Demjanszk

az ugyanily nevü járás székhelye Novgorod orosz kormányzóságban, a Pola mellékvizénél, a Javonnál, (1888) 1345 lak. IV. Iván cár 1741. leromboltatta és azóta nagyobb jelentőségre nem tett szert.

Demkó

1. Kálmán, bölcsészetdoktor, állami főreáliskolai igazgató, szül. Görömbölyön, Borsod vm. 1852 okt. 3. Jelenleg Lőcsén működik, hol a városi levéltárnak (1319-1780-ig terjedő régi részét (28251 darabot) a történelmi kutatás céljaira szakszerüen berendezte és lajstromozta; 1883. megalapította a Szepesvármegyei történelmi társulatot, melynek azóta titkára. A Századok-, a Történelmi tár-, a tanügyi közlönyökben megjelent cikkek és számos hirlapi közleményeken kivül következő önállóan megjelent mnkákat irta: Polgári családélet és háztartás Lőcsén a XVI. és XVII. században (Lőcse 1882); Lőcsének erődítése és védelmi rendszere (u. o. 1884); A magyar cseh confoederatio és a besztercebányai országgyülés 1620. ˇBudapest 1886); Szepesvármegye városi levéltárai (Lőcse 1889); A felsőmagyarországi városok életéről a XVI-XVII. sz.-ban (Budapest 1890); A szepesi jog keletkezése (u. o. 1891); A szepesszombati krónika (Lőcse 1891); A magyar orvosi rend története (Lőcse 1892). Szerkeszti a Szepesvármegyei történelmi társulat évkönyvét.

2. D. Pál, országgyülési képviselő, szül. Simándon (Arad vm.) 1835 ápr. l5. Régi nemesi család ivadéka; gimnáziumi tanulmányait Aradon, a jogot a budapesti egyetemen hallgatta és 1861. doktori szigorlatot állt. Ugyanebben az évben Torontál vármegye aljegyzőjévé választották, de erről az állásáról nemsokára lemondott és letevén az ügyvédi vizsgálatot, Nagy-Becskereken ügyvédeskedett. 1866. Torontál vármegye törvényszéki birójává nevezték ki, amely állásáról rövid idő multán szintén lemondott és tovább folytatta az ügyvédi gyakorlatot. 1867. a Magyar Földhitelintézet képviselője lett Torontál vármegyére nézve. Élénk részt vevén megyéje ügyeiben, 1879. a vizügyek elbirálása végett egyik alispánná választatott. Alelnöke volt a Nagykikindai-nagybecskereki vasuttársulatnak is. A parlamentben 1884 óta szabadelvü programmal Nagy-Becskerek városát képviseli s leginkább igazságügyi kérdésekben szólal fel.

Demme

1. Hermann Keresztély Gottfried, ném. hitszónok és iró, szül. Mülhausenben 1760 dec. 7., megh. 1822 dec. 26. Altenburgban, hol 1796 óta szuperintendens volt. Előbb néhány évig mint gimnáz. tanár működött. Munkáit Stille Károly álnéven adta ki; legismertebbek: Der Pächter Martin u. sein Vater (1792, 2 k., 3. 1802, 3 k.); Erzählungen (1792, 2 köt.); Sechs Jahre aus Karl Burgfelds Leben (1793); Abendstunden (1804, 2 kötet) stb., melyeket mind szép előadás és meleg vallásosság jellemeznek. Mühlhausen városa és az altenburgi hercegség számára ő dolgozta át az egyházi énekes könyveket.

2. D. Vilmos Lajos, német jogász, született 1801 márc. 20. Mühlhausenben, megh. 1878 márc. 26. Hitzing Annalen für deutsche u. ausländische Kriminalrechtspflege c. folyóiratát ő folytatta. Nevezetes műve még; Buch der Verbrechen (185l).

Demmin

járási székhely Stettin orosz kerületben, a Peene völgyében, vasut mellett, (1890) 10852 lak., gyapjufonással, vasöntéssel, gép-, cukor- és fakereskedéssel. Szt. Bertalanról elnevezett templomában (a XIV. századból) csinos oltárkép látható. D. egykoron erős vár volt; erődítményeit 1759. rombolták le.

Demmin

Ágost, német természetbuvár és képiró, szül. Berlinben 1823 ápr. l. Párisban tanult és élt 1872., amikor Wiesbadenbe tette át lakását s értékes műgyüjteményeit, melyeket maga leirt (1882). Nagy utazásokat tett egész Európában kutatásai érdekében, melyeknek főtárgyai a keramika és fegyvertan. Főművei: Guide de l'amateur de faiences et porcelaines (4. kiad., Pár. 1873, 3 köt.); Guide des amateurs d'armes et armures anciennes (u. o. 1869, németül: Die Kriegswaffen in ihrer historischen Entwickelung, 1869, 3. kiad. 1891); Encyclopédie historique archéologique, biographique des beaux-arts plastiques (u. o. 1872-80, 5 k., 6000 képpel) és Keramikstudien (1882). Vigjátékai: Unser Sammler; Dichtertrübsal; Buridans Esel. Szinművei: Die Pirkheimer; Wieland der Schmied. Regényei: Une vengeance par le mariage (1864) és Das Tragikomische der Gegenwart (1883, regény-trilogia).

Demmler

György Adolf, német építész, szül. Güstrowban 1804 dec. 22., megh. Schwerinben 1886 jan. 2. 1837. Schwerinben udvari építész lett s ő tervezte a várlak, arsenal stb. épületeit, de mert 1848. részt vett a politikai mozgalmakban, elbocsátották. Alapító tagja volt 1859. a nemzeti egyletnek, a genfi béke-ligának s a stuttgarti német néppártnak; 1877-78. pedig mint szociáldemokrata képviselő vett részt a német képviselőházban.

Démobilisation

(fr., ejtsd: demobilizaszjon), vm. hadseregnek a hadilábról a békelábra való helyezése, amikor a csakis háboruban létező parancsnokságokat, törzseket, csapatokat, intézeteket, hatóságokat stb. feloszlatják; a békelétszám szerint nem szükséges tartalékosokat szabadságolják, a fölös számu lovakat, valamint békében nem szükséges nagy élelem- s takarmánykészleteket eladják, a csak háboru alatt járó illetékek kifizetését megszüntetik stb. L. Mozgósítás.

Democritus

l. Démokritos.

Demodex

l. Hajtüszőatka.

Demodicidae

(állat), l. Tüszőatkák.


Kezdőlap

˙