Dádián

-család, a keleti örménység közéletében kimagasló tekintélyben részesülő, örmény hercegi család, mely ősi családfáját Cirusig felviszi. Történelmi nevezetességet e családnak az kölcsönöz, hogy ebből származott Mingrelia tartomány utolsó fejedelme, Dádián Dávid (megh. 1853.); fia Miklós (szül. 1847 jan. 4.) orosz ezredes s a cár szárnysegédje, kit a cár 1886. Sándor fejedelem lemondása után a bolgár trónra jelölt. D. Váhrám herceg pár évvel ezelőtt nőül vette Széchenyi Vanda grófnőt Sztambulban.

Dadogás

a beszéd oly zavara, melynél a hangok összekötését, tehát a szótagok kimondását az izmokban fellépő görcs megneheíti, esetleg teljesen megakadályozza. A D. gyakran öröklött, máskor szerzett betegség, melyre idegesség, kedélyizgalmak, ijedtség stb. hajlandósítanak. Gyakran a második fogzás és a fanosodás idején lép föl. Gyógyításnál a beteg életviszonyaira és jó táplálkozására kell gondot fordítani. A kurát célszerüen külön intézetekben eszközlik, hol a test edzése, erősítése mellett rendszeres beszédgyakorlatokat folytatnak.

Dádúchos

1. Artemis mellékneve. 2. Az eleuziszi misztériumokat vezető négy főpap egyike, ki az Eumolpidák vagy Kéryxek papi nemzetségéből való volt és az ünnepélyeken fáklyát vitt.

Dedaleum

l. Bűvös korong.

Dedalus

l. Daidalos.

Deira

Ókeanos leánya, Eleuzisz város hérosz eponimoszának anyja; Persephonéhoz hasonló lényegü istenség volt, kit az eleuziszi misztériumok hívei imádtak.

Dael

Jan van, flamand festő, szül. Antwerpenben 1764., megh. Párisban 1840. Diszleteket, virág- és gyümölcsképeket festett, főleg a francia udvar számára. Legszebb képe a: Croisée az antwerpeni muzeumban van, Flóra áldozata és Julia siremléke a szt.-pétervári Leuchtengberg képtárban, egyebek parmai, lyoni, párisi stb. gyüjteményekben.

Demon

l. Démon.

Daems

Servaas Domien, flamandus költő, szül. Noorderwijkben 1838 jun. 4. Tongerlooban a premontrei-rend főnöke. A népéletet festő, egészséges humoru munkái közül felemlítendők: Voor twee Vaders (Brüsszel 1868); De Krui wagens (Herenthals 1869); Arme Lijderes (Antwerpen 1881). Költeményei mély értelmüek és szép hangzásuak, balladái mesteriek; költeményes munkái: Liederbundel (Herenthals 1877); Gedichten (Brügge 1879); Het Lied den Linden (Tongerloo 1890) stb.

Daendels

Herman Vilmos, németalföldi tábornok, szül. Hattemben, Geldernschenben 1762 okt. 21., megh. 1818 május 2. Résztvett az 1787. hazafias fölkelésben, melynek leveretése után Dünkirchenben üzletet folytatott. 1793. Dumouriez francia tábornokkal mint tiszt Hollandiába nyomult s rövid idő mulva dandárparancsnok lett. Midőn Pichegru 1795. Hollandiát elfoglalta s a batáviai köztársaságot megalkotta, D. mint altábornagy a köztársaság szolgálatába állott s Batávia kormányzásában nevezetes szerepet játszott. Nem türte, hogy Batáviában a demokrácia uralomra jusson, és nem nyugodott, mignem francia segéllyel arisztokratikus ellenforradalmat nem idézett elő. 1799. Brune tábornokkal sikeresen verte vissza s kényszerítette utóbb megadásra a Hollandia partjain kikötött angolokat és oroszokat. Később ellenségei annyira elkeserítették, hogy 1803. megvált a szolgálattól. De az 1806-iki háboru kitörésekor ismét a zászló alá sietett és elfoglalta Ny.-Frizlandot és Vesztfáliát. E fényes haditettéért a holland király lovassági tábornokká léptette elő, 1807. pedig Hollandia tábornagyjává s a keletindiai birtokok főkormányzójává nevezte ki. Ez állásában 1811-ig oly erélyt tanusított, hogy önkénykedéssel vádolták, mire a kormány visszahivta. Kormányzóságáról 4 kötetes művet irt. - Majd I. Napoleon szolgálatába lépett s mint Modlin parancsnoka ritka vitézséggel védte a várat. 1815. az Afrikában ujonnan hódított holland birtokok rendezésével s kormányzásával bizták meg.


Kezdőlap

˙