Az egyháznak a család egy pápát adott, Lorenzót, aki XII. Kelemen név alatt 1730-1740. Pápáskodott. Ez aC.-kat hercegi rangra emelte. Felemlítendők a családból: 1. C. Andrea, fiesolei püspök, született 1302., megh. 1373 jan. 6.; VIII. Orbán 1629. Szentté avatta. - 2. C. Neri, III. Cosmus nagyherceg szolgálatában követ, majd bibornok és XII. Kelemen minisztere; megh. 1770. - 3. C. donTommaso, szül. Rómában 1767 nov. 5., megh. u. o. 1856 jan. 6., 1809-14. Tagja volta római szenátusnak; 1847. IX. Pius alatt szenátor, 1848. Az ideiglenes kormány, s 1851. Az apostoli kamara pénzügyi tanácsának tagaj. - 4. C. don Neri, az előbbeni testvére, szül. 1771., megh. 1845; kiváló államférfiu, a direktórium alatt Párisban Toscana képviselője, azután államtanácsos és a bécsi kongresszuson Toscana követe. III: Ferdinand és II. Lipót alatt államtitkár, 1844. Miniszter. - 5. C. Andrea, castiglianoi herceg, donTommaso fia, szül. 1804 jul. 16., megh. magtalanul 1868. Márc. 5.; 1849-1856. Toscanai külögyminiszter volt.- 6. C. don Neri, lajaticoi marchese, donTommaso 2-ik fai, szül. 1805 aug. 13., megh. Londonban 1859 dec. 1. Katonai kiképeztetést nyervén, Livorno kormányzója lett s 1847. A toscanai nagyhercegnek azt tanácsolta, hogy hozza be az alkotmányt. Erre 1848. Államminiszter lett, de nemsokára visszavonult, mint tábornok, a magánéletbe. 1859. Firenzében tagja volt az ideiglenes kormánynak s mint követ halt meg Londonban. Négy fia közül a legidősebb C. Tommaso, castiglianoi herceg, szül. 1825 febr. 28., jelenleg a család feje s firenzei polgármester.
(ol., ejtsd: korzó) a. m. futás. Olaszországban a lovak versenyfutása (lovas nélkül); továbbá díszes fogatokon lassu átvonulás valamely város főutcáin, mint p. a karnevál alkalmával, mely szokásnak Olaszország csaknem minden városában egy-egy utcsa köszöni nevét; legismertebb a római C. Ugynevezett tavaszi vagy virág-C.-t rendeznek most a fővárosok nyilvános kerteiben, minőt Budapesten 1893. Pünkösdkor a hirlpairók rendeztek a tűzkárosultak javára.
Vilmos Pál, német nyelvtudós, szül. Brémában 1820 jan. 20., megh. Berlinben 1875. Jun. 18. Több helyen tanárkodott, 1867. Pedig visszavonult a Berlin melletti Lichterfeldébe. Leginkább a latin nyelvvel foglalkozott. Munkái: Ueber Aussprache, Vokalismus und Betonung der latein. Sprache (Lipcse 1858; 1868); Nachträge (1866); Ueber dei Sprache der Etrusker (Lipcse 1874) stb.
1. Cornelis, hollandi rézmetsző, született Hoornban 1533 körül, dolgozott az antwerpeni Cock Jeromos számára, 1556. Velencébe ment, hol Tizian vendége volt, majd pedig Rómába, hol megh. 1578. Tizian, Ráfáel, Michelangelo, Correggio stb., valamint saját művei után készített metszeteiben iparkodott az olasz és a hollandiai metszés jó oldalait egyesíteni. C. iskolájába tartozik többek közt Carracci Agostino is.
2. C. Ferenc, flamand költő, szül Antwerpenben 1834 jun. 21., megh. Brüsszelben 1878 jan. 18. Művei: Liederen (Antwerpen 1857-59); Zing-Zang (Brüssz. 1866); Leideren (Groningen 1868); lefordította Burns szebb dalait (Brüsszel 1862). 1861-től kezdve szerkesztette a De Toekomst, tujdschrift voor opvoeding en orderwijs, taal-en letterkomde c. lapot.