Csernavoda

(törökül: Bogazköi), kis város a romániai Dobrudsában, Constanta kerületben, jobbra a Dunától, vasut mellett, 2700 lak. 1854. az oroszok a várost elfoglalták.

Cserne

kisközség Trencsén vármegye csacai járásában, (1891) 1628 tót lakossal, vasuti állomással, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral.

Csernegy

(Churang) nemzetség tagjai közül több mint tiz vasvári jobbágy 1268. V. Istvántól nemességet kapott.

Csernegyház

(Csernegyháza), kisközség Temes vármegye központi járásában, (1891) 1474 oláh lakossal.

Csernek

hegy Bereg vármegyében Munkács mellett, rajta ama hires bazilita-kolostor állott, melyet Koriatovich Tódor podóliai fejedelem és beregvármegyei főispán, kivel a rutének Felső-Magyarországba bevándoroltak, a XV. század elején Szent-Miklós tiszteletére alapított. 1649. a magyarországi rutének gör. egyesült szertartásu püspökségének székhelyévé lett, mig Bacsinszky Endre püspök azt 1778. Ungvárra helyezte át. V. ö. Ország-Tükre 1862. 20. sz.

Csernely

kisközség Borsod vármegye ózdi járásában, (1891) 1033 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Cserni

Jován cár, l. Fekete Iván.

Csernigov

1. kormányzóság Oroszországban, Kiev, Pultava, Kurszk, Orel, Mohilev és Minszk kormányzóságok közt 52 402 km2 területtel, (1886) 2 182 627 lak. (esik 1 km2-re 42). Az egész kormányzóság sik terület, csak a folyamok mentén huzódnak el alacsony földhátak. Nagyobb folyóvizei a Ny-i határon a Dnyepr, azonkivül a Deszna, Szos és Trubes; számos apró tava jelentéktelen. Gluchov járásában sok és jó minőségü porcellánföldet ásnak. A földnek közel 10%-a terméketlen; északi részei erdősek. A gabonanemüeken, főképen rozson kivül burgonya, kender, cukorrépa, len és dinnye a főtermékei. Az állat-, főképen ló- és juhtenyésztés jelentékeny (több mint fél millió lova és közel 1 millió juha van). Legjelentékenyebb iparágai: a cukorgyártás, posztószövés és mészégetés, továbbá gyufagyártás, olajpréselés, bőrgyártás és fafürészelés. C. 15 járásra (Borszna, Gluchov, Gorodnya, Konotop, Kozolec, Krolevec, Mylin, Nyesin, Novgorod, Szjeverszk, Novoszibkov, Oszter, Szosznica, Sztarodub, Szuras és C.) oszlik. - 2. Az ugyanily nevü kormányzóság székhelye Oroszországban, a Deszna partján, érseki székhely, (1885) 26 815 lak., kik a környék termékeivel élénk kereskedést űznek, a XI. századból való székesegyházzal. C.-ről 907. történik először említés. Hosszabb ideig a róla elnevezett fejedelemségnek volt székhelye. 1239. Batu khán földulta. A XIV. század óta Litvániához, későbben Lengyelországhoz tartozott; 1648 óta Oroszországé.

Cserni-Jar

járási székhely Asztrakán orosz kormányzóságban, a Volga mellett, (1885) 5070 lak., régi jelentéktelen erődítményekkel, halászattal és marhatenyésztéssel.

Csernisev

orosz grófi és hercegi család idősebb és ifjabb ággal. Ez utóbbihoz tartozott C. Gergely, Nagy Péter egyik legderekabb tábornoka, szül. 1672., megh. 1745 julius 30., akit Erzsébet cárnő emelt grófi rangra. Idősebbik fia, C. Grigorjevics Zakariás, szül. 1705., megh. 1775. II. Katalin alatt hadügyminiszter volt s a hétéves háboruban vezérkedett. Később a hadi tanács elnöke és birodalmi tábornagy lett. Fitestvérei közül Grigorjevics Iván II. Katalin és I. Pál idejében tengerészeti miniszter, Grigorjevics Péter pedig meghatalmazott miniszter volt a porosz, majd a francia udvarnál. Ivánnak egyik unokája, Zakariás, részes volt a dekabristák (l. o.) összeesküvésében s ezért Szibériába számkivetették. Az idősebbik ág legnevezetesebb tagja C. Ivanovics Sándor herceg volt, szül. 1799., megh. Castellammareban 1857 jun. 20. Résztvett az austerlitzi ütközetben, valamint az 1807. hadjáratban is. Mint diplomata többszöri kiküldetésben járt Párisban. A wagrami és asperni ütközetekben Napoleon mellett volt. Az 1812. hadjáratban egy vakmerő hadimozdulattal megmentette Vincingerode tábornokot az elfogatástól. Időközben tábornagyi rangra emelkedve I. Sándor cárt elkisérte a bécsi kongresszusra, azután Aachenbe és Veronába s mind több kitüntetés érte. Miklós cár koronáztatása alkalmával grófi rangot kapott, 1832. hadügyminiszter és a császári vezérkar főnöke lett. 1841. hercegi rangra emeltetett, 1848-ban pedig a birodalmi tanács és a minisztertanács elnökévé lett.


Kezdőlap

˙