Crayer

Gáspár, flamand festő, szül. Antwerpenben 1582., megh. Genfben 1669 jan. 27., eleinte szülővárosában, majd Brüsszelben Coxie Ráfáelnél tanult, azután mester, a városi tanács tagja, végre a király festője lett. Roppant sokat festett, főleg oltárképeket, melyek közül csak az 1620 körül az aalsti Mártontemplom számára festett Madonnáját említjük meg. Különösen sokta dolgozott Genfben, hova 1664-ban költözött. Festményeinek nagy része az ottani muzeumban van.

Crayon

(franc., etjsd: kréjon), rajzolásra használt fekete v. színes kréta. A C.-szerü metszet egy faja a rézmetszetnek, melya krétarajznak vonásait utánozza. A XVIII. század közepén Franciaországban keletkezett.

Creanga

(ejtsd: krjángá) János, román iró, szül. Moldvában, Hummulestiben 1837., meghalt Jasiban 1889. Egyházi pályára lépett s mint institutor működött. Meséiben a tősgyökeres román nyelv lüktet, telve a román paraszt szájából hallott fordulatokkal, közmondásokka. A jasii junimista irodalmi társaságnak volt tagja s művei e társulat közlönyében, a Convorbiri literareban jelentek meg. Hires meséi: a Harab alb (100 oldal) s az Ivan Turbincaról szólók. Eredetisége s jóizü humora az Amintiri din copilarie (Gyermekkori emlékek) c. művében nyilatkozik a legtisztábban.

Creas

(a spanyol crea szótól), bőr-vászon, igen erős és sűrü szövésü lenvászon; jelenleg a hasonló minőségü fehérített pamut-vászonnemüeket hivják igy; l. Pamutszövet.

Creatiansmus

(lat.). Az emberi lelkek származására nézve a hittudósok körében már az őskeresztény egyházban kétféle nézet uralkodott; az egyik szerint a lélek a test fogantagása alkalmával származik, mintegy a szüléktől átplántálódik, mint a bujás utján keletkező uj szőllőszál a régi tőkétől (traduciánizmus); a másik nézet szerint a fogantatás alkalmával csak a test keletkezik, a lelket isten teremti. Ezen nézet neveztetik C.-nak. A görög-keleti egyház tanrendszerében eleitől fogva ez utóbbi nézt volt uralkodó, a középkor skolasztikusainak egy része is ezt vallotta, később pedig Kálvin és a reformált egyház küzdött a C. mellett.

Creatio

(lat.), a bibornokoknak az előirt ünnepies szetartások melletti kinevezése. A szertartásokhoz tartozik a vörös bibornoki süvegnek (birretum) és a vörös kalapnak (galerus) átadása, a száj becsukatása és kinyitása - Clausura et apertura oris (l. o.) -, a gyűrűnek átadása és egy külön cimnek kijelölése. A vidéki, nem Rómában székelő bibornokoknak csak a föveget szokás megküldeni, s ezt a fejedelem adja át az ajánlatára kinevezettnek. A kalapnak átvétele végett azonban minden vidéki bibornok egy év alatt Rómában személyesen tartozik megjelenni, mely alkalommal a kinevezést kisérő egyéb hagyományos szertartások is végrehajtatnak.

Creator

(lat.) a. m. teremtő.

Crébillon

(ejtsd: krébijon), 1. Kolozs Proszper Jolyot (az idősb), francia drámairó, szül. Dijonban 1674 junius 13., megh. Párisban 1762 junius 17. C. sokáig szegényesen élt, 1750. Cenzori hivatalt kapott, 1745. Pedig a kir. Könyvtárban jutott álláshoz. 1731 óta tagja volt az akadémiának. Voltaire bosszantására Pompadour asszony és a francia udvar C.-t ugy portálták, mint a korabeli legnagyobb drámairót s XV. Lajos C. műveit díszkiadásban adta ki (Pár. 1750). Catilina (1749) és Le Triumvirat (1853) tragédiái már megbuktak s Cromwell-jét már be sem fejezte. Összes művei Párisban 1812, 1818 és 1828. Jelentek meg.

2. C. Kolozs Proszper Jolyot (az ifjabbik), fancia regényiró, az előbbinek fia, szül. Párisban 1707 febr. 14., megh. u. o. 1777 ápr. 12-én. Vidám, kellemes társalgó volt, kinek szokásai és modora éppen ellentétben állottak azok jellemével, kiket regényeiben leirt. Ismeretesebb művei: Lettres de la marquise au comte de (Páris 1832); Tanai et Néadarmé (1734, 2 köt); Les égarements du coeur et de l'esprit (Hága 1736, 3 köt.); Le sopha, conte moral (Pár. 1745, legismertebb műve ); Les amours de Zéokinizul (Amsterd. 1746); Ah! Quel conte! (1764); Lettres athéniennes (1771) stb. Összes művei (Oevres complétes ) 1772 és 1779. Jelentek meg Párisban 7 kötetben.

Crécy

(ejtsd: kreszi), több helység neve Franciaországban; köztük a legjelentékenyebb: C.-en Ponthieu Somme départementban, a Maye partján, (1891) 1614 lak., bőrcserzéssel és fűrészmalmokkal. Ismeretes az 1346 aug. 26. Az angolok és franciák közt itt vivott csatáról. Az angolok III: Edvárd király és a 16 éves walesi (fekete) herceg vezérlete alatt a C.-i erdőben védelmi állásban voltak (seregök állott), midőn a VI. Fülöp, János cseh király és Alencon grófja által vezérelt 68,000 (8000 lovas, 60,000 zsoldos, ezek közt 6000 íjász) főből álló francia had megtámadta. A franciák heves, de rendetlen támadása az angolok ellenállásán megtörött; a rendetlenségben visszasiető csapatok ellen ekkor a walesi herceg kirendelte csapatait; a franciák rendetlen futásnak eredetek és kegyetlen vereséget szenvedtek; elesett 11 tagja a fejedelmi családoknak, a többi közt János is, 1600 lovag, 4000 nemes apród és 20,000 közvitéz. Az angolok fényes győzelmének gyümölcse Calais volt.

Credé

Károly Zsigmond Ferenc, német orvos, született Berlinben 1819., megh. Lipcsében 1892 márc 3. Doktorrá 1842-ben avatták. 1843-48-ig Busch segédje volt a berlini szülészeti klinikán. 1850. Magántanárrá habilitálták, 1852-ben a berlinisz ülésznőiskola igazgatójává és a szülészeti osztály vezető orvosává nevezték ki. 1856-ban a lipcsei egyetemre hivátk meg a szülészet tanárának és a szülőintézet igazgatójának, ahol mindjárt belépésével szülészeti és nőgyógyászati poliklinikát alapított. 1860-ban udvari tanácsossá. 1870-ban titkos orvosi tanácsossá nevezték ki. C. nagy érdeme, hogy szülés utáni méhvrészéseknél és a placenta késlekedő leválása esetén a méhfundus metodikus dörzsölését, egybekötve a méhnek a kezekkel történő kompressziójával, divatba hozta, miáltal hatékony és veszély nélküli eljárást honosított meg. Szerkesztője volt Siebolddal, Heckerrel, Martinnal együtt a Monatsschritft für Geburtskunde és Spiegelberggel az Archiv für Gynaekologie c. folyóiratoknak. Legnagyobb műve. Klinische Vorträge über Geburtschilfe. V. ö. Gedächtnissrede auf Franz Credé, von Prof. Sänger (Lipcse 1892).


Kezdőlap

˙