Csillaglevél

(növ.), l. Asterophyllites Brogn.

Csillagmoha

(növ.), Baumgarten igy nevezi a Mnium Dill. lombos mohát; hazánkban 13 faja él.

Csillagnap

l. Nap- és Csillagidő.

Csillagok belépése

L. Belépés és Csillagfedés.

Csillagok fölkelése

A csillagok felkelnek, mikor az észlelő látóhatárának keleti részén feltünnek. A fölkelés valódi és látszólagos, a valódi felkelés pillanata az a pillanat, melyben az illető csillag vagy égi test középpontja a valódi látóhatárba ér, a látszólagos felkelés akkor áll be, mikor az égi test tényleg láthatóvá lesz, mi a sugártörés folytán mindig a valódi felkelésnél valamivel korábban esik meg. Minthogy a C.-kor az illető csillag zenittávolsága 90°, azért az egyenlítő és a sark közti helyekre a csillagok egy része mindig a látóhatár felett, másik része a látóhatár alatt marad, azaz nem kel fel, és csak a megmaradó rész kel fel és nyugszik le. Ha ugyanis a csillag távolsága a sarktól az illető hely földrajzi szélességével egyenlő, a csillag már többé nem kel fel és nyugszik le, hanem az alsó tetőzésnél (l. o.) éppen csak érinti a látóhatárt; ha a sarktól való távolság kisebb, mint a földrajzi szélesség, a csillag mindig a látóhatár fölött marad. Ha a csillagnak a sarktól való távolsága a földr. szélességnél nagyobb, de annak 180 -ra való kiegészítésénél kisebb, a csillag felkél és lenyugszik. Végre, ha a csillagnak az ellenkező sarktól való távolsága akkora mint a földrajzi szélesség, a csillag csak érinti a látóhatárt és soha affölé nem emelkedik; az ennél az ellenkező (reánk nézve déli) sarkhoz még közelebb álló csillagok természetesen még kevésbbé kelnek fel látóhatárunk fölé. A csillagok keltének idejét bizonyos helyre megkapjuk, ha az időben kifejezett fél napi ivet a delelés idejéből levonjuk. A Nap, Hold és a bolygók keltének kiszámításánál még ezen égi testek mozgását, Nap- és Holdnál meg látszólagos sugarukat is tekintetbe kell vennünk. Ha csak megközelítő értékeket akarunk a C. idejére, azokat az éggömbbel (globusszal) is megkaphatjuk. A globust mindenekelőtt az illető hely földrajzi szélességére állítjuk be, aztán az ekliptika azon pontját, melyben azon a napon a Nap van, a déllővonal alá hozzuk és az órakör mutatóját déli 12-re állítjuk; ha már most a globus forgatása által az illető csillagot a látóhatár keleti vagy nyugati részére állítjuk, a globusszal együtt forduló mutató a csillag keltének, illetve nyugtának idejét mutatja. A görögök és rómaiak, különösen az akkori költők, a C.-t még más értelemben is használták. Hogy ugyanis az évszámlálás akkori bizonytalanságában pontosabban jelölhessenek meg valamely időpontot v. időszakot, a csillagok keltét a Nap keltével és nyugtával hozták összeköttetésbe és háromféle C.-t különböztettek meg, u. m. 1. a heliakus C.-t (ortus heliacus, mikor a csillag ugyanazon a napon lép ki a Nap sugaraiból, melyen pitymallatkor ismét ujra láthatóvá lesz, vagyis a Nappal való konjunkció után először lép ki a Nap sugaraiból; elsőrendü csillagokra nézve a Nap körülbelül még 10° -nyira van a látóhatár alatt, mikor azt megint hajnalban fölkelni látjuk. A régi egyiptomiaknál különösen a Siriusnak heliakus felkelése volt fontos körülmény, mivel ezzel kezdődtek a Nilus áradásai. 2. A kozmikus felkelés (o. cosmicus), mikor a csillag a Nappal együtt kel föl, kelte tehát nem látszik; az ekliptikához közel álló csillagokra nézve 12-15 nappal előzi meg a Nap sugaraiból való kilépést. 3. Az akroniktikus felkelés (o. acronycticus), mikor a csillag a Nap nyugtakor kel föl, mi a kozmikus k.-től 6 hóval különbözik, amikor a felkelés éppen még esthajnalban látható. V. ö. Tafeln z. Bestimmung d. jährlichen Auf- u. Untergänge der Gestirne; Walter F. Wislicenius, Public, der Astron, Gesellsch. XX.

Csillagok kilépése

L. Belépés és Csillagfedés.

Csillagok lenyugta

A csillagok lenyugosznak, mikor az észlelő látóhatárnak nyugati részén eltünnek. A lenyugvás valódi és látszólagos; amannál az égi test középpontja a valódi látóhatárba ér, a látszólagos lenyugvás a valódinál későbben áll be, mert a sugártörés folytán még akkor is látjuk a csillagokat, mikor azok már mintegy 35 ivpercnyire vannak a látóhatár alatt. A lenyugvás idejét megkapjuk, ha az időben kifejezett fél napi ivet a delelés idejéhez hozzáadjuk; Nap, Hold és bolygók nyugtának kiszámításánál azok mozgására, illetve látszólagos sugarukra is tekintettel kell lennünk. Közelítőleg éggömb (globus) segítségével is megkapjuk a C. idejét ugy mint keltükét. A régiek a C.-t is oly értelemben vették mint a keltet: megkülönböztettek: 1. heliakus lenyugvást, mikor a napnyugta után utoljára látják a csillagot lenyugodni; 2. kozmikus lenyugvást, mikor a csillag a Nappal együtt nyugszik le, ez a lenyugvás tehát nem látható, és 3. akroniktikus lenyugvást, mikor a csillag éppen napkeletkor nyugszik le. L. Csillagok fölkelése.

Csillagos ánizs

(növ.), l. Ilicium.

Csillagos kő

az olyan korundváltozat, melynek az optikai tengelyre normálisan metszett és domboruvá köszörült lapjain hatsugaru csillag világlik. L. Asztéria.

Csillagos májfű

(növ.), az Asperula odorata L. neve; l. Erdődísz.


Kezdőlap

˙