Csónaktalpak

(ném. Bootsklampen, ol. morse, ang. boats chock), azok a csónak alsó alakjának megfelelőleg kifaragott fadarabok, melyekre a csónakot fektetik, ágyazzák, ha az nem a darukon csüng, hanem a fedélzeten van. A C. rendesen a felső fedélzeten az elő- és fő-árboc között állíttatnak fel, és pedig akként, hogy súlyukkal mindig egy fedélzeti gerendára nehezedjenek. A csónak rendesen három talpon nyugszik ezeknek kivágott részeibe illesztve, mely talpak, tekintettel a hajó ingásaira, a fedélzet deszkáiban lévő karikafejü csapszegekhez köttetnek azért, hogy félre ne csúszhassanak.

Csondor

János, Festetich György gr. jószágigazgatója Keszthelyen, az első gazdasági számviteltant bocsátotta ki magyar nyelven, ily cim alatt: Gazdaságbeli számadó és számvevő tiszti utasítások 2 köt. Keszthely 1819. Életrajzához adatok ismeretlenek. V. ö. Szinnyei, Magyar írók II.

Csongor és Tünde

Gyergyai Albert «Egy Argyirus nevü királyfiról és egy tündér szűz leányról» szóló, XVI. sz.-beli szép históriájának Vörösmarty Mihálytól való drámai feldolgozása, melynek eszméjével a költő már 1821. foglalkozott, de csak 1829. jutott rá érkezése. A dráma 1831. jelent meg Székesfehérvárott, de csak 1879 dec. 1. került először szinre a budapesti nemzeti szinházban. A tárgyául szolgáló s egyenesen Gyergyaiból merített tündérrege valószinüleg olasz eredetü, de forrását még nem sikerült kinyomozni, jóllehet már töméntelen népmesei párhuzamát és többé-kevésbbé közeli rokonát mutatta ki a hasonlító irodalomtörténeti és folklorisztikai kutatás. Ezekről l. Tündér Ilona. C.-ről behatóan értekezik Loósz István a Philol. Közl. 1892.évf. 4. és 5. füzetében, a 297. és 384. l.

Csongova

(Nagy-), kisközség Ugocsa vm. tiszáninneni j.-ban, (1891) 1183 rutén lakossal.

Csongrád

vármegye (l. a mellékelt térképet), hazánk régi tiszántúli ker. a Tisza mindkét partján: É-on Jász-Nagy-Kun-Szolnok, K-en Békés és Csanád, D-en Torontál és Bács-Bodrog, Ny-on Pest-P.-Solt-Kiskun vmegye határolja. Ter. 3413,65 km2. Felülete általában rónaság, melyen csak itt-ott látni egy-egy mesterségesen hányt halmot (temetkezési vagy őrhalom); a róna a vármegye közepe táján a Tisza felé ereszkedik alá s legmélyebb része Szeged táján van (80 m.), mig többi részének tengerfeletti magassága 84-97 m., Ny-i részében lassankint 120 m.-ig is emelkedik.

[ÁBRA] Csongrád vármegye

A vármegyét közepe táján a Tisza szeli sok átmetszéssel rövidített kanyargós mederben, melyhez mindkét parton holt erek és terjedelmes mocsarak csatlakoznak; Szentesen felül a Körös ömlik belé, Szegednél pedig a Maros. Az erek közül legjelentékenyebb a Tőkei ér és Veker ér Szentesen felül, a Mágocs ér Mágocs és Szentes határában, a Kurca és Kórógy ér Szentes, Szegvár és Mindszent vidékén, a Dong ér és Kis-Tisza Kis-Telek és Sövényháza körül s a Száraz ér Hódmező-Vásárhelytől délre. Ezen erek hajdan a Tisza árjának voltak természetes levezetői, ma csak hóolvadáskor v. nagy esőzések után telnek meg vizzel.

[ÁBRA] Csongrád vmegye cimere.

A nagyszámu tavak (több Fehér-tó, Csaj-tó, Rekettyés-tó, Hód-tó stb.) szintén csak időnkint telnek meg vizzel s a folyóvizek szabályozása folytán ezeknek, valamint a folyómenti mocsaraknak terjedelme tetemesen csökkent. A töltések mögött felfakadó vadvizek és a nedves évszakban meggyülemlő belvizek azonban ma is nagy károkat okoznak. Ezektől eltekintve C. talaja hazánk legtermékenyebb részei közé tartozik, mely nemcsak az alluviális fekete agyagon, hanem a homokos részeken is kitünő gabonát terem. Éghajlata a mocsaras részeken nem egészséges; C. az Alföld legforróbb részei közé tartozik, s magán viseli az alföldi klima jellemző vonásait. Az évi közepes hőmérséklet Szegeden 10,9° C., a juliusé 25,1, a januáré -1,2°; a hőmérséklet abszolut szélsőségei 37,4 és -24,0, ingadozása tehát 61,4° C. Csapadékban a vármegye szegény; Szentesen 577, Hódmező-Vásárhelyen 536, Szegeden csak 527 mm. az évi csapadék átlagos mennyisége, s Szeged vidéke az Alföld egyik legszárazabb tájéka.

Termények.

Termények tekintetében C. hazánk leggazdagabb vármegyéi közé tartozik. A talaj, a mocsaras részektől eltekintve, gazdagon termi meg a gabona minden nemét s a nedves rétek az állattenyésztésnek nagyon kedveznek. C. területéből 3264 km2 a termőterület, s ebből 202522 ha. szántóföld, 1107 ha. kert, 37329 ha. rét, 67796 ha. legelő, 1601 ha. nádas, 7636 ha. szőllő és 8379 ha. erdő. A szántóföldek legnagyobb része (41 %) búzával van bevetve, igen jelentékeny még a rozs, árpa és kukorica művelése is; ezenkivül termelnek még kétszerest, zabot, dohányt (1631 ha. területen 13572 q.), nagymennyiségü takarmányrépát, stb. Szőllő leginkább a homokos részen terem és sok bort ad; 1890-ben 47471 hl. must, 7885 hl. közönséges fehér, 4581 hl. vörös és 21263 hl. sillerbor termett, a csemegeszőllő termelése szintén jelentékeny. Közcélu szőllőtelep Hódmező-Vásárhelyt, Szegeden és Szentesen van. Gyümölcs nem terem sok, de jó, legkiválóbb a dinnye, melyet külföldre is szállítanak; a konyhakertészet főleg a televényes talajon jövedelmez jól. Nagykiterjedésü rétjei sok szénát adnak, de a belvizek levezetése folytán évről-évre csökkennek. A hajdan virágzó állattenyésztés ezért, bár most is jelentékeny, fontosságából sokat veszített; Legjelentékenyebb a lótenyésztés, melynek kivitele is van Romániába és Bulgáriába, továbbá a juhtenyésztés s ezzel kapcsolatos sajtkészítés. A legjelentékenyebb tenyészetek: Pallavicini Sándor őrgróf angol félvérménese, magyar gulyája, hazai fésüsfajta juhászata és hazai sertéstenyészete az algyő-mindszenti uradalomban, Károlyi Alajos gróf örökösei electoral-negretti juhászata Mágocson és Károlyi László gróf hasonló juhászata, valamint angol telivér és félvér ménese Derekegyházán. A fedeztetési állomások száma 10. C. állatállománya volt az 1884. évi felvétel szerint 68443 darab magyar és 1228 nem magyar fajtáju szarvasmarha (5,56 millió forint értékben), 42321 drb. ló (5,06 millió frt értékben), 581 szamár és öszvér, 104689 sertés, 163268 juh és birka, és 164 kecske, továbbá 485223 darab tyuk, 101232 pulyka, 178309 lúd, 102021 kacsa és 415284 galamb; a méhkasok száma 15276. A vadállomány, kivéve a mocsári szárnyasokat, nem nagyon gazdag; nagyobb vad teljesen hiányzik, bár még a mult században rengeteg sok vaddisznó tanyázott a mocsarakban; nyúl, fogoly, fácán meglehetős sok van, a vizi madarak közül leggyakoribb a vadlúd, szárcsa és vadkacsa. A halászat a vízszabályozás óta nagyot csökkent.

Lakóinak.

Lakóinak száma 1881-ben 228413 volt, most (1891) 261340 lélek, a 10 évi szaporulat 32727 lélek vagyis 14.4 %. Egy km2-re 77 lakos esik s így C. hazánk legsürübben lakott megyéi közé tartozik. A lakosságnak 98,1 %-a vagyis 256469 lélek magyar; ezenkivül van 2743 német (1,0 %) s néhány száz tót, oláh, horvát, szerb és egyéb. Az utolsó 10 év alatt a magyarság 32512 lélekkel (14,5 %) szaporodott. Hitfelekezet szerint van a lakók közt 188312 róm. kat., 1303 gör. kel., 4239 ág. evang., 57785 ref. és 8510 izrael. Foglalkozásra nézve a lakosság fele, azaz 130732 lélek őstermelő (közte 48256 kereső, a többi eltartott); ipar és forgalom 49629 egyént tart fenn (közte 20349 keresőő), a napszámosok száma 61362 (közte 25401 kereső). A földművelés és állattenyésztés a nép fő kereseti forrása, az ipar- és kereskedelem a nagyobb városokra, Szegedre és Szentesre szorul. A jelentékenyebb iparvállalatok közé tartozik a szegedi szeszgyár, műtrágya-, bőrgyár, kenderfonógyár, a magyar kender- és lenipar vállalat, az uj-szegedi kenderkikészítő-, fonó-, szövő- és telítőgyár; van továbbá 37 műmalom, összesen 1610000 q. termelő képességgel, több téglagyár, fürészmalom stb.; a műasztalos-ipar Szentesen szép lendületnek indult. Pusztaszeren olasz cirok termelésével és feldolgozásával foglalkoznak. A kereskedelemnek is e két város a góca; főbb cikkei mezei termények, állatok, gyapju, dohány, gyékények, baromfi (Szentes) stb. Közlekedésének főerei a vasutak, melyek Szeged felől Csaba, Budapest, Szabadka és Temesvár felé ágaznak szét; ezekhez járulnak kisebb vonalak Szentesre (mely már innen kiépült Hódmező-Vásárhelyig) és Csongrádra; C. vasútjainak összes hossza 221 km. Hajózás csak a Tiszán, tutajozás a Maroson és Körösön is folyik. A vármegye területén csak 18 km. kiépített út van, a kiépítetlen törvényhatósági utak hossza 607 km. A közgazdaság szolgálatában 2 bank, 9 takarékpénztár, 4 szövetkezet s az osztrák-magyar bank szegedi fiókintézete áll. A mezőgazdaság céljait előmozdítja a C.-i gazdasági egyesület, a szegedi gazdasági egyesület, szegedi felsőtanyai gazdakör, hódmezővásárhelyi 2 gazdakör, szentesi és kis-teleki gazdakör és a szeged-vidéki méhész-egyesület. Az árvízmentesítésre szolgáló társulatok közül a csongrád-sövényház ármentesítő és belvizszabályozó társulat (Szeged), a körös-tisza-marosi ármentesítő és belvizszabályozó társulat (Szentes), az uj-szeged-vedresházi ármentesítő társulat (Szeged) és a sövényháza-szegedi ármentesítő - társulat (Szeged) említendő.

A közművelődés.

A közművelődés ügye nem áll a legjobban; habár minden (18) községben s azon kivül 87 pusztán is van iskola s az elemi iskolák száma (1890) 194-re rúg, mégis a 44176 tanköteles gyermek közül 12415 (28,1 %) nem jár iskolába s a 6 éven fölüli lakosságból a férfiaknál 33,0, a nőknél 43,5 % nem tud sem irni, sem olvasni; eltekintve pedig Hódmező-Vásárhelytől és Szegedtől, melyeknek lakossága a vármegye lakóinak nagyobbik felét teszi, s melyekben a közművelődés fejlettebb, ez arány tisztán a vármegyében 40,4 és 49,6 %-ra emelkedik. A vármegye területén van ezenkivül 18 kisdedóvó, 3 felső népiskola, 4 polgári iskola, 1 felsőbb leányiskola (Szeged), 4 alsófoku ipariskola; középiskolák közül van ev. ref. főgimnázium Hódmező-Vásárhelyt, községi 8 osztályu főgimnázium Szentesen, kegyesrendi főgimnázium és állami főreáliskola Szegeden; van továbbá Szegeden polgári fiu- és felsőbb leányiskola, városi keresk. iskola, róm. katolikus tanítóképzőintézet, bábaképző-intézet s több jótékony intézet stb.

Közigazgatás.

Közigazgatás. C. vármegye 3 járásra oszlik, s van benne 1 rend. tan. város, 1 törvényhatósági joggal felruházott és 1 sz. kir. város, u. m.:

[ÁBRA]

A községek közt két kisközség van, a többi mind nagyközség, általában igen nagyok, csak 3 községnek van 3000-nél kevesebb lakosa; legnépesebb a 3 városon kivül Csongrád 20802, Dorozsma 12325 és Mindszent 12033 lakossal. Székhelye Szentes. Egyházi tekintetben C. 18 róm. kat. anyaegyháza a váci (12), csanádi (5) püspöki és a kalocsai érseki (1) egyházmegye közt oszlik meg; 3 gör. kat. anyaegyháza a n.-váradi, 2 leányegyháza a lugosi, 3 gör. kel. egyháza az aradi, illetve bácsi püspöki egyházmegyéhez, 3 ág. ev. egyháza a bányai, s 3 helv. egyházközsége a tiszántuli egyházkerülethez tartozik; van továbbá 1 unit. fiókegyháza és 5 izr. anyakönyvi kerülete. Igazságügyi tekintetben az egész vármegye a szegedi kir. itélőtábla kerületéhez tartozó szegedi törvényszék területének egy részét alkotja, járásbirósága van Szegeden, Csongrádon, Hódmező-Vásárhelyt és Szentesen, utóbbi három telekkönyvi ügyekben birói hatáskörrel van felruházva; sajtóbiróság, királyi főügyészség, közjegyzői kamara s ügyvédi kamara Szegeden van, bányabirósága Budapesten; közjegyzők u. o. székelnek, ahol járásbiróság van. Hadügyi beosztása: az egész vármegye a temesvári hadtestparancsnokság területéhez, és pedig a tiszáninneni és csongrádi járás, Hódmező-Vásárhely és Szeged a szegedi 46., többi része a békés-csabai 101. sz. hadkiegészítő parancsnokság alá, továbbá a vármegye területe ugyanezen beosztása szerint a 2. és 5. sz. honvédgyalogezred, a 4., 5. és 14. népfölkelési járáshoz tartozik; alakítja a 4., 5. és 14. sz. I. oszt. és a 99. 100. és 109. sz. II. oszt. népfölkelő zászlóaljat; a csendőrségi törzs-, szárny- és szakaszparancsnokság Szegeden székel. Pénzügyi tekintetben a szegedi pénzügyigazgatóság területét alkotja; adóhivatala van Hódm.-Vásárhelyt, Szegeden, Szentesen és Csongrádon, pénzügyőri biztossága és tanfelügyelősége Szegeden van. Ipari és kereskedelmi tekintetben a szegedi kamara területéhez tartozik; államépítészeti hivatala Szegeden van, közutak dolgában azonban a nagyváradi kerületi felügyelő s posta- és táviró-ügyekben a budapesti igazgatóság kerületéhez van beosztva. Állami erdőfelügyelősége Szegeden van, az állami kezelésbe vett községi erdők kezelésével a szegedi erdőgondnokság van megbizva. Állami állatorvos Szegeden van, állategészségügyi ügyekben C. a budapesti felügyelői kerülethez tartozik. Szeged egyuttal egy borászati és szőllőszeti kerület székhelye. Kulturmérnöki ügyekben az aradi IX. kerülethez tartozik; Szegeden m. kir. folyammérnöki hivatal van, melynek működési területe a Tiszának Csongrádtól Titelig terjedő szakasza. A vármegye területén 22 gyógyszertár van (közte 9 Szegeden).

Története.

Honfoglaló őseink az alpári döntő csata után a Szegedtől É-ra elterülő homokos síkon, ahol egykor Attila székhelye volt, fáradalmaikat kipihenve és áldomásokat tartva, az ország szervezetét megállapították. Az első országgyülés színhelyét Szernek nevezték el, hol később monostor és népes város (ma Pusztaszer) létesült. Árpád fejedelem ezt a vidéket Ete vezérnek - Ond fiának - jelölte ki telephelyül, ki is a Tisza partján a szlávokkal új földvárat hányatott, mit azok Csernigradnak - Feketevárnak - neveztek el. Igy jött létre a csongrádi várispánság és C. vármegye. Később a tatárok C. várát elpusztították s a várjavak egy része a szegedi kir. várra szállt.

A régi C. vármegye a Tisza mindkét partján Alpártól Zentáig keskeny szalag alakban nyult el. Nyugatról a kunok voltak szomszédok, de ezeknek keleten a Hódtó körül is szállásaik voltak. A mohácsi vész előtt a vármegye területén 1 kir. vár, 4 város, 86 helység és temérdek halastó létezett. Főbb birtokosai voltak: a király s királyné, a garam-szt.-benedeki apátság, a budai és csanádi káptalanok, Szeged város, a Garai, Győri, Hékedi, Hunyadi, Lábatlani, Maróti, Móré, Pőstényi, Póka, Pósafi, guti Ország, nádasdi Ongor, Sövényházi, Szilágyi és Zeleméri stb. családok. Régi főispánjai közül jelentékenyebbek: Cselei (Chelen) Sándor, ki Zách Felicián dühétől a királynét megmentette, s ennek fia János, ki Velencében fontos diplomáciai küldetést teljesített. Az 1538. évi nagyváradi béke értelmében C. vármegye János királyhoz tartozott, de az ő halála után is az erdélyi fejedelmeknek, majd a töröknek hódolt. A magyar kincstár 1552. 262 porta után 441 frtot rótt ki C. vármegyére, 1553-ban csak 36 porta után. 1561. 36 községtől 424, és 1564. 496 porta után volt adóztatva.

A török uralom alatt a községek legnagyobb része elpusztult s a nemesség előbb Pest vármegye, majd Heves, utóbb Borsod vármegyével egyesülten Füleken és Szendrőn tartott üléseket. Az 1715. XCV. és 1723. LVIII. t.-c. alapján az egyideig kamarai igazgatás alatt álló Csongrád vármegye visszakebeleztetett és újra szerveztetett, de régi déli részének elvesztésével. Első közgyülését Szegeden 1723. évi október 6-án tartotta; majd Károlyi Sándor gróf szegvári kastélyát a vármegyének adományozván, Szegvár, e félreeső kis helység lett a vármegyének székhelye egész a legújabb időkig. A török hódoltság után a hatalmas vásárhelyi uradalmat Bercsényi Miklós gróf, majd a csongrádival együtt Schlick Leopold gróf nyerte adományul, kitől később mindkettőt Károlyi Sándor gróf vette meg. A mindszent-algyői nagy uradalmat pedig 1733-ban Erdődi Kristóf gr. országbiró kapta adományul, ki azt a «méltóságos genuai uraknak» elzálogosította. Ezektől a Zichy Leopoldina gróf, illetőleg a Pallavicini őrgróf család birtokába jutott. A vármegye felkelő serege résztvett a Péró-féle lázadás és az 1742. évi túri katonai zendülés elnyomásában. Csongrád vármegye 1751. 33 porta után 19171 frt 53 krt. 1780. 24109 frt 10 kr, 1827. 46 porta után 31670 frt 28 kr. s 1848. 61 porta után 41997 frt 48 kr. adót fizetett.

József császár alatt C. vármegye Békés- és Csanád vármegyékkel volt egyesítve. A vármegye népessége 1780. még csak 30740 lélekből állott. De 1805. 63117; 1827. 116892; 1839. 124316; 1850. 156628; 1870. 215218; 1880. 228413; 1890. 261340 lélek népessége volt. E népességi szaporodás mellett időközönként C. vármegye községeiből egész rajok bocsátkoztak a délvidéki uj telephelyekre.

A férfi nemesség 1785. 850 főből, 1842. pedig 1628 lélekből állt. A 40-es évi tisztujítások és követválasztások a szabadelvü és konzervativ pártiak véres tusái közt tartattak.

C. vármegye községei a tiszai áradásoktól gyakori és sulyos károkat szenvedtek. Már a mult században is, de még inkább 1827-ben és 1836-ban épültek egyes védtöltések. Szabályozó és ármentesítő-társulatok pedig 1846 óta Széchelyi István gróf buzdítására alakultak.

Csongrád

nagyközség Csongrád vmegye C.-i j.-ban, a Tisza jobb partján, a Körös beömlésével szemben, alacsony fekvésü, árvizektől gyakran sujtott vidéken, (1891) 2877 házzal és 20802 magyar lakossal; van járásbírósága, szolgabírói hivatala, közjegyzősége, takarékpénztára, többféle egyesülete, vasuti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Itt jelenik meg a Tiszavidék (IV. évf., szerk. Szilber János) és Csongrádi Lap (III. évf., szerk. Éder János) c. ujság. Óriási határa (23329 ha.) leginkább homokos; jó bort terem. Jelentékeny a halászat, melyet kivált a Körös torkolata körül még ma is meglehetős sikerrel üznek, s különösen szép minőségü kecsege, harcsa, ponty és csuka kerül hálójukba. C. az Alföld legrégibb lakott helyei közé tartozik; Anonymus szerint Ond fia, Ete a legyőzött szlávokkal építtetett ide földvárat, melyet ezek Csrnigradnak azaz fekete várnak neveztek. Később C. várispánság középpontjává vált. C.-ot 1849 jul. 30. Haynau osztrák tábornok kirabolta s felgyujtotta.

Csongrád-sövényházi

ármentesítő és belvizlevezető társulat. Egyike azon ritka társulatoknak, melyet hivatalból alakítottak meg az 1888. évi nagy árviz után. Azelőtt Csongrád városa, valamint a Károlyi és Pallavicini grófi családok uradalmai külön-külön védekeztek; de a magasabb árvizek alkalmával töltésszakadás v. pedig a töltéseket összekötő magaslatok viszonylagos alacsonysága következtében hol egyik, hol másik rendesen elárasztatott; és igy a vele szomszédos területek is viz alá kerültek. Jelenleg töltéseinek hossza 55,5 km., melyből 4,5 km. a hullámcsapások ellen téglaburkolattal van ellátva. A töltés tetőszélessége 6 m., a viz felől 3-as, a mentett oldalon 2-ős lejtővel. Az 1891 végeig befektetett építési tőke 1840000 frtot tett ki; ebbe azonban nincsenek beleszámítva az alakulás előtti munkálatok költségei. Pedig p. a Pallavicini-uradalom még a 30-as évek végén fölépített 25 km. hosszu töltésvonalat; igaz, hogy ezek a mostani méretekhez viszonyítva csak hurkatöltéseknek tünnének föl. A belvizek leeresztésére 5, különböző nagyságu betonzsilip és vascső meg egy 40 cm. átm. szivornya szolgál. Adóssága a 2578000 frt. A társulatnak eddig (1892) sem alakulása, sem védő és egyéb műveinek kiegészítése nincs teljesen befejezve.

Csongva

kisközség Alsó-Fehér vm. marosujvári j.-ban, (1891) 1060 oláh lakossal.

Csonkabég

az 1686. nagy ostrom idejében a budai török őrség egyik vezére, kit azért neveztek így, mert félkeze hiányzott. A vár elfoglalásakor sebesülten került fogságba s Bécsujhelybe vitték. 1696. kikeresztelkedvén, Lipót nevet kapott, keresztapja I. Lipót volt s C. vezetéknevét is átváltoztatta Zungenbergre. Ezután I. Lipót dandárnoka lett s magyar katonáival 1704. a Rajna mellett tüntette ki magát; 1706. a franciák elfogták és kiszolgáltatták a szultánnak, ki őt mint renegátot zsákba varratta és a Boszporuszba dobatta. Fia Zungenberg Ferenc báróságot kapott s a katonai pályán altábornagyságig felvitte, résztvett 1734. az olaszországi hadjáratban. Gyermektelenül halt meg Klausenben 1735 febr. 17. V. ö. Dobay Antal: Egy elfeledett család emlékezete (Turul, 1883); Némethy Lajos: Néhány adat C. történetéhez (u. o. 1884).

Csonkafarku juh

Középafrika keleti fele, Arábia- s Persiában; rövid, merev, többnyire a testhez simuló s a szövőiparban nem értékesíthető szőrrel födött; a fej s a nyak felső fele fényes fekete, a test többi részei hófehérek, a test kicsi s a hizlalásnál nagyon elzsirosodik; a far- és hasról néha 12-13 kg. tiszta faggyu nyerhető. A budapesti állatkertben tenyésztik.


Kezdőlap

˙